A határon túli magyarok szavazati joga a nemzet megosztásának eszköze lett?

A DK EBESZ-ellenőrzést sürget, a vajdasági magyar pártok csalásgyanúról és politikai bűnbakkeresésről beszélnek

A Demokratikus Koalíció nyíltan kimondta: el kellene venni a határon túli magyarok szavazati jogát. El is vennék azt, ha április 12-e után lenne beleszólásuk, azonban a mostani közvéleménykutatások alapján arra lehet következtetni, hogy erre nem igen lesz lehetőségük.

A kijelentésen felháborodott a vajdasági magyar pártok és szervezetek mindegyike, bár egyesek közülük ugyanarra hívja fel a figyelmet, mint Dobrev Klára, hogy a levélszavazatok a választási csalások melegágya.

A DK a határon túli magyarok szavazati jogára az EBESZ-t állítaná rá

A DK, amíg nincs lehetősége megvonni a szavazati jogot a határon kívüli magyaroktól, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettől (EBESZ) azt várja, hogy a választások felügyeletekor a munkájuk terjedjen ki a határon túli levélszavazatok vizsgálatára is, és vonjanak be egy kifejezetten a postai szavazásra szakosodott szakértőt is a munkába, valamint vizsgálják a szomszédos országokban alkalmazott gyűjtési és szállítási gyakorlatokat is.

Dobrev szerint az elmúlt évek választásai világosan bebizonyították, hogy a határon túliak szavazati joga nemcsak igazságtalan a magyar adófizetőkkel szemben, hanem a választási csalások melegágya is.

Dobrev Klára szerint az elmúlt évek választásai világosan bebizonyították, hogy a határon túliak szavazati joga a választási csalások melegágya (Forrás: Demokratikus Koalíció)

A DK elnöke többek között azt közölte az EBESZ-szel, hogy a határon túli levélszavazatoknál nincs garantálva, hogy mindenki szabadon, külső nyomás nélkül húzza be az X-et, valamint hogy a határon túli levélszavazatok őrzési és szállítási lánca számos helyen megszakad.

Az előbbivel kapcsolatban az ellenzéki politikus azt sérelmezte, hogy a levélben szavazók nem egy ellenőrzött szavazóhelyiségben töltik ki a szavazólapot egy meghatározott időpontban, hanem gyakorlatilag bárhol és bármikor.

Az utóbbival kapcsolatban azt vetette fel: alapvetően senki sem ellenőrzi, hogy illetéktelen személyek hozzáférnek-e, megsemmisítenek vagy kicserélnek-e határon túli levélszavazatokat, hiszen ezek nem államilag ellenőrzött csatornákon érkeznek meg a választási szervekhez, írja a 24.hu.

Dobrev Klára szerint ezek már bőven elegendőek ahhoz, hogy a határon túli levélszavazatokkal csaljanak.

Kapcsolódó cikk

Pásztor: Az aktivista nem mondja meg, hogy a Fideszre szavazz!

A határon túli levélszavazás, vagyis a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben való szavazása a 2010 utáni választási reformcsomag részeként épült be a magyar választási rendszerbe, és a gyakorlatban az országgyűlési választásokon 2014-től működik érdemben.

Támogatói szerint a levélszavazás lehetősége kiterjeszti, és ténylegesen is elérhetővé teszi a szavazást azoknak a külhoni állampolgároknak, akiknek egyébként aránytalan teher lenne a külképviseletre utazni.

A levélben szavazók köre a rendszer bevezetése óta folyamatosan nőtt: 2022-ben a 24.hu összesítése szerint 456 ezren voltak levélszavazóként névjegyzékben, és a beérkező érvényes voksok elsöprő többsége (kb. 94 százaléka) a Fidesz–KDNP listájára ment.

A VMSZ szerint a DK kijelentése megosztja a nemzetet

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Szabadkai Magyar Rádióban reagált a DK kijelentésére és kezdeményezésére. Szavai szerint a DK a túlélésért küzd és olyan eszközöket vetnek be, amik már nem férnek bele, vagyis megosztják a nemzetet.

„Az, hogy a külhoni magyaroknak szavazati joguk van, nem egy magyar találmány. Számos olyan EU-s ország van, ahol a kisebbségeknek szavazati joguk van. Nekünk itt Szabadkán nem kell messzire menni, a horvátok, románok, szlovénok ugyanúgy szavazhatnak az anyaországukban.

Sőt, a Horvát Nemzeti Tanácsnak a szabadkai elnökasszonya parlamenti képviselő a horvátországi parlamentben. Nem támadom ezt a megoldást, csak tényként közlöm.

De ami ettől fontosabb. Mi nem saját akaratunkból lettünk határon kívüli magyarok. Végigküzdöttük az évtizedeket és igencsak megérdemeljük, hogy beleszólhassunk az anyaország dolgaiba.

De mindössze két mandátumról döntünk a 199-ből”, mondta Pásztor, majd hozzátette, örül, hogy más ellenzéki párt nem ült fel erre a DK-s vonatra.

Csonka: A szerzett jogot nem lehet csak úgy megvonni

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Csonka Áron kategorikusan kijelenti, hogy az állampolgárság szerzett jog, az nem vehető csak úgy el.

„Az utóbbi időben gyakran hallani, hogy „majd elveszik a magyar állampolgárságot” a határon túli magyaroktól, ha ez győz (vagy amaz veszít). Ez nem így működik, és fontos, hogy ezt tisztán lássuk.

A magyar állampolgárság szerzett jog. Ha valaki már megszerezte, az nem egy olyan okmány, amit egy választás után csak úgy tömegesen „visszavonhatnak”. Az állampolgárság megvonása csak törvényben meghatározott, konkrét esetekben, és jogi eljárás alapján lehetséges.

Ugyanakkor nem lehet politikai célokra használni, és nem lehet „csak úgy” eltörölni. Ez a tény önmagában megnyugtató, hogy a határon túli magyarok állampolgársága nem fenyegetés senki számára, hanem egy tartós jog.”

Csonka Áron, a VMDK elnöke (Forrás: Facebook, Csonka Áron)

A riogatás, Csonka szerint, ezzel szemben csak felesleges félelmet kelt, és eltereli a figyelmet a valódi kérdésekről. A VMDK elnöke szerint viszont a riogatás nemcsak anyaországi kampánymódszer.

„A mostani választási kampányban gyakran halljuk: ha ez vagy az nyer, a határon túli magyarok nem kapnak többé támogatást. Ezzel szemben az igazság az, hogy: a támogatás nem ajándék, hanem jog.

A magyar Alaptörvény kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért. Ez azt jelenti: a segítség minden magyarnak jár, nem pártoktól függ, és nem vehető el. A támogatásokat nem pártok adják, hanem a mindenkori magyar állam biztosítja. Ez pedig érvényes a határontúli területekre is”, szögezi le Csonka.

A VMDK elnöke egyetért viszont azzal az állítással, miszerint a levélszavazatok visszaélésre, esetleg csalásra adhatnak lehetőséget. A BALK-nak adott válaszában kiemelte, láthattuk a korábbi választásokon, hogy a levélszavazatokat a VMSZ holdudvarához tartozó szervezetek vitték házhoz, esetleg a Prosperitati Alapítvány, vagy a VMSZ aktivistái segítettek kitölteni, majd vissza is szállítani azokat. Ezeket a folyamatokat kellene Csonka szerint sokkal inkább ellenőrizni.

Surányi: Már keresik a bűnbakot

A Vajdasági Magyar Plénum elnöke a BALK kérdésére, miszerint mit gondol az újonnan alakult vajdasági magyar érdekvédelmi szervezet a DK kezdeményezéséről, a következőket mondta:

„Mi legalisták, törvénykövetők vagyunk. Ha a ma hatályos magyarországi törvények szavazati jogot adtak a határon túli magyaroknak, akkor ezzel a joggal élhetnek is azok, akik részt szeretnének venni az országgyűlési választásokon”, szögezte le Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum elnöke. Hozzátette viszont, hogy ha az országgyűlés megszünteti ezt a jogot, azt is elfogadják.

„Nem először döntöttek a fejünk fölött a megkérdezésünk nélkül, és sajnos valószínűleg nem is utoljára. De erről nem a Demokratikus Koalíció, és nem Dobrev Klára dönt, hanem az Országgyűlés. Mint mindig, nem csak arra kell figyelni, hogy mi hangzott el, hanem arra is, hogy ki mondta.

Emlékszünk még arra, amikor Gyurcsány Ferenc kormányfő (Dobrev Klára egykori férje, a Demokratikus Koalíció alapítója és első elnöke) azzal riogatta az egész országot, hogy ha megadják a magyar állampolgárságot a határon túli magyaroknak, akkor több millió magyar, román, szlovák, szerb és ukrán árasztja majd el az országot, és elveszik a munkahelyeket, a nyugdíjakat, az egészségi biztosítást a magyaroktól.

Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum elnöke (Forrás: Screenshot, Vajdasági RTV)

Ez nem történt meg, most sem ezen fog múlik a választások eredménye, de már jó előre megindult a bűnbak keresése a vereségre. A határon túli magyarok kettős állampolgársága és a szavazati jog megadása a nemzetegyesítést kellett volna, hogy szolgálja, de lépten-nyomon a nemzet megosztásának eszköze lett, mint ahogy az anyaországi beruházások, támogatások is a Fidesz-VMSZ pártklientúrára és megbízhatatlan mellőzöttekre osztott bennünket.”

Surányi szerint az, hogy a külföldön élő, magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok pl. Németországban, Hollandiában, vagy Nagy Británniában nem tudnak levélben szavazni, csak a követségeken, vagy a konzulátusokon szavazhatnak, nem úgy mint a határon túli magyar kettős állampolgárok, sérti a jogegyenlőséget. Ez valóban diszkriminatív helyzet.

„Mint már láttuk a négy évvel ezelőtti parlamenti választásokon is, a levélszavazás visszaélésekre ad lehetőséget, és a hatalmi párt és csatlósai ezzel vissza is éltek. Az, hogy a VMSZ pártakivistái kézbesítették a levélcsomagokat, hogy „segítettek kitölteni”, hogy begyűjtötték, mind törvénysértő volt, és indokolt a gyanú, hogy manipulálták az eredményeket, hogy mindez sértette a választások tisztaságát.

A VMP már novemberben reagált Pásztor Bálint bejelentésére, hogy a 2026-os választásokon is a VMSZ aktivisták, a CMH irodák és a falugazdák segítenek majd, hogy a bejegyzett választók megkapják a levélcsomagokat, ki tudják tölteni a lapokat és visszajuttassák a szavazatszámláló bizottságnak. Mondtuk, hogy a levélszavazás nem VMSZ-szavazás, nem CMH-szavazás, és nem falugazda-szavazás.”

Kapcsolódó cikk

Magyar Péter „intézményesített csalásnak” nevezte a levélszavazatokat, a VMSZ-t is megemlítette

A VMP szerint ezen elsősorban a törvény betűinek szigorú betartásával lehetne javítani.

„A levélszavazatokat csak a posta kézbesíthesse (vagy magyarországi előre bejelentett kormányhivatalokban lehessen átvenni) és csak postai úton lehessen visszaküldeni.
Másodsorban szigorúan megtiltani és büntetni, ha valakit rajtakapnak, hogy összeboronálta a választópolgárok adatait a Prosperitati, vagy egyéb segélyalapokból részesülők adataival, amit nyilvánvalóan a személyi adatok zsarolásra, megveszegetésre való felhasználásának céljával tesznek az elkövetők.

Felmerül a kérdés, hogy a hozzátartozók minden esetben időben jelentik-e , hogy valaki elhunyt, ezek az adatok mennyire naprakészek, ezt is ellenőrizni kellene, hogy ezekre a nevekre ne érkezzen szavazólevél és ne szavazanak a „holt lelkek”.

Szégyenletes, hogy egy olyan nemes ideát, mint a határon túli magyarok kettős állampolgársága, egyesek a nemzetegyesítés helyett a nemzet megosztására, politikai polarizációra használnak fel mindkét oldalon”, szögezte le Surányi.