Neotranszilvanizmus és egy igazi NER-oligarcha

Drámai, de nem tragikus a magyarországi támogatások esetleges megvonása

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az erdélyi magyarok gazdasági életét nem rengetné meg a magyarországi támogatások esetleges elmaradása, politikai és lelki hatása azonban jóval nagyobb lehet. Miközben a Pro Economica Alapítvány átvilágítás elé néz, a Bayer Construct válsága egy valódi erdélyi NER-oligarcha, Balázs Attila üzleti birodalmára is árnyékot vet. Erdélyben ezért ismét előkerült egy régi gondolat új változata: a neotranszilvanizmus.

Az erdélyi magyar üzleti körök – az erdélyi magyar (vagy ahogyan ma Magyarországon emlegetik: a magyarul beszélő román) közösség is – drámainak, de nem tragikusnak értékeli a magyarországi támogatások (esetleges) megvonását.

Újra felértékelődött azoknak a szava, akik az önálló magyar politika és a Budapesttel és Bukaresttel is korrekt viszonyt ápoló gazdaságpolitika szerepét hangsúlyozzák, egyfajta neotranszilvanista program sikerében látják a jövőt.

A magyarországi közhiedelemmel ellentétben Erdélyben alig találunk NER-oligarchákat. Az elmúlt években a támogatások nagy részét közösségi célok megvalósítására fordították átlátható, ellenőrizhető módon, alapítványi vagy egyházi keretek között.

Az egyházi vezetők és a Pro Economica Alapítvány vezetői is kijelentették: nyugodt szívvel várják az átvilágítást, hiszen szerintük szándékos pénzeltérítéses visszélés nem történt.

Nem lettek nagygazdák

„A Pro Economica Alapítvány közel tíz éve alatt mintegy hétezer gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében” – mondja Kozma Mónika, az Alapítvány ügyvezető igazgatója.

A magyar állami támogatások felhasználását már a kezdettől kritikák kísérték: felmerült például, hogy valóban szükség volt-e ennyi mezőgazdasági gépre, illetve milyen szempontok alapján választották ki a több millió eurós támogatásban részesülő vállalkozásokat. Kozma Mónika úgy véli: a támogatások odaítélésének helyességét dokumentumok alapján kell megítélni.

Kapcsolódó cikk

Továbbra is lesz anyaországi támogatás Erdélynek

2017-ben az alapítvány olyan eszközvásárlási programot indított, amely elsősorban azoknak a kisebb gazdálkodóknak kínált lehetőséget, akik a romániai és európai uniós pályázati rendszerekben nehezen vagy egyáltalán nem jutottak támogatáshoz.

A székelyföldi programban több mint ötezer sikeres pályázatot bonyolítottak le, és ennek lezárását követően, közvetlenül a koronavírus-járvány időszaka után szerették volna kiterjeszteni a programot a Partiumra, illetve a környező megyékre, ez azonban éveken keresztül váratott magára.

A több éves késlekedésnek elsősorban politikai okai voltak. A Klaus Iohannis államfő idején működő román politikai vezetés részéről többször megfogalmazódtak fenntartások a magyar állam által Romániában finanszírozott gazdaságfejlesztési programmal szemben.

Hosszú kihagyás után tavaly nyáron hirdettek új pályázatot, több mint 1100 gazda jutott mezőgazdasági eszközhöz.

Kozma Mónika szerint az ellenőrzések tapasztalata az, hogy a gazdák túlnyomó többsége valóban használja és értékként kezeli a beszerzett gépeket. A több mint ötezer pályázatból mindössze egyetlen olyan esetet találtak, amikor a beruházás nem működött megfelelően: egy támogatott fóliasátrat nem sikerült az előírt formában üzembe helyezni, ezért közös megegyezéssel visszafizették a támogatást.

Tény, hogy Erdélyben senki nem lett nagygazda – magyarországi lépték szerint legalábbis – a magyar adófizetők pénzén.

Kritizált nagyberuházások

Az erdélyi nagyberuházások kapták a legtöbb kritikát, amelyek több millió eurós befektetésekről szóltak. Felmerült, hogy milyen szempontok alapján választották ki a nagy összegű támogatások kedvezményezettjeit, és valóban azokhoz a vállalkozásokhoz kerültek-e a források, amelyek a térség egészének gazdasági fejlődéséhez hozzá tudtak járulni.

Még több kérdést vetett fel az idegenforgalmat támogató szállodaépítési program. Az alapítvány adatai szerint hét támogatott szálloda készült el, további két szálloda építése folyamatban van.

Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint az Alapítvány a támogatásokat nem önmaga számára használta fel – ahogy ez sokakban él – ha támogatások formájában tovább osztotta őket (Forrás: Pro Economica)

A nagyberuházási pályázatokon a beruházási költség legfeljebb 50 százalékát fedezhette, és maximum 7,5 millió eurónak megfelelő összeget lehetett elnyerni. Ez azt jelentette, hogy a vállalkozónak jelentős saját forrást kellett biztosítania.

Az alapítvány vezetője szerint a támogatási rendszer eredménye leginkább akkor látható, ha a létrejött gazdasági láncokat vizsgáljuk. Példaként említette a Csíki Csipszet, amelynek gyártója a környék burgonyatermelőitől vásárol alapanyagot, miközben termékei már nemcsak Romániában és Magyarországon, hanem Közép-Kelet-Európa több piacán is jelen vannak.

Több pékség technológiai fejlesztését is támogatták, emellett Gyergyóremetén liofilizált gyümölcsöt előállító üzem, Angus-marhahúst feldolgozó vállalkozás és fagyasztott burgonyatermékeket gyártó üzem is létrejött vagy fejlődött a program segítségével.

Kozma Mónika szerint hiba lenne a beruházások elkészültével befejezettnek tekinteni a gazdaságfejlesztési programot. A következő feladat az, hogy az új erdélyi termékek minél nagyobb számban jussanak ki a romániai és nemzetközi piacokra. Szerinte továbbra is szükség van vissza nem térítendő támogatásokra, vállalkozásfejlesztési és közösségszervező programokra.

A nagy kérdés

Kozma Mónika fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az alapítvány nem saját működésének finanszírozására kért évről évre újabb támogatást, hanem a rendelkezésére bocsátott forrásokat pályázati rendszerben továbbadta a gazdálkodóknak és vállalkozóknak. Az alapítvány maga is kérte az átvilágítást, és a folyamat már elkezdődött.

Ügyvédek vizsgálják a dokumentációt, és Kozma Mónika szerint az eddigi tapasztalataik alapján szakmai, pozitív hozzáállást érzékelnek. A már megkezdett programok sorsa ugyanakkor nem függ az átvilágítás eredményétől. Az alapítvány szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy a folyamatban lévő beruházásokat befejezi, ezek finanszírozása pedig rendelkezésre áll.

Ugyancsak el kell végezniük a korábbi beruházások ötéves fenntartási időszakához kapcsolódó ellenőrzéseket. A nagy kérdés inkább az, hogy az új magyar kormány milyen szerepet szán hosszabb távon az alapítványnak és általában az erdélyi gazdaságfejlesztési politikának.

Kozma Mónika úgy véli, ezt a tízéves tapasztalatot érdemes továbbvinni. A következő lépést azonban már az átvilágítás lezárása után kell megtenni.

Egy igazi NER-oligarcha

Állami vagyonfelügyelőt rendelt a magyar kormány a Bayer Construct és a Bosnyák téri gigaberuházás projektcége mellé, hogy megakadályozza az esetleges vagyonkimentést, írja a Telex. A csődvédelembe húzódó vállalatcsoport tulajdonosa az a gyergyóremetei Balázs Attila, aki Tiborcz István üzlettársaként emelkedett a NER gazdasági elitjébe, és magyar állami támogatásokkal építette székelyföldi birodalmát is.

„Hadd üzenjem meg innen is Tiborcz Istvánék üzleti körének, azon belül is a Bayer Constructnak és Balázs Attilának. Vége a közpénzek zabrálásának” – mondta Magyar Péter miniszterelnök.

A miniszterelnök bejelentését kormányzati döntés is kísérte: a Magyar Közlönyben megjelent rendelettel stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítették a Bayer Construct Zrt. és a ZVK Development Kft. csődeljárását. Mindkét cégnél a kizárólag állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. látja el a vagyonfelügyelői feladatokat.

Balázs Attila, Bayer Construct, elnök-vezérigazgató, igazgatósági elnök (Bayer Construct)

A tét az, hogy mi marad a vállalatokban, mire az állam és a többi hitelező megpróbálja visszaszerezni a pénzét. Magyar szerint a Magyar Fejlesztési Bank közvetlen és közvetett kitettsége a Bayer-csoporttal szemben mintegy 207 milliárd forint.

Balázs Attila ipari alpinistaként indult Budapesten, később a Puskás Aréna és az Etele Pláza építésén is dolgozó vállalatcsoport tulajdonosává vált. A Forbes 2025-ös listáján 74,3 milliárd forintra becsült vagyonával Magyarország 48. leggazdagabb embereként szerepelt.

Balázs eközben Gyergyóremetét tette meg erdélyi gazdasági terjeszkedése központjává. A községben repülőtér, tejpor- és csecsemőtápszergyár, gomba- és gyümölcsfeldolgozó, jégcsarnok, luxushotel és wellnessközpont épült, vagy korszerűsödött.

Az elrendelt állami felügyelet a két magyarországi cégre vonatkozik, a különálló romániai vállalkozások nem kerülnek automatikusan a csődeljárás alá. A bizonytalanná vált finanszírozás miatt, kérdés, hogy a gyergyóremetei üzleti birodalom fenn tudja-e tartani magát vagy a csőd felé tart.

Neotranszilvanizmus

Az erdélyi magyarok jólétét, gazdasági életét csak kis mértékben befolyásolja a magyarországi támogatások elmaradása. Lelki hatása azonban bénító.

Politikai vezetők szerint ez ellen orvosság lehet, ha Erdély visszatér a „segíts magadon, és Isten is megsegít!” gondolatához. Ebben az Erdély központú neotranszilvanizmus propagálása segíthet.