Vučić kölcsönös vállveregetésre utazott Tbiliszibe

Mindkét országot bírálja az EU, ami össze is hozta Grúziát és Szerbiát

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Történelmi jelentőségű látogatásként tálalja a grúz kormánypárti sajtó Aleksandar Vučić szerb elnök tbiliszi útját. Nem véletlenül: bár Szerbia és Grúzia több mint három évtizede tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, Vučić az első szerb államfő, aki hivatalos elnöki látogatást tesz a kaukázusi országban.

A szerb elnök feleségével és magas rangú állami delegációval érkezett Tbiliszibe, ahol Mariam Kvrivisvili gazdasági miniszter fogadta. Már a reptéren világossá tették, hogy a látogatás középpontjában nem a protokoll, hanem a gazdaság áll.

A grúz kormány szerint a két ország között zajló szabadkereskedelmi tárgyalások jelentős előrehaladást értek el, és a megállapodás aláírása már csak idő kérdése. Kvrivisvili egyenesen precedensértékűnek nevezte a folyamatot, mondván, ritkán fordul elő, hogy két állam ilyen rövid idő alatt jut el egy szabadkereskedelmi szerződés véglegesítéséig.

Szinte kész a szabadkereskedelmi egyezmény

A látogatás legfontosabb gyakorlati eredménye várhatóan a szerb–grúz szabadkereskedelmi megállapodás lesz. Irakli Kobahidze grúz miniszterelnök és Vučić közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy már csak néhány nyitott kérdés maradt hátra.

A grúz fél szerint az egyezmény új lehetőségeket nyit majd a vállalkozások előtt, növeli a kereskedelmi forgalmat, ösztönzi a befektetéseket és új szintre emeli a két ország gazdasági kapcsolatait.

Vučić még konkrétabb volt: szerinte a megállapodás „95-96 százalékban elkészült”, és reményei szerint Kobahidze még az idei Wine Vision borászati rendezvény előtt Belgrádba látogat, ahol sor kerülhet az aláírásra.

A szerb elnök a grúziai pópák társaságában és az ortodox testvériség jegyében. Vučić szerint a szerb és a grúz ortodox egyház ugyanazokkal a kihívásokkal szembesül. „Nemzetként mindig megvédtük egyházainkat, és azok is megvédték nemzetünket” – hangsúlyozta a szerb államfő

A szerb elnök szerint a szabadkereskedelmi egyezmény „platformja és alapja” lehet a kétoldalú kapcsolatok gyors fejlődésének.

A látogatás egyik konkrét diplomáciai eredménye, hogy Szerbia hamarosan nagykövetséget nyit Tbilisziben.

Vučić szerint ez kiemelten fontos lépés lesz a két ország kapcsolatainak fejlesztésében, és reményét fejezte ki, hogy Grúzia is megnyitja saját nagykövetségét Belgrádban.

A két ország közötti kapcsolatok valóban élénkülnek. A szerb elnök szerint 2026 első négy hónapjában a kétoldalú kereskedelmi forgalom 36,4 százalékkal nőtt, miközben egyre több szerb turista keresi fel Grúziát.

A tárgyalásokon kiemelt szerepet kapott a közlekedés és a logisztika is.

Kobahidze hangsúlyozta, hogy Grúzia a Középső Folyosó (Middle Corridor) egyik kulcsállama, amely Európát köti össze Ázsiával. A grúz kormány szerint jelentős lehetőségek rejlenek abban, hogy Szerbia és Grúzia együttműködjön a tranzitforgalom és a kereskedelmi útvonalak fejlesztésében.

A gazdasági együttműködés tehát jóval túlmutat a két ország jelenlegi kereskedelmi volumenén: mindkét fél regionális szerepének erősítését látja benne.

Ortodox testvériség és politikai összhang

Vučić találkozott a Grúz Álom által támogatott államfővel, Mikheil Kavelashvilivel is.

A hivatalos közlemények szerint a felek a két ország közötti baráti kapcsolatokról, kulturális közelségről, közös értékekről és geopolitikai kihívásokról tárgyaltak.

Mikheil Kavelashvili volt focista megtalálta a közös hangot Vucictyal, elvégre egy cipőben járnak (Forrás: Civil Georgia)

A látogatás során a szerb delegáció felkereste a grúz patriarchátust is, ahol Shio pátriárkával találkozott. A megbeszéléseken hangsúlyosan jelent meg a két ortodox nép történelmi és vallási kapcsolata.

Vučić több alkalommal is „baráti és testvéri népnek” nevezte a grúzokat, míg Kobahidze a két ország „évszázados keresztény örökségét” emelte ki.

Két ország, amelynek vitái akadnak Brüsszellel

A független grúz sajtó ugyanakkor nemcsak a kereskedelmi megállapodásra figyelt.

A Civil Georgia emlékeztetett arra, hogy a látogatás egy különösen érzékeny politikai pillanatban történik. Mind Grúzia, mind Szerbia EU-tagjelölt ország, és mindkettő kedvezőtlen értékelést kapott az Európai Bizottság legutóbbi bővítési jelentésében.

Emellett mindkét országban jelentős kormányellenes mozgalmak alakultak ki 2024 folyamán. Belgrádban hónapok óta tüntetések zajlanak Vučić rendszere ellen, míg Grúziában a Grúz Álom kormány politikája váltott ki tömeges tiltakozásokat.

Nem véletlen, hogy az ellenzéki és független médiumok a látogatást nemcsak gazdasági eseményként, hanem két, nyugati kritikákkal szembesülő vezetés közeledéseként értelmezik.

Ahol Vučić még mindig „rocksztárnak” számít

A látogatás talán legfigyelemreméltóbb mondata Irakli Kobahidzétől hangzott el, a grúz miniszterelnök ugyanis olyan dicséretettel hízelgett Vučićnak, amihez hasonlóre az EU-ban kevesen vállalkoznának, vagyis jószerivel senki.

Kapcsolódó cikk

ISMÉT NYEREGBEN: Zoki Bond most Grúziát zárta ki a NATO-ból

A grúz miniszterelnök kijelentette, hogy a mai világ „vezetőhiánnyal küzd”, Szerbiának viszont „kivételes vezetője van”, aki megvédi országa szuverenitását és függetlenségét.

A szerb és a grúz hivatalos kommunikáció a gazdasági együttműködésről, a kereskedelemről és a közös fejlesztésekről szólt, a látogatás egyben politikai üzenet is volt: Tbiliszi és Belgrád egyre több kérdésben talál közös hangot, miközben elől járnak egymás „politikai simogatásában”.

A konkrét eredményeket valószínűleg a szabadkereskedelmi megállapodás és a készülő nagykövetség fogja jelenteni. A politikai szimbolika azonban legalább ennyire fontos: a két ország vezetői ugyanis látványosan egymásra találtak – és ezt egyik fél sem igyekezett különösebben elrejteni.