A Rybar fennakadt a montenegrói hálón

A montenegrói titkosszolgálat öt oroszt kapcsolt le, miközben Moszkva már fogolycserét emleget

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Rybar orosz információs hálózat vezetőjét, Mihail Zvincsukot és négy társát a montenegrói rendőrség és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (ANB) közös akcióban előállította, majd nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kiutasította az országból.

A Rybar vezetője az előző napokban Szerbiát és Bosznia-Hercegovinát járta, dokumentumfilm-sorozatot készített az orosz–balkáni kapcsolatokról, hálózata pedig külön Telegram-csatornán foglalkozik a térség politikai folyamataival.

Október 9-én a Kotori-öböl térségében, Risan településen hajtott végre összehangolt akciót a montenegrói rendőrség és a Nemzetbiztonsági Ügynökség. A művelet célpontja Mihail Zvincsuk, az orosz Rybar információs hálózat alapítója és vezetője volt. A hatóságok Zvincsuk feleségét és munkatársát, Valerija Zvincsukot, valamint további három orosz állampolgárt előállítottak.

A Vijesti montenegrói napilap biztonsági forrásai szerint a csoportnál drónokat, korszerű digitális berendezéseket, elektronikus eszközöket és mobiltelefonokat találtak. A montenegrói szolgálatok már korábban értesültek a csoport érkezéséről, és napokon keresztül figyelték tevékenységüket.

A rendőrségi vizsgálatot követően mind az öt orosz állampolgár kiutasításáról döntöttek. A hatóságok az ország nemzeti és belső biztonságának védelmére hivatkoztak, és azt közölték, hogy megakadályozták az érintettek potenciálisan veszélyes tevékenységét.

Mihail Zvincsuk az ukrán frontot elemzi. A Boszniában terjeszkedő Rybar szerint a Balkán csak a kezdet azon a téren, hogy milyen területeken képezzenek ki „horgászokat” az információs háborúhoz. A QR-kódot természetesen összezavartuk (Forrás: X platform)

Az oroszok azonban nem Moszkvát választották következő úti céljuknak. A Vijesti értesülései szerint azt kérték, hogy Belgrádba távozhassanak. A podgoricai repülőtéren az orosz nagykövet is megjelent, hogy kikísérje őket.

A történetnek ez a részlete különösen érdekes annak fényében, amit a Szabad Európa Rádió (RSE) feltárt Zvincsuk előző napjairól.

Belgrádból Szarajevón és Banja Lukán át Montenegróig

A Szabad Európa Zvincsuk közösségi médiában közzétett videói és saját értesülései alapján rekonstruálta az orosz információs hálózat vezetőjének balkáni útját.

Zvincsuk szeptember 27-től Szerbiában tartózkodott. Három nappal később a belgrádi parlament épülete elől jelentkezett be követőinek, október 3-án pedig már arról beszélt, hogy csapatával dokumentumfilm-sorozatot forgatnak a Balkánon.

„A Balkánon maradunk, ahol dokumentumfilm-sorozatot készítünk Oroszország és a balkáni népek kapcsolatainak különböző aspektusairól, valamint a térség történelméről, amelynek ismerete nélkül lehetetlen megérteni, hogyan kell itt tevékenykedni” – fogalmazott.

Kapcsolódó cikk

Az orosz befolyás újabb hadoszlopa „halászik” Bosznia-Hercegovinában

A Szabad Európa információi szerint Zvincsuk október 2-án, délután fél három körül érkezett a szarajevói repülőtérre. Először egy szarajevói szállodából jelentkezett be, majd Banja Lukába utazott.

A közösségi médiában közzétett felvételek alapján Mostarban is megfordult.

Október 6-án Donja Gradinában forgatott, amely a második világháborús jasenovaci usztasa koncentrációs táborrendszer áldozatainak emlékét őrző emlékhely része.

Ugyanezen a napon a két nappal korábban megtartott bosznia-hercegovinai általános választásokról is beszélt. Értékelésében Oroszországot politikai mozgatóerőként mutatta be, és arról értekezett, hogy sokan a szerb nép szabadságának biztosítékát látják Moszkvában.

A Szabad Európa szerint Zvincsuk október 7-én, a Zupci határátkelőnél hagyta el Bosznia-Hercegovinát, és Montenegróba utazott. Két nappal később már a montenegrói rendőrség őrizetében volt.

A dokumentumfilm, amely az uniós csatlakozásról szólt volna

A Vijesti biztonsági forrásai szerint a Rybar montenegrói forgatásának egyik témája az ország vízumpolitikájának közelgő átalakítása volt. Montenegró az európai uniós csatlakozási folyamat részeként az EU előírásaihoz igazítja vízumszabályait, ami az orosz állampolgárok beutazását is érinti.

Az intézkedés politikailag érzékeny kérdés, hiszen az orosz turisták hosszú ideje fontos szerepet játszanak Montenegró idegenforgalmában.

A montenegrói biztonsági szolgálatoktól származó információk szerint a tervezett dokumentumfilm azt az álláspontot kívánja erősíteni, hogy az európai integráció politikailag kikényszerített folyamat, amely káros lehet a turizmusra, a gazdasági stabilitásra és a nemzeti érdekekre.

Kapcsolódó cikk

Orosz befolyás Montenegróban a Szerb Ortodox Egyház révén (is)

A Rybar azt közölte, hogy munkatársai törvényesen tartózkodtak az országban, és a cetinjei kolostorban is forgatni szerettek volna. Állításuk szerint a felvételek elkészítéséhez hivatalos kérelmet nyújtottak be.

A hálózat tagadta, hogy megsértették volna a montenegrói jogszabályokat.

Az eddig nyilvánosságra került információkból nem derül ki, hogy az öt orosz állampolgárral szemben konkrét bűncselekmény miatt indult-e büntetőeljárás. A hatóságok által bejelentett intézkedés a kiutasítás volt.

Prigozsin pénzétől a másfél milliós Telegram-csatornáig

A Rybar története 2018 februárjában kezdődött. A Telegram-csatorna kezdetben elsősorban közel-keleti katonai eseményekkel foglalkozott, első bejegyzéseinek egyike egy Szíria feletti izraeli légiműveletről szólt.

A 2022 februárjában megindított teljes körű orosz invázió után a csatorna figyelme az ukrajnai hadszíntérre összpontosult.

A háború előtt mintegy harmincezer követője volt. 2026 októberére a főcsatorna követőtábora körülbelül 1,56 millióra nőtt. A Szabad Európa által idézett Telemetr adatai szerint a Rybar átlagosan napi 26 bejegyzést közöl, amelyek egyenként mintegy 142 ezer megtekintést érnek el.

Az orosz The Bell oknyomozása szerint Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoshadsereg alapítója 2019-től pénzügyileg támogatta a projektet. A Rybar 2020-ban és 2021-ben rendszeres rovatot működtetett a RIA FAN felületén, amely Prigozsin Patriot médiacsoportjához tartozott.

Zvincsuk később azt állította, hogy 2022-ben megszakadt az együttműködése Prigozsin médiabirodalmával.

Kapcsolódó cikk

Az orosz hírszerzés Orbán és Vučić elleni merénylet lehetőségével riogat

A Rybar mögött 2023 márciusában hivatalos céget is alapítottak. A vállalkozás jegyzett tőkéje mindössze 12 ezer rubel, akkori értéken körülbelül 130 euró volt. Az alapítók között Mihail Zvincsuk, felesége, Valerija Zvincsuk és Gyenyisz Vulf szerepelt. A vállalkozás hivatalos főtevékenysége reklámügynökségi szolgáltatás.

Az orosz cégnyilvántartás adatai alapján a társaság bevétele működésének első két évében 80 ezer és 200 ezer euró közötti nagyságrendben mozgott. A Rybar saját honlapján ugyanakkor azt állítja, hogy adományokból tartja fenn magát.

A projekt bemutatkozásában nem is próbálja elrejteni, hogy az információs hadviselést saját tevékenysége részének tekinti.

A Rybar önmeghatározása szerint csapata az információs háború élvonalában áll, az Oroszországi Föderáció érdekeit védi, és tudja, hogyan lehet hatékonyan információs műveleteket folytatni, illetve kedvező képet kialakítani Oroszországról.

Balkanar: külön orosz csatorna a Balkánnak

A Rybar nemzetközi hálózatában külön csatornák foglalkoznak a világ egyes térségeivel. A Balkán számára létrehozott felület a Balkanar nevet viseli. A csatorna orosz nyelven működik, jelmondata pedig a térséget Európa puskaporos hordójaként emlegeti.

A Szabad Európa elemzése szerint a Balkanar rendszeresen foglalkozik Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró politikai eseményeivel, a NATO-val, az Európai Unióval és a térség biztonságpolitikai kérdéseivel.

A csatorna gyakran bírálja a nyugati intézményeket, ugyanakkor kedvezően mutatja be Oroszország szerepét és kapcsolatait a helyi politikai szereplőkkel. A szerbiai választásokról szóló bejegyzéseiben például pozitívan értékelte a diáklistának azt az ígéretét, hogy Szerbia nem vezet be szankciókat Oroszországgal szemben.

Kapcsolódó cikk

Az Orosz Külső Hírszerzés „irodát nyitott” Belgrádban

Beszámolt arról is, hogy a Kreml támogatja Aleksandar Vučićot, ugyanakkor a szerb politikus Európa-párti kijelentéseit Brüsszelnek szánt előadásként értelmezte. A boszniai Szerb Köztársaság vezetésével szemben kifejezetten támogató hangot üt meg. Milorad Dodikot olyan sikeres lobbistaként mutatja be, aki egyszerre rendelkezik kapcsolatokkal Vlagyimir Putyinhoz és Donald Trump amerikai elnök környezetéhez.

Montenegróval szemben jóval kritikusabb. A Balkanar az orosz állampolgárokat érintő vízumkötelezettség bevezetését például radikális lépésként mutatta be, amelyet Podgorica szerinte Brüsszel jóváhagyásának megszerzése érdekében tesz meg.

A csatorna az orosz fenyegetést eltúlzottnak, illetve kitaláltnak nevezi, a NATO hadgyakorlatait és fegyverbeszerzéseit pedig szükségtelennek tartja.

A Telemetrio adatai szerint a Balkanarnak október elején körülbelül 18 600 követője volt, bejegyzései átlagosan 12 400 megtekintést értek el. A hónap első nyolc napjában 80 alkalommal idézték vagy osztották tovább tartalmait több mint 23 Telegram-fiókon keresztül, elsősorban a Rybar más nyelvű csatornáin.

A hálózat tehát nemcsak tartalmat állít elő, hanem saját felületein keresztül terjeszti és erősíti is azt.

Belgrádi médiaképzés, szereplés a szerb köztelevízióban

Zvincsuk kapcsolata Szerbiával évekre nyúlik vissza. A bosznia-hercegovinai BIRN-hez tartozó Detektor már 2024-ben beszámolt arról, hogy az orosz hálózat vezetője előadásokat tartott a belgrádi Hotel Moszkvában.

Az egyik, 2024 áprilisában megtartott előadás a Telegram szerepével foglalkozott az információs tér ellenőrzésében. Zvincsuk a legnépszerűbb szerb nyelvű Telegram-csatornákat is elemezte.

Ugyanazon év júniusában újabb belgrádi előadást tartott. A Rybar korábban azt állította, hogy Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban több mint ötszáz embert képeztek ki. A Detektor újságírói azonban nem tudták függetlenül igazolni ezt a számot.

A Szabad Európa most egy további részletet is feltárt: a szerb közszolgálati televízió, az RTS június 27-én olyan műsort sugárzott, amelyben Zvincsuk az ukrajnai frontról és a Telegram tájékoztatásban betöltött szerepéről beszélt.

A közszolgálati televíziós szereplés önmagában természetesen nem bizonyít politikai vagy intézményi együttműködést, azt viszont jelzi, hogy Zvincsuk a szerbiai nyilvánosságban nem ismeretlen szereplő, és tevékenysége nem korlátozódik a Telegram zárt világára.

Médiaképző iskolát terveztek Banja Lukában

A Rybar boszniai szerb kapcsolatait a Detektor 2024 novemberében tárta fel.

Az oknyomozó portál szerint a boszniai Szerb Köztársaság Információs és Kommunikációs Technológiai Ügynöksége együttműködést készített elő az orosz szervezettel egy médiaképző iskola létrehozására.

Zvincsuk abban az évben többször járt Banja Lukában, ahol intézményi képviselőkkel tárgyalt. Az ügynökség megerősítette, hogy előkészítés alatt állt az együttműködési megállapodás, de az oknyomozó újságírók nem tudták megállapítani, hogy azt végül aláírták-e.

A képzések a digitális újságírásra, a multimédiás tartalomkészítésre, a közösségi médiára, a marketingre és az adatelemzésre is kiterjedtek volna.

Az Európai Unió akkori szóvivője, Peter Stano arra figyelmeztetett, hogy az uniós szankciók alatt álló Zvincsukkal és munkatársaival folytatott intézményes együttműködés sértené azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyekhez Bosznia-Hercegovina is csatlakozott.

Zvincsuk azonban később is megjelent a boszniai Szerb Köztársaságban. A Szabad Európa szerint 2025 novemberében Banja Lukában, a szerb entitás kormányépülete előtt készített videóelemzést az előrehozott elnökválasztásról. A mostani, október eleji látogatás tehát egy korábban kialakított kapcsolatrendszer újabb állomása volt.

A montenegrói parlamentben is kifogták a Rybart

Zvincsuk előállítása azonnal politikai vitát váltott ki Montenegróban. Az ellenzéki Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) részéről Andrija Nikolić azt kérdezte, hogyan léphetett be az országba egy olyan személy, aki uniós és brit szankciók alatt áll.

A politikus az amerikai jutalomprogramot is szóba hozta, amelynek keretében Washington akár tízmillió dollárt ajánlhat fel a külföldi választási beavatkozásokkal kapcsolatos megfelelő információkért.

Ez nem Zvincsuk elfogására kitűzött személyes vérdíj, hanem egy szélesebb amerikai program, amelynek vizsgálódási körébe a Rybar tevékenysége is bekerült.

Milan Knežević, a szerbbarát Demokratikus Néppárt (DNP) elnöke más oldalról közelítette meg az ügyet. A politikus, aki nemrég Aleksandar Vučić belgrádi választási kampányrendezvényén is részt vett a Belgrádi Arénában, a montenegrói parlamentben arra volt kíváncsi, milyen konkrét bűncselekményekkel gyanúsítják az előállított orosz állampolgárokat.

Knežević azt várja a montenegrói belügyminisztériumtól, hogy mielőbb közölje, milyen cselekmények veszélyeztették Montenegró alkotmányos rendjét és európai integrációját.

Andrija Mandić parlamenti elnök szintén óvatosságra intett. A szerb származású oroszbarát politikus azt a közmondást idézte, amely szerint akit egyszer megmart a kígyó, az a gyíktól is fél.

Ezzel a tíz évvel korábbi montenegrói puccskísérlet ügyére utalt, amelyben orosz katonai hírszerzők feltételezett szerepét is vizsgálták. Mandić azt remélte, hogy a mostani ügy nem bizonyul újabb hamis riasztásnak, ugyanakkor támogatta a történtek teljes körű tisztázását.

Spajić: Senki sem veszélyeztetheti Montenegró európai jövőjét

Milojko Spajić miniszterelnök a közösségi médiában reagált a nemzetbiztonsági akcióra. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy korábban is figyelmeztettek a Montenegró destabilizálására irányuló hibrid műveletek veszélyére, amelyek szerinte folyamatosan kísérik az ország európai integrációját.

Spajić úgy fogalmazott, hogy a mostani helyzetben sem elhamarkodott kijelentésekre, sem naiv következtetésekre nincs szükség. Szerinte komoly jelzések merültek fel, ezért minden nyomot gondosan ellenőrizni kell, és az összefüggéseket szélesebb környezetben kell vizsgálni.

A miniszterelnök közölte, hogy bizonyos információknak a biztonsági szolgálatok hatáskörében kell maradniuk, ugyanakkor világossá tette a kormány politikai üzenetét:

„Az intézmények végzik a munkájukat, Montenegró megvédi az érdekeit, és senki sem veszélyeztetheti európai jövőnket” – mondta a montenegrói miniszterelnök.

A nyilatkozat különös jelentőséget kap annak fényében, hogy Montenegró az európai uniós csatlakozási folyamat egyik legelőrébb tartó nyugat-balkáni állama, és 2028-at tekinti a csatlakozás lehetséges céldátumának.

Moszkva tiltakozik, Medvegyev már fogolycseréről beszél

Az orosz vezetés sem hagyta szó nélkül Zvincsuk és társai előállítását. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az orosz diplomaták vizsgálják a montenegrói intézkedés körülményeit, és segítséget nyújtanak az érintett orosz állampolgároknak.

Az orosz külügyminisztérium szintén diplomáciai segítséget ígért. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke ennél tovább ment.

Szerinte az orosz állampolgároknak nem kellene feleslegesen olyan európai országokba utazniuk, ahol hasonló intézkedések érhetik őket.

Kapcsolódó cikk

A hidegháború óta lezajlott legnagyobb fogolycserében Szlovénia is érintett volt, Kara-Murza is szabadult

Egyúttal felvetette, hogy Oroszországnak érdemes lenne olyan külföldi fogvatartottakból álló cserealapot létrehoznia, amelyet a nyugati országokkal folytatott későbbi fogolycserék során használhatna fel.

A kijelentés annak fényében is figyelemre méltó, a The Atlantic értesülése, miszerint Donald Trump támogatta John Coale amerikai különmegbízott kezdeményezését, miszerint Washington fokozatos szankcióenyhítést ajánlhatna fel oroszországi politikai foglyok szabadon engedéséért.

Dmitrij Peszkov azonban tagadta, hogy ilyen megállapodásról tárgyaltak volna. A Kreml szóvivője szerint Oroszország nem ismeri el, hogy politikai foglyokat tartana fogva, ami persze ellentmond Medvegyev mostani kijelentésének, de ebben nincs semmi különös.

Ugyanakkor Peszkov egy fontos dolgot megerősített: az orosz és az amerikai titkosszolgálatok rendszeres kapcsolatban állnak egymással a fogolycserék ügyében. Ráadásul október 4-én Trump John Coale-t nevezte ki a túszügyekért felelős különmegbízottnak, ami újabb aktualitást ad a fogolycserékről szóló diplomáciai egyeztetéseknek.

Cseh újságírók már szeptemberben leleplezték az orosz hálózat embereit

Montenegró nem az első európai ország, ahol a Rybarhoz kötődő személyek a hatóságok látókörébe kerültek. Szeptemberben a cseh Seznam Zprávy oknyomozása tárta fel a hálózat európai tevékenységének egy részét.

A beszámoló szerint a Rybar munkatársai több európai országban készítettek interjúkat politikusokkal, újságírókkal és szakértőkkel. Az interjúalanyok nem minden esetben kaptak egyértelmű tájékoztatást arról, hogy pontosan milyen projekt számára készülnek a felvételek.

A cseh hatóságok meghallgatták a hálózathoz kötődő Vitalij Csascsuhint és Igor Dolmatovot, majd felszólították őket az ország elhagyására. A cseh oknyomozás szerint a Rybar további forgatásokat is tervezett Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Szlovákiában, Ausztriában, Magyarországon, Belgiumban és Franciaországban.

Ez utóbbi részlet különösen érdekes:, mivel a hálózat tervezett európai útvonalán Magyarország is szerepelt.

A Rybar és felesége a podgoricai repülőtéren, ahova Oroszország montenegrói nagykövete is kikísérte (Forrás: Vijesti)

A cseh és a montenegrói eset egyaránt azt mutatja, hogy a Rybar nem kizárólag Oroszországból működteti információs hálózatát. Munkatársai európai országokban is megjelennek, interjúkat készítenek, kapcsolatokat építenek, és politikai, történelmi vagy biztonságpolitikai témájú tartalmakat állítanak elő.

A montenegrói ügyben a hatóságok ezt nemzetbiztonsági kockázatnak minősítették. A Rybar viszont továbbra is azt állítja, hogy kizárólag törvényes médiatevékenységet folytatott.

A montenegrói akció után Zvincsuk és négy társa Belgrádba kérte az átszállítását.

Abba a városba, ahol az orosz hálózat vezetője már évekkel korábban előadásokat tartott a Telegram információs térben betöltött szerepéről, és ahol szeptember végén ismét feltűnt a parlament épülete előtt, aminek köze lehet a két hét múlva sorrakerülő szerbiai választásokhoz.