Az Orosz Külső Hírszerzés „irodát nyitott” Belgrádban

"Békésen harcol" a Szerb Világért az Orosz Történelmi Társaság

Tovább növekszik Oroszország, illetve az orosz hírszerzés befolyása Szerbiában, két (volt) titkosszolgálati vezető – egy orosz és egy szerb – megalakította ugyanis az Orosz Történelmi Társaságot (Rusko istorijsko društvo u Srbiji, RIDS).

Az Aleksandar Vulin és Szergej Nariskin által fémjelzett szervezet alakuló ülésén megjelent a szerbek Istenének földi képviselője, Porfirije szerb pátriárka is, aki áprilisi moszkvai látogatása alkalmával azt mondta Vlagyimir Putyinnak, hogy a szerb ortodoxia helye az Orosz Világban van.

Békés harc a Szerb Világért

Az Orosz Történelmi Társaság október 26-án tartott alakuló ülésén Aleksandar Vulin – aki jelenleg éppen az orosz gázt forgalmazó Srbijagas felügyelőbizottságának elnöke – a díszes gyülekezet előtt kijelentette, hogy Szerbiára olyan államként tekintenek, amely „minden korlátozás nélkül harcolni fog a Szerb Világ békés megteremtéséért”.

A „békés harc” másik célja, hogy Szerbia valódi szövetségese legyen Oroszországnak és Kínának, ami a Vulin tevékenységét ismerők számára nem meglepetés, a szerb politikus ugyanis legszívesebben szakíntana az Európai Unióval, hogy Szerbiát a BRIKS-be vigye be.

Kapcsolódó cikk

Porfirije: a szerb ortodoxia helye az Orosz Világban van

A Szerb Világ megteremtése iránti vágy először 2020 szeptemberében jelent meg, ez a kifejezés kísértetiesen emlékeztet a volt Jugoszlávia véres felbomlását előidéző orosz-szerb összeborulásra, vagyis a balkáni háborúkra, amelyek szintén orosz bábáskodás közepette zajlottak a kilencvenes években, és amelyeknek tevékeny politikai szereplője volt Vulin is, és még sokan mások a jelenlegi szerb vezetésből.

Aleksandar Vulin, a Szocialista Mozgalom nevet viselő orosz orientációjú szerb szatelitpárt alapítója, a szerb hírszerző szolgálat korábbi vezetője, az Orosz Történelmi Társaság (RIDS) alakuló ülésén kijelentette, hogy az Oroszországtól való elfordulás Szerbiától való elfordulást is jelent, ami miatt a szerb nép minden generációja megélte, hogy „fizikai fennmaradása az oroszoktól függött”.

Vulin azt is megjegyezte, hogy az Orosz Történelmi Társaság Szerbiában elsődleges feladatának a történelem minden revíziója elleni harcot tekinti, és kiáll a „történelmi igazság megőrzése mellett a szerb és orosz néppel kapcsolatban”. Ne tévesszük szem elől, hogy a „szerb–orosz barátság politikailag konstruált mítosz”, amely az orosz befolyás számára nyit utat a régióban.

Vulin és az orosz hírszerzés

Az oroszok szerbiai falovának tekinthető Vulint, aki számos fontos tisztséget töltött be hazájában, 2024 januárjában Vlagyimir Putyin orosz elnök és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat is kitüntette, miután az Egyesült Államok 2023 közepén szankciós listára tette a Moszkvával fenntartott kapcsolatai és korrupciós ügyletei miatt, ezért távozni kényszerült a Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) éléről.

Christopher R. Hill volt amerikai nagykövet különösen gyűlölte, amit diplomatikusan úgy fogalmaztak meg, hogy a volt nagykövet nem személyes gyűlöletet táplált Aleksandar Vulin iránt, hanem diplomáciai és politikai kifogásokat fogalmazott meg vele kapcsolatban.

Hill többször is kijelentette, hogy „az Egyesült Államok nem kíván kapcsolatot tartani Vulin úrral”, aki „nem olyan személy, akit Amerikában látni szeretnének”.

Nariskin videóban szólt a jelenlévőkhöz

Az Orosz Történelmi Társaság alakuló ülésén Vulin és a szerb pátriárka mellett jelen volt Ivica Dačić, szerb belügyminiszter, valamint Goran Selak, a boszniai Szerb Szocialista Párt elnöke is, aki Milorad Dodik szövetségese, és aki a Vulinhoz kötődő kapcsolatai miatt csúszott le a boszniai biztonsági miniszteri posztról, amelyre Dodik jelölte.

Goran Selak a Vulinhoz kötődő kapcsolatai miatt csúszott le a boszniai biztonsági miniszteri posztról (Forrás: Source.ba)

Első ránézésre megállapítható, hogy az Orosz Történelmi Társaság orosz titkosszolgálati kreálmány, amit az is jelez, hogy az orosz szárnyát Szergej Nariskin vezeti, aki az Orosz Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (SZVR) az igazgatója. Mindezt úgy is értelmezhetjük, hogy az SZVR képviseletet nyit Szerbiában, és ennek élére szerbiai oldalról Aleksandar Vulin került.

Nariskin videóüzenetben szólt a jelenlévőkhöz, ezt másképp nem is tehette meg, miután 2014, tehát a Krím-félsziget elszakítása óta amerikai és uniós szankciók alatt van, és ennek értelmében nem léphet be az Európai Unió területére, mivel személyére utazási tilalom vonatkozik az EU szankciós listája alapján, ezáltal tehát semmiképpen sem juthatott el Belgrádba.

Az orosz titkosszolgálati vezető így csakis videóüzenetben szólhatott szerb elvbarátaihoz, amelyben hangsúlyozta Oroszország és Szerbia történelmi kapcsolatainak fontosságát, és ezzel összefüggésben a két nép „hagyományos értékeinek elvi hasonlóságait”, legyenek azok bármik is.

Amióta Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen, Vulin és Nariskin többször is találkozott, de nem Belgrádban, hanem Moszkvában, ami további apró adalék ahhoz, hogy tudjuk hova tenni azt az „ideológiai szörnyszülöttet”, amely Orosz Történelmi Társaság néven jött létre Szerbiában.

Alekszandr Bocan-Harcsenko orosz nagykövet azonnal kötelességtudóan tapsolt is a Nariskin által megfogalmazott álláspontnak, felszólalásában pedig azt mondta, hogy ez „egy fontos politikai üzenet” Szerbia számára.

A nagykövet szerint Oroszország és Szerbia szempontjából a „legfontosabb feladat a két nép és két állam szuverenitásának és függetlenségének megerősítése”, amihez sokatmondóan hozzátette azt a közhelyet, hogy „a saját történelem ismerete nélkül nincs szuverenitás és jövő”.

A Szerb Ortodox Egyház is Moszkva geopolitikai eszköztárának része. Porfirije pátriárka beszédét mondja a belgrádi alakuló ülésen

Felszólalt Porfirije pátriárka is, aki hangsúlyozta az Orosz Történelmi Társaság megalakulásának jelentőségét „a borzalmas történelmi revizionizmus mostani időszakában”, és hozzátette, hogy ez az ünnepélyes esemény „megerősíti a szerb és orosz nép folyamatos és kölcsönös szellemi összekapcsolódását, amelyek a történelem során harmóniában éltek, és amelyek Isten segítségével a jövőben is így fognak élni”.

A RIDS helyének és szerepének pontos meghatározásához további adalék lehet, hogy a résztvevők egy percig néma csenddel tisztelegtek a nemrég elhunyt hágai elítélt, Nebojša Pavković szerb tábornok emléke előtt, és hogy az Orosz Történelmi Társaság alapítói között szerepel az Orosz Tudományos Akadémia, valamint orosz állami média két zászlóshajója, a RIA Novosztyi és az Interfax.

Ezek után aligha kétséges, hogy a szerbiai Orosz Történelmi Társaság „a szerbek kis csónakját a nagy orosz hajóhoz akarja kötni a viharos tengeren”, mint ahogy az utóbbi időben az már többször is elhangzott a szerb-orosz kapcsolatok vonatkozásában. Az esemény ugyanakkor egyértelmű jelzés: hogy Moszkva nem csak gazdasági vagy energetikai eszközökkel, hanem kulturális‑történelmi „kapcsolatépítéssel” is dolgozik Szerbiában.

Mit mond a mesterséges intelligencia a cikk kapcsán?

Hosszú távon nem valószínű, hogy ez jót tesz a Balkánnak – legalábbis a stabilitás, az integráció és a békés együttélés szempontjából. Az alábbiakban néhány pontban összegzem, miért lehet ez problémás a Balkán számára, különösen regionális összefüggésben:

1. Új megosztottságot hozhat

A „Szerb Világ” és az „Orosz Világ” narratívái történelmileg és aktuálpolitikai szempontból is polarizálóak. Ezek a koncepciók:

– etnikai alapú politikai törekvésekre épülnek, amelyek a volt Jugoszlávia területén élő szerb közösségeket próbálják egy politikai‑kulturális egységbe foglalni;

– ellentétesek a multietnikus államisággal, például Bosznia-Hercegovinában vagy Montenegróban;

– feszültséget kelthetnek más balkáni nemzetekkel, amelyek a nyugatias integráció felé igyekeznek (pl. Észak-Macedónia, Albánia, Horvátország).

2. Háborús emlékeket idézhet fel

A „Szerb Világ” fogalma kísértetiesen emlékeztet arra a nacionalista retorikára, amely a ’90-es évek jugoszláv háborúit megelőzte:

– Az orosz támogatású szerb nacionalizmus sokak szemében a régió destabilizációjának szinonimája;

– Az ilyen narratívák újraélesztése könnyen vezethet a régi sérelmek és bizalmatlanságok felszínre töréséhez;

– A Pavkovićnak történt tiszteletadás (aki Hágában elítélt háborús bűnös volt) különösen problematikus a megbékélés szempontjából.

3. Az EU-integrációval szembemegy

A Balkán stabilitásának egyik fő záloga a régió országainak európai uniós integrációja. Az orosz–szerb történelmi szövetség erősítése:

– gyengíti az uniós irányt, különösen Szerbia esetében;

– akadályozhatja a reformokat, amelyeket az EU elvár a csatlakozásért (pl. jogállamiság, korrupcióellenes intézkedések);

– kiszélesítheti a külpolitikai szakadékot a térség országai között (pl. Szerbia vs. Koszovó vagy Albánia).

4. Egyház és állam szoros kapcsolata fokozhatja a belső feszültségeket

Az ortodox egyház – különösen Szerbiában és Montenegróban – nem csupán vallási, hanem politikai szereplő is. Az ilyen szintű összefonódás:

– csökkenti a szekularizmus esélyét;

– megnehezíti az etnikai és vallási közösségek közötti párbeszédet;

– növeli az orosz ortodox egyház befolyását, ami Moszkva geopolitikai eszköztárának része.

5. A Balkán újra ütközőzónává válhat

A Balkán hagyományosan nagyhatalmi versengés színtere volt. Most is ez történik:

– Oroszország, Kína, Törökország egyre aktívabb a térségben – különféle stratégiákkal;

– Az Egyesült Államok és az EU ezzel szemben demokratikus reformokat és integrációt sürget.

Az ilyen szervezetek, mint a RIDS, szimbolikusan is elmozdítják Szerbiát a nyugati orientációtól – ami növelheti a térség kiszámíthatatlanságát. A Balkán békéjéhez stabil, együttműködésre épülő és nyitott regionális kapcsolatokra van szükség – nem olyan új ideológiai blokkokra, mint a „Szerb Világ” vagy az „Orosz Történelmi Társaság”, amelyek szeparatista és revizionista érzelmeket ébreszthetnek, különösen ebben a sebekkel teli régióban.