Hetente egyszer egy órát van orvos a vajdasági falvakban

Legalább hatezer szakember hiányzik a szerbiai egészségügyi rendszerből

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Jelenleg mintegy hatezer egészségügyi dolgozó hiányzik a szerb egészségügyi rendszerből, a szakemberek szerint az egészségügy működését súlyos, rendszerszintű problémák is terhelik.

Csak néhány gyengeség, ami bonyolítja és nehezíti az ellátást: a szervezetlenség, a rossz vezetés, valamint a politikai befolyás, aminek a következménye sokszor a nem megfelelő irányítás.

A vajdasági falvakban a realitás az, hogy hetente egy alkalommal egy órát van csak orvos. Akinek szerencséje van, elmegy a legközelebb eső nagyobb településre.

Szabadkán például a helyi Egészségháznál hiába van meghirdetett pályázat tíz általános orvosi munkahelyre is, senki sem jelentkezik ezekre.

Alacsony a fizetés, állandó a stressz és a túlterheltség

A szakszervezetek szerint viszont az egészségügyi dolgozók – a nővérek, technikusok – a gazdaságilag fejlettebb országokba vándorolnak el, vagy egyszerűen elhagyják a szakmát.

Az embereknek egyszerűbb havi százezer dinárért egy pékségben dolgozni, mint kevesebb pénzért óriási felelősséget vállalni az egészségügyben. A stressz, az állandó a túlterheltség nagyon sok embert elriaszt ettől a hivatástól.

Kapcsolódó cikk

IMMUNERŐSÍTÉS: “Magyar” vitamin szerb nyugdíjasoknak, avagy ki a nemzet orvosa?

Az orvosok fizetése nincs összhangban a felelősséggel, ráadásul az alapilletmények meghatározásában is jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók, így előfordulhat, hogy egy pályakezdő orvos pontosan ugyanannyit keres, mint egy középiskolai végzettségű alkalmazott, aki valamivel hosszabb ideje dolgozik.

Ez pedig elveszi a pályakezdők kedvét a munkától. Ráadásul a szakmai előmenetel sem a teljesítményen és a munkában elért eredményeken alapul.

A folyamatos létszámhiány miatt gyakorlatilag a hét minden napján, napi huszonnégy órában, pszichés és fizikai teherbírásuk határán dolgoznak, mondja a szakszervezeti képviselő.

Jelenleg mintegy 21 ezer orvos dolgozik Szerbiában, közülük 13 500 szakorvos, és több mint 60 százalékuk 55 évnél idősebb.

Az egészségügyi rendszerben emellett körülbelül 46 ezer ápoló és egészségügyi technikus, valamint 23 ezer nem egészségügyi dolgozó is dolgozik, akik nélkül az ellátórendszer működése szintén elképzelhetetlen lenne.

Évente 600 orvos hagyja el az országot

A Szerbiai Orvosok és Gyógyszerészek Szakszervezetének vezetői szerint évente 500 és 600 között van azoknak az orvosoknak a száma, akik elhagyják Szerbiát.

A vajdasági falvakban egyre kevesebb a háziorvos, ezért sok település lakóinak már csak az marad lehetőségként, hogy lakóhelyükön kívül, magánrendelésen keressenek orvost.

Korábban a vajdasági falvakban általános gyakorlat volt, hogy két háziorvos dolgozott, akik lefedték a délelőtti és délutáni műszakot, emellett helyben fogorvos is rendelhetett.

Ma már azok a települések számítanak szerencsésnek, ahol legalább egy állandó orvos dolgozik, és viszonylag jó helyzetben vannak azok is, ahová részmunkaidőben, általában heti két alkalommal jár ki orvos.

Sok kisebb településen fogorvosról már régóta szó sincs.

A Szerbiai Orvosi Kamara korábbi igazgatója szerint az országnak 14 éve lett volna arra, hogy megállítsa ezt a folyamatot, de ez mindmáig nem sikerült.

Észak-Bácskában vannak falvak, ahol heti egyszer egy órát rendel az orvos

A Szabadka melletti Ludason például évközben heti két alkalommal rendel egy órát az orvos a helyi közösség épületében lévő felújított orvosi rendelőben.

Ám amikor eljön a nyári szabadságok ideje, heti egy alkalommal mindössze egy órája jut erre a falura. A helyiek azt mondják, már megszokták ezt, elmennek a szomszédos Hajdújárásra, vagy Palicsra.

Palicson egyébként újonnan épített orvosi rendelő várja a pácienseket, de a nyári időszakban itt is a korábban bejelentett 5 orvos helyett csak három ügyel.

A Szabadkai Egészségházak évek óta orvoshiánnyal küzd, de mostanra a szakemberhiány szinte krónikus méreteket öltött. Jelenleg is nyitott pályázatban keresik az általános orvosokat, tíz szabad hely is van, de mint azt az Egészségházakban elmondták, ezekre egyszerűen nem jelentkezik senki.

Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere a Szabad Magyar Szónak azt mondta, az egész ország területén nagyon nehéz a helyzet. Az orvosok inkább tovább képezik magukat, a primáris ellátásban szinte senki sem akar elhelyezkedni.

Bezárás előtt a topolyai szülészet?

A Magločistač beszámolója szerint a topolyai „Dr. Hadzsi János” Egészségügyi Központban június 8-a és 15-e között nem vezettek le szüléseket.

Az intézmény közleménye szerint ez a döntés ideiglenes volt, és „előre nem látható személyzeti körülmények”, nevezetesen az alkalmazottak ideiglenes munkaképtelensége miatt született.

A topolyaiak azt gyanítják, hogy bezárás előtt a topolyai szülészet? (Forrás: Magločistač)

„Ezért minden várandós és kismamát, akinek a szülés várható időpontja erre az időszakra esik, közvetlenül a Szabadka-i Általános Kórházba irányítják, ahol ellátásban részesülnek” – áll a közleményben.

Az olvasói hozzászólásokban aztán kiderült, hogy mi a baj, többen is attól tartanak, hogy a mostani leállás a szülészet bezárásához vezet.

Nem csak a szülészeti osztályról van szó; a gyermekklinika is csak időnként működik délután 2 óráig, a délutáni háziorvosi rendelést pedig egyetlen orvos látja el, aki már 70 év feletti.

A sürgősségi osztályon csak a legszükségesebb szolgáltatások működnek, a fül-orr-gégészeten is ugyanez a helyzet, az olvasók szerint mindez szomorú és lehangoló.

Topolya (Bačka Topola) lakossága a 2022-es népszámláláskor 11 930 fő volt, míg a teljes topolyai község lakossága 26 228 fő.

Az előző magyar kormány által a topolyai futballakadémiának nyújtott magyarországi támogatásból két közepes városban épülhetett volna egészségház kb. 20 rendelővel és diagnosztikával, merthogy először megszületni kell ahhoz, hogy focizni lehessen!

Van cselekvésterv, de nem sok minden valósult meg belőle

A COVID-járvány idején Szerbia hatalmas pénzeket fektetett az infrastruktúrába, ezekből több kórházi épület is üresen áll, mert nincs személyzet, amivel működtetni lehetne.

Ha összevetjük a 2021-es célkitűzéseket a 2026-os helyzettel, a kép vegyes, megvalósultak jelentős kórházfejlesztések, új diagnosztikai eszközöket szereztek be, bővítették az elektronikus egészségügyi szolgáltatásokat.

Viszont továbbra is súlyos probléma az orvos- és ápolóhiány; az egészségügyi dolgozók elvándorlása; a vidéki alapellátás leépülése; az egészségügyi dolgozók túlterheltsége; az elöregedő orvosi kar; az alacsony bérek és a szakmai előmenetel hiánya.

Milan Krkobabić, szerb vidékfejlesztési miniszter Ludason tett látogatása alkalmával kiemelte, nincs falu egészségház, iskola, művelődési ház nélkül.

A Szabad Magyar Szó kérdésére, tud-e róla, hogy Ludason a nyári időszakban csak heti egy alkalommal van orvos, a kormánynak van-e megoldása arra, hogy az orvosi ellátás rendszereződjön, Krkobabić azt mondta, Aleksandar Vučić már beszélt a megoldásról, a minisztérium pedig 2016-ban már csinált hasonlót, ezek pedig a mobil orvosi csoportok.

„Modern, felszerelt járművekben, előre meghatározott időpont szerint orvosok járják majd a falvakat és primáris ellátást nyújtanak. Ez azt jelenti, hogy ilyen módon tudják pótolni az orvoshiányt. Hasonló dolgokat csinálnak az Európai Unióban is. Elvégzik az alap vizsgálatokat, laboreredményeket, másnap pedig megérkezhetnek a szükséges gyógyszerek” – mondta a miniszter.

A kérdésre, miszerint mikor indulhat ez meg a gyakorlatban, Krkobabić előbb azt mondta, azonnal, majd hozzátette, hogy viccel, és reméli, hogy szeptembertől megvalósulhat ez a projekt és megindulnak a terepre a mobil ellátó csapatok.

Dr. Úri Emese: A helyzet előbb-utóbb kikényszeríti a lépéseket

Az orvoshiányról a napokban dr. Úri Emese, a Zombori Egészségház igazgatójával, a Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesületének elnöke, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője nyilatkozott a Magyar Szónak.

Kiemelte, hogy húsz évvel ezelőtt megszűnt az a minisztériumi rendelkezés, amely előírta, hogy minden frissen végzett orvosnak két évet az alapellátásban kell dolgoznia, mielőtt szakosodhatna.

Ennek megszűnésével a fiatalok közvetlenül a kórházakat választják, mert ott nagyobb esélyük van olyan szakterületre kerülni, amely szakmailag vonzóbb, jobb anyagi lehetőségeket kínál, és akár a magánellátásban is hasznosítható. Ehhez társul, hogy nemcsak Szerbiában, hanem egész Európában orvoshiány van.

Úri szerint Szlovéniában például a felsőfokú végzettségű, diplomás ápolók aktívan részt vesznek a krónikus betegek gondozásában. A diplomás ápolók egyetemi végzettséggel rendelkeznek, tudásuk és kompetenciáik jóval szélesebbek, mint a közép- vagy főiskolai végzettségű ápolóké.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy átvennék az orvos szerepét, hanem azt, hogy meghatározott feladatokat önállóan is elláthatnának, miközben a hagyományos ápolási feladatokat továbbra is a közép- és főiskolai végzettségű nővérek végeznék.

Az Oktatási Minisztérium akkreditálta ezt a képzést, az Egészségügyi Minisztérium azonban még nem építette be az egészségügyi rendszerbe. Emiatt ezeknek a szakembereknek nincs önálló munkakörük, ugyanabban a besorolásban dolgoznak, mint a főiskolai végzettségű ápolók, ugyanazért a fizetésért.

Szerinte a jelenlegi háziorvosokat is jobban meg kellene becsülni. Kimondta viszont, hogy a jövőben valószínűleg egyetlen kisebb falu már nem tud eltartani egy teljes állású orvost, ezért egyre gyakoribb lesz, hogy egy orvos két-három település betegeiről gondoskodik. A gyakorlatban ez már több helyen így működik.

Hozzátette viszont, hogy az is tény, hogy a külföldi bérek magasabbak, és sok országban az egészségügyi rendszer szervezettebb. Orvosi szemmel nézve ez legalább olyan fontos, mint a fizetés.

Jól felszerelt rendelőkben dolgoznak, világosak a kompetenciák, pontosan meghatározott feladatmegosztás szerint működik a rendszer, így az orvos valóban a gyógyításra tud koncentrálni.

Számos országban a szakrendeléseken dolgozó nővérek önállóan elvégzik a betegek előkészítésének jelentős részét, ezért az orvos teljes mértékben a betegre összpontosíthat. Nálunk ezzel szemben még mindig nagyon sok adminisztratív feladat hárul az orvosokra.

Azt mondja, a szükség kikényszeríti ezeket a lépéseket, előbb vagy utóbb. Ha az orvoshiány tovább növekszik, a rendszernek alkalmazkodnia kell. Biztos benne, hogy eljön az a pont, amikor már nem lehet halogatni a döntéseket, és olyan változtatásokat kell bevezetni, amelyek ma még csak szakmai javaslatok.