Marta Kos: távozzon az etnikai tisztogatást említő miniszter

A „siptár médiától” a „terrorista söpredékig”: hogyan beszélnek Belgrádban a koszovói albánokról?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A bővítésért felelős európai biztos szerint 2026-ban egyszerűen elfogadhatatlan olyan kijelentést hallani, mint amilyet a szerb közigazgatási és önkormányzati miniszter tett Koszovóval kapcsolatban, ezért Snežana Paunovićnak mennie kell.

„El sem tudom képzelni, hogy egy miniszter ilyen nyilvános kijelentés után folytathassa a munkáját” – fogalmazott Kos.

Egy cseh európai parlamenti képviselő, Tomáš Zdechovský ennél is tovább ment. Szerinte, ha Paunović a helyén marad, az Európai Uniónak fel kellene függesztenie Szerbia csatlakozási tárgyalásait.

„Teljesen megdöbbentett, amit hallottam” – mondta a képviselő.

Nem egy elszigetelt eset

Paunović azzal váltott ki nemzetközi felháborodást, hogy egy televíziós műsorban arról beszélt, hogy Slobodan Milošević helyében ő 1998-ban „etnikailag megtisztította volna Koszovót”.

A kijelentést emberi jogi szervezetek, ellenzéki pártok és több nemzetközi szereplő is elítélte, azonban egyáltalán nem elszigetelt esetről van szó, a szerb politikai elit egyes szereplői évek óta rendszeresen használnak sértő, megbélyegző, gyűlölködő vagy nyíltan ellenséges hangnemet a koszovói albánokkal szemben, akikre akkor is másodrendű polgárokként tekintettek, amikor még Szerbia a volt Jugoszláviához tartozott.

Mostanság a dehonesztáló megnyilvánulások még a legfelsőbb szerb köröktől sem idegenek, a koszovói albánokkal kapcsolatban ugyanis olyan megjegyzések hangoznak el Szerbiában, hogy „erdőből jöttek”, a sajtójuk „siptár média”, és hogy „terrorista módszereket” alkalmaznak.

Kapcsolódó cikk

Egy szerb miniszter etnikailag megtisztította volna Koszovót

A legismertebb esetek közé tartozik Ana Brnabić egykori miniszterelnök, jelenlegi házelnök 2019-es kijelentése, amikor a koszovói politikusokról azt mondta, hogy „szó szerint az erdőből jöttek”.

Miután emiatt bírálatok érték, nem visszakozott, hanem megmagyarázta a mondatot: szerinte valóban olyan emberekről beszélt, akik fegyveres egyenruhában hagyták el az erdőt, majd politikai vezetőkké váltak.

Az Európai Unió akkor arra figyelmeztetett, hogy az ilyen retorika a megbékélés ellen hat a Balkánon.

Brnabić később, már a szerb parlament elnökeként is rendszeresen használta a „siptár média” kifejezést, amelyet az albán közösség és emberi jogi szervezetek sértőnek és gyűlöletkeltőnek tartanak, nagyjából úgy, ahogyan más népek esetében a pejoratív etnikai gúnyneveket.

A kilencvenes évek árnyéka

Srđan Milošević történész szerint a probléma nem egy-egy szerencsétlen mondatban keresendő. A kutató úgy látja, hogy a szerb politikában évtizedek óta jelen van az albánokkal szembeni lekezelő, dehumanizáló és soviniszta beszédmód.

Emlékeztetett arra is, hogy korábban Nikola Selaković, a jelenlegi kulturális miniszter a natalitásról szólva arról beszélt, hogy „a szerbek naponta egy repülővel kevesebben, az albánok viszont egy busszal többen vannak”.

Srđan Milošević arra emlékeztetett, hogy a szerbek a koszovói albánokat nem egyenjogú polgároknak, hanem demográfiai és politikai fenyegetésnek tekintik (Forrás: Szabad Európa)

A szerb történész szerint az ilyen kijelentések nem elszigetelt esetek, hanem ugyanannak a politikai gondolkodásnak a részei, amely az albánokat nem egyenjogú polgárokként, hanem demográfiai és politikai fenyegetésként kezeli.

A szerb elnök is gyakran tesz hasonló kijelentéseket. A Koszovóban „jó szerbnek” számító Nenad Rašić miniszterré történő kinevezésével kapcsolatban, aki a koszovói kormány közösségi és visszatérési minisztere lett, Aleksandar Vučić szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy az, amit „az Albin Kurti nevű terrorista söpredék” tett, teljes mértékben elítélendő.

Kapcsolódó cikk

Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent

A szerb rezsim egyik médiafészkének számító Pink televíziónak nyilatkozva Vučić „terrorista söpredéknek” nevezte Albin Kurtit, Koszovó miniszterelnökét.

Itt megjegyzendő Kurti politikai fogoly volt a Milošević-rezsim idején, amikor Vučić a szerb kormány információs minisztereként fungált, és súlyos pénzbírságokat rótt ki azokra a lapokra, amelyek szembe mertek menni az akkori kormánypropagandával.

A szerb médiahelyzet már közelít a kilencvenes évekhez, azzal a különbséggel, hogy most ugyan nincsenek látványos pénzbírságok, viszont bőkezűen jutalmazzák azt a médiát, amely a rezsim szolgálatában áll, és ömleszti az olyan és olyanabb kijelentéseket, mint amilyeneket Snežana Paunović tett.

Az ellenzék próbálkozott, de kevés volt az aláírás

A szerb ellenzék megpróbálta kezdeményezni az etnikai tisztogatást emlegető miniszter leváltását, ehhez azonban nem sikerült összegyűjteni a szükséges hatvan parlamenti aláírást.

A Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) szerint összesen hét aláírás hiányzott ahhoz, hogy a parlament napirendre tűzhesse a miniszterrel szembeni bizalmatlansági indítványt.

Az ügy így egyelőre nem a parlamentben, hanem a kormányfő, Đuro Macut asztalán landol, Macut politikai mozgástere ugyanakkor erősen korlátozott, gyakorlatilag egyenlő a nullával, a szerb kormányfőt sokan inkább technikai végrehajtóként, mintsem önálló politikai szereplőként tartják számon, így aligha történik bármi is, vagy ha netalán mégis történne valami, az csak látszatintézkedés lenne a nemzetközi közvélemény, mindenek előtt pedig az Európai Unió megvezetésére.

Bocsánatot kért – de nem az albánoktól

Paunović végül bocsánatot kért. Csakhogy nem azoktól, akiket a kijelentésével megsértett vagy megfenyegetett, ami jól jelzi, hogy milyen mélységekre képes süllyedni a szerbiai politikai elit.

Az etnikai tisztogatást vizionáló miniszter Aleksandar Vučić szerb elnöktől, Đuro Macut kormányfőtől és a szerb kormánytól kért elnézést, amiért kellemetlen helyzetbe hozta őket. Az albánokról, a háború áldozatairól és az etnikai tisztogatás fogalmának ilyen könnyed emlegetéséről már jóval kevesebb szó esett.

Paunović azzal védekezett, hogy kijelentését kiragadták a szövegkörnyezetből, és egy mindössze hétmásodperces részletből csináltak politikai ügyet. Ez a magyarázat azonban nehezen áll meg, mert a felvételen világosan hallható, amint azt mondja: ha ő lett volna Slobodan Milošević helyében, 1998-ban „etnikailag megtisztította volna Koszovót”.

Ehhez még hozzátette, hogy valójában csak azokra gondolt, akik nem tekintették magukat Kis-Jugoszlávia állampolgárának, őket Albániába küldte volna, a „terrorista cselekményeket” elkövető személyeket pedig terroristáknak kijáró módon kezelte volna.

Ez így jóval több, mint hét másodperc, maga a magyarázat pedig annyiban segített a helyzeten, hogy az eredeti mondat után sikerült még egyet lépni ugyanabba az irányba, amelyben elindult. A BALK-on a témával foglalkozó előző cikkünkben megjegyeztük, hogy létezik a politikai beszédnek olyan pontja, ahol a magyarázat már nem enyhíti, hanem tovább súlyosbítja az eredeti mondatot. Snežana Paunovićnak ezt sikerült különösebb kerülő nélkül megtalálnia.

Aleksandar Vučić közölte, hogy Paunović kijelentése nem tükrözi sem az elnöki hivatal, sem a szerb kormány politikáját.

– A mi politikánk a párbeszéden, a kompromisszumon, a békén és a stabilitáson alapul, soha nem az etnikai tisztogatáson – mondta a szerb elnök.

A mondat jól hangzott, és kétségkívül alkalmas volt arra, hogy Brüsszelben valamelyest csökkentse a felháborodást. A kérdés azonban továbbra is az, hogy mit ér a csekély igazságtartalommal rendelkező elhatárolódás, ha az érintett miniszter a helyén marad.

Pristina végleg kitiltotta Paunovićot

A koszovói kormány nem várta meg, hogy Belgrádban eldöntsék, maradhat-e Snežana Paunović a szerb kormány minisztere. Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter persona non gratává nyilvánította, és határozatlan időre megtiltotta számára a belépést és az átutazást Koszovó területén.

Sveçla szerint Paunović olyan politikát képvisel, amely évtizedek óta erőszakot idéz elő a térségben.

A döntés inkább politikai üzenet, mintsem gyakorlati csapás a szerb miniszterre, aki saját bevallása szerint már négy éve egyébként sem tud beutazni Koszovóba, amely a szülőföldje.

Pristina mindenesetre gondoskodott arról, hogy ha egyszer mégis kedve támadna körülnézni azon a területen, amelyet 1998-ban saját szavai szerint „etnikailag megtisztított volna”, akkor már a határon emlékeztessék erre a mondatára.

Büntetőfeljelentés is készült

A kitiltásnál azonban nem álltak meg. Donika Gërvalla ügyvezető koszovói igazságügyi miniszter bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tett Paunović ellen, és azt kérte a koszovói főügyészségtől, hogy indítsa meg a szükséges nyomozást, majd emeljen vádat.

Gërvalla szerint az etnikai tisztogatás dicsőítése, a háborús bűnök relativizálása és egy teljes nép elűzésének megemlítése nem kezelhető közönséges politikai retorikaként.

„Ezeknek a mondatoknak történelmi, jogi és emberi következményeik vannak” – hangsúlyozta az ügyvezető koszovói igazságügyi miniszter.

Donika Gërvalla arra is emlékeztetett, hogy a kilencvenes évek végén zajlott háború során több mint tízezer albán civil vesztette életét, csaknem egymillió embert űztek el otthonából, és több mint másfél ezer személy sorsa máig ismeretlen.

A pontos jogi minősítésről természetesen majd az ügyészség és a bíróság dönt, de az már most világos, hogy Pristinában Paunović kijelentését nem egyszerűen ízléstelen megnyilvánulásnak, hanem a gyűlöletkeltés egyik formájának tekintik.