Még mindig nem hivatalos a srebrenicai emléknap Montenegróban

Harmincegy évvel a srebrenicai népirtás után újra felmerült a kérdés Montenegróban: legyen-e emléknap az évforduló, avagy sem?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Idén július 11-én lesz a srebrenicai népirtás 31. évfordulója. 1995-ben a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egységei több mint 8000, 14 és 70 év közötti fegyvertelen bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg. Az áldozatok között több mint hatszáz gyermek is volt.

Ez volt a második világháború utáni Európa legsúlyosabb tömeggyilkossága, ha Szarajevót nem számítjuk a módszeres és kitervelt emberölések közé.

A srebrenicai népirtást a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszék (ICTY) és a Nemzetközi Bíróság is népirtásnak minősítette. Az ICTY és jogutódja összesen 21 személyt ítélt el a srebrenicai bűncselekmények miatt, közülük hetet népirtásért.

Ezen kívül Bosznia-Hercegovinában 31, Szerbiában 5, Horvátországban pedig 2 személyt ítéltek el az eseményekkel kapcsolatban.

Legyen-e montenegrói emléknap?

Bár a montenegrói parlament már 2021-ben előírta, hogy július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak emléknapjává kell nyilvánítani, az állam ezt mindeddig nem vezette be hivatalosan.

A kormánynak a héten kellett volna döntést hoznia, noha a civil szervezetek már évek óta követelik, hogy ezt a dátumot intézményesen is megemlékezéssel tartsák meg. Érvként az merült fel, hogy az emlékezés kultúrája nem politikai akarat kérdése, hanem emberi felelősség.

Eddig 8372 áldozatról tudnak, ami nem a végleges szám (Forrás: X platform)

A montenegrói Emberi és Kisebbségi Jogok Minisztériuma még korábban megerősítette, hogy a kormány ezen a héten megvitatja azt a kezdeményezést, amely július 11-ét hivatalosan is a srebrenicai népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánítaná.

Azonban erre péntek délig nem került sor. A mindezidáig halasztgatott döntés úgy tűnik, hogy idén sem születik meg.

Az ENSZ árnyékában

Az ENSZ Közgyűlése 2024 májusában határozatot fogadott el, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Korábbi cikk

8372: Srebrenicára utaló graffiti jelent meg a magyar és a szlovák nagykövetség falán Szarajevóban

Ennek a vitájában hangzottak el olyan obskúrus érvek többek között az oroszok részéről, hogy az akkor még regnáló Christian Schmidt németként ne vegye a bátorságot bármiféle népirtásról beszélni.

Montenegró (ellentétben Magyarországgal) támogatta a határozatot, valamint egy olyan módosítást is, amely kimondja, hogy a népirtásért való felelősség nemzetközi jog szerint egyéni, és nem tulajdonítható egyetlen etnikai, vallási vagy más közösségnek sem.

A montenegrói külügyminiszter (akinek idén még lesz szerepe), Ervin Ibrahimović a közelmúltban kijelentette, hogy Montenegró hazai és nemzetközi szinten is következetesen elismeri a srebrenicai népirtást, és kiáll az igazság, az emberi méltóság és az emlékezés kultúrája mellett. Hangsúlyozta, hogy a hivatalos megemlékezések fontos választ jelentenek a történelmi revizionizmusra, a háborús bűnösök dicsőítésére és a gyűlöletbeszédre.

A civil szervezetek követelései

Az Akcija za ljudska prava (HRA), a Centar za građansko obrazovanje (CGO) és az ANIMA női és békeoktatási központ felszólította a montenegrói kormányt és a parlamentet, hogy késlekedés nélkül nyilvánítsák július 11-ét hivatalos emléknappá, és biztosítsák annak rendszeres állami megemlékezését.

A szervezetek úgy vélik, ezzel az ország bizonyíthatná elkötelezettségét az emberi jogok, az áldozatok iránti tisztelet és a népirtás tagadásának elutasítása mellett.

Korábbi cikk

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

Korábban több mint száz montenegrói civil szervezet, valamint a Bosnyák Tanács és számos civil aktivista is hasonló felhívást intézett az állami vezetéshez.

A civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy egy emléknap létrehozása nem lenne példa nélküli a montenegrói parlament gyakorlatában. Sajnálatos módon azonban ez a kérdés továbbra is politikai számítások tárgyát képezi.

Ezt bizonyítja a jasenovaci, a dachaui és a mauthauseni táborrendszerben elkövetett népirtásról szóló 2024. évi határozat is, amely kimondja, hogy „április 22-ét hivatalosan el kell ismerni a jasenovaci népirtás áldozatainak emléknapjaként, és azt évente meg kell ünnepelni”.

Nincs tehát indokolt ok arra, hogy július 11-ét ne jelöljék ki hivatalosan a srebrenicai népirtás áldozatainak emléknapjaként, különös tekintettel arra, hogy a parlament maga is elismerte ennek szükségességét öt évvel ezelőtt.

Kisebb montenegrói küldöttség Srebrenicában

A hangulat változását jelzi, hogy Montenegró idén kisebb küldöttséggel vesz részt a srebrenicai megemlékezésen, mint az előző években.

A parlamentet két képviselő, Kenana Strujić Harbić és Adel Omeragić képviseli Potočariban. Míg a kormány tízfős delegációt küld, amelynek élén Ervin Ibrahimović miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter áll.

A hivatalos küldöttségben öt miniszter és több államtitkár is helyet kapott. Jakov Milatović államfő korábbi kötelezettségeire hivatkozva idén viszont nem utazik Bosznia-Hercegovinába.

Kapcsolódó cikk

AKIKET HÁTRAHAGYUNK: Halál Srebrenicában, és halál Harkivban

Érdekesség, hogy a DPS és az Európa Most Mozgalom külön-külön delegációval vesz részt a megemlékezésen, nem a parlamenti küldöttség részeként.

A tavalyi részvétel jóval nagyobb volt: a kormány nyolc minisztert, a parlament pedig 13 képviselőt küldött Potočariba. A 2024-es megemlékezés volt az első az ENSZ Közgyűlésének határozata után, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Montenegró támogatta ezt a határozatot. Az elmúlt években rendszeresen magas rangú montenegrói tisztségviselők vettek részt a megemlékezéseken, köztük Dritan Abazović korábbi miniszterelnök és Milo Đukanović volt államfő is.

Persze kérdéses, hogy a montenegrói kormányzat késlekedése minek szól. Sejteni lehetne mögötte az Európa Most Mozgalom slendriánságát, de akár a montenegrói szerb lobbit is.

A másik ok az lehet, hogy jelenleg minden az európai uniós integráció körül mozog. A döntést ugyan el lehet odázni még egy ideig, de az nagyon rossz képet vetít előre, ha a podgoricai kormány nem tud fontos kérdésekben egyértelműen állást foglalni.