Horvátország
Az EU-ban az illegális szemétlerakás jövedelmezőbb, mint az emberkereskedelemSzervezett bűnözői hálózatok milliárdokat keresnek az illegálisan szállított és lerakott hulladékon
Az illegális hulladékkereskedelem mára az egyik legjövedelmezőbb bűnözői tevékenységgé vált Európában. A szervezett hálózatok veszélyes és más hulladékok illegális szállításával, lerakásával és papíron szabályosnak feltüntetett kezelésével hatalmas összegeket keresnek, miközben a környezeti és egészségügyi károk költsége végül a társadalomra hárul
Bár a horvátországi szemét-affér egy mesterségesen kiváltott politikai válság volt – ki látott a nyár közepén embert komolyan politizálni? -, amely egy 48 órás parlamenti korrida után teljesen várt módon ért véget, a probléma viszont változatlanul megmaradt.
Hogy Horvátországban maradjunk még pár pillanatig, a parlament végül úgy határozott, hogy három hónap haladékot ad a kormánynak a likai illegális szemétlerakat felszámolására.
Nem várt bónuszként, három ellenzéki képviselő is a kormánypárti javaslatra szavazott, gyakorlatilag előrevetítve a Plenković-kormány parlamenti többségének növekedését.
Ez a jövőben esetleg döntő súllyal eshet a latba, amennyiben a következő parlamenti választások valóban valamilyen ellenzéki összefogással indulnak.
Az illegális hulladékkereskedelem az EU egyik legjövedelmezőbb üzlete
Az Europol, amely segíti a tagállamok rendőrségeit a szervezett nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben, nemrégen arra figyelmeztetett, hogy a hulladékbűnözés az EU-ban „a leggyorsabban növekvő bűnözés”.
Ennek okát elsősorban abban látja, hogy az elkövetők kockázata alacsony vagy szinte nem létező, ugyanakkor a haszon óriási. Az illegális hulladékkereskedelem azért is különösen jövedelmező, mert a várható büntetés is sok esetben jóval kisebb, mint más szervezett bűnözői tevékenységeknél.
Az Eurostat szerint az EU-ban évente 2,2 milliárd tonna hulladék keletkezik, ami körülbelül öt tonnát tesz ki egy főre.
Ennek 64 százaléka az úgynevezett nagy ásványi hulladékhoz tartozik, amely alatt az Eurostat az építkezési és bányászati hulladékokat érti, amelyek például a feltárt talaj, tégla, mindenféle törmelék, kövek vagy bányahulladék.
Az Európai Unió Statisztikai Hivatala állítólag rendelkezik minden adattal – nemcsak a teljes mennyiségről, hanem arról is, hogy mennyi hulladék keletkezik, és ez milyen típusú hulladék minden egyes tagországban.
Az építőhulladék nagy részét jogszerűen kezelik, de jelentős része a vadonba kerül ki, vagy az újrahasznosítási szabványokat kreatívan értelmezik országonként. Finnországban, Dániában, Svédországban a szabályokat szó szerint veszik, ám ahogy délre megyünk, minden valahogy lazábbá válik.
Az, hogy mit értünk az újrahasznosítás alatt, ez gyakran az eredeti elképzelés helyi értelmezésétől függ. Ezért például az aszfalt vagy beton zúzása, illetve az így nyert anyag az útépítésben való felhasználása kifejezetten kívánatos, ráadásul ez a körforgásos gazdaság valódi példája.
Viszont az ilyen anyagok szabályos újrahasznosítása rendkívül költséges, és nagyon megdrágítaná a beruházást. Ezért elég gyakori az útépítésben, hogy rosszul vagy egyáltalán nem újrahasznosított törmelékkel tömítenek, amelybe azbeszt, kátrány, nehézfémek, vegyszerrel kezelt fa és hasonlók keverednek.
Az építkezési hulladék egy része a folyókban végzi, súlyosan károsítva a környezetet. Ha a nagy ásványi hulladékot leszámítjuk, még mindig marad 36 százalék, azaz körülbelül 800 millió tonna különösen problémás hulladék.
Ebbe a csoportba tartozik az ipari hulladék, mint például csomagolás, vegyi anyagok, fémforgácsok, vagy, majd a legális hulladékkezelés mellékterméke, például víztisztító telepekből származó iszap.
Ez a hulladéktípus szigorúbb ellenőrzés alatt van, az EU-ban többnyire kötelező eljárások vannak érvényben, bár ez életbe léptetése országonként változik.
Legálisan és illegálisan a hulladékot folyamatosan szállítják Európán át, úton, vasúton, folyókon, tengeren. Évente mintegy 67 millió tonnát. Az európai hulladékkereskedelem ellenőrzését az is nehezíti, hogy a szállítmányok több országon haladnak keresztül, miközben a dokumentumok alapján legális árumozgásnak tűnhetnek.
Ne szólj szám, nem fáj fejem
Az Európai Bizottság és a Tanács szerint az Európában keringő hulladéktömeg 15-30 százaléka illegális, de egyes vélemények szerint ez elérheti akár a 35 százalékot is. Az EUCRIM büntetőjogi platform szerint Európában a bűnözők éves jövedelme 10 milliárd euró.
Ezek a bűncselekmények „jogosulatlan hulladékkezelést, szállítást, kereskedelmet vagy hulladék ártalmatlanságát érintik, amelyek sértik az európai törvényeket”. A hulladékkereskedelem fejlődését főként jogi kiskapuk és eltérő országos jogszabályok támogatják.

A hatalmas gospići illegális hulladéklerakó kapcsán felmerült, hogy a csapvíz is szennyezett (Forrás: Screenshot, X platform)
A lényeg, hogy ez a bűncselekmény gyorsan növekszik, és a tagállamok jogszabályai ezt nem követik megfelelő módon.
Az EU-ban a hulladékkezeléssel foglalkozó szervezett bűnözés olyan országokat céloz meg, amelyek ezen a területen kevésbé szigorú jogszabályokkal rendelkeznek, és egyébként is gyengébb igazságszolgáltatással rendelkeznek. A fő célpontok Románia és Bulgária, de Lengyelországba vagy Horvátországba is jut a veszélyes hulladékból, az Europe Wasteland 2021-es jelentése szerint.
Az oknyomozó újságírók annakidején részletesen foglalkoztak egy 10 hektáros területtel, nem messze Bukaresttől, ahol az országba bejutó veszélyes hulladékot sokféle címke alatt kirakják. A helyi lakosság ezen a helyen elégeti ezt a hulladékot, mert ezért egy kevés pénzt kapnak. A kiadvány szerint több száz hasonló helyszínt használnak.
A levegő tele van erős mérgekkel, sűrű felhő és bűz borít be mindent 30 kilométeres körzetben, ezen felül mérgező vegyületek, nehéz fémek mérgezik a földet és a talajvizet, de a jogállamiság egyszerűen túl gyenge ahhoz, hogy fellépjen ez ellen.
Bulgáriában viszont az Europol megállapította, hogy a mérgező hulladékot hajókkal és vasúton szállítják Olaszországból, majd bolgár hőerőművekben és cementgyárakban égetik el, attól függetlenül, hogy ez rendkívül káros a környezetre.
A hulladékkezeléssel kapcsolatos legnagyobb, legendás bűncselekménynek még mindig Olaszországhoz fűződnek van, ahol a szervezett bűnözés évek óta foglalkozik hulladékkezeléssel.
Néhány olasz EP-képviselő arról is beszélt, hogy a maffia, nagyon sikeres, és az európai alapok felhasználásában is. Ugyanis a bűnszervezetek fokozatosan áttértek a legális működésre, és most sót szórhatnak a farkukra.