Fico alkotmánybírósági jelölése: belovagol-e Kassára?

Egérút talárban: Kassára vezet Fico túlélési stratégiája?

A szlovák alkotmánybíróság felfüggesztette az egyik legvitatottabb jogszabály hatályát, miközben az általuk szintén megvizsgált Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséért továbbra is börtönbüntetést lehet kiszabni. Eközben pedig felmerült Robert Fico politikai életből való távozása is – éppen az emlegetett testület lehet az egérútja, amit nem először nézett ki magának.

Lex Gašpar

Az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) beadványa alapján az alkotmánybíróság február 11-én felfüggesztette a korábbi rendőrfőkapitány, Tibor Gašpar egyéni indítványára elfogadott jogszabálycsomagot, a „Lex Gašpar”-t, amely akár az őt érintő eljárásokban is alkalmazható lett volna.
Eszerint a bíróságok nem használhatták volna fel azoknak az együttműködő vádlottak vallomásait, akiket korábban hazugságon kaptak.

Az Alkotmánybíróság indoklása szerint a szabályozás potenciálisan súlyos és visszafordíthatatlan következményekkel járhatott volna a korrupciós perekben, ezért az ellenzéki beadványnak megfelelően átmenetileg felfüggesztette az érintett paragrafus hatályát.

Kapcsolódó cikk

Balkáni állapotok a pozsonyi parlamentben – büntethetővé vált a Beneš-dekrétumok kritikája

Így a bűnbánó tanúk vallomásai egyelőre használhatók maradnak, amíg a testület véglegesen nem dönt.

A fenti törvénymódosítást is magába foglaló salátatörvény többi kifogásolt részét, például a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését, vagy az előre kampányoló politikusok büntetését tartalmazó szakasz hatályban maradt, igaz, a beadvány ennek kapcsán nem is kérte az átmeneti felfüggesztést.

A döntés gyakorlati következményei összetettek. A komáromi önfeljelentés, illetve a pozsonyi tüntetés után indított vizsgálatok során a hatályban maradt részek alapján továbbra is eljárhatnak, de az érintettek szerint egyelőre nincs új fejlemény egyik esetben sem.

Ha mégis történne valami negatív következmény, az éppen az Alkotmánybíróság érveivel menne szembe, hiszen a felfüggesztés hiányában vált az eljárás veszélyessé a társadalmi rendre.

Korábbi törvénystopok

Nem ez az első alkalom, hogy az alkotmánybíróság felülbírálta a jelenlegi parlament által hozott törvényeket. 2025 decemberében a bíróság átmenetileg felfüggesztette a „bejelentővédelmi hivatal” (Úrad na ochranu oznamovateľov) megszüntetését szintén a PS képviselőjének beadványa alapján.

Kapcsolódó cikk

Stratégiai megvilágosodás: mitől remegett meg Fico, és miért kopogtat Macronnál?

A kormány a korrupció elleni nyomozások élére álló hivatalt egy új, a bűncselekmények áldozatainak segítésére is hivatott intézménnyel váltotta volna fel.

Ekkor szintén alkotmányellenesnek minősítették a civil szervezetekről szóló törvény egy részét, amely a „külföldi befolyást” magyar mintára regisztráltatta volna.
A bíróság megállapította, hogy a módosítás sérti az alapvető jogokat és túlzó állami felügyeletet vezetett be.

2025 márciusában a bíróság felfüggesztette az „infótörvény” azon rendelkezését, amely az állami szervek által kezelt információkhoz való hozzáférésre külön díjat vezetett be „rendkívül időigényes” keresések esetén.

Az ellenzék és az ombudsman szerint a fogalmak homályosak voltak, és a díj visszatarthatta volna a polgárokat attól, hogy közérdekű adatokat igényeljenek.

A hiányzó tag

Az alkotmány szerint az Alkotmánybíróság 13 tagú, azonban jelenleg csak 12 alkotmánybírája van Szlovákiának. Ezek jelentős részét a 2016 és 2020 közötti harmadik Fico-kormány alatt nevezték ki, mégis ez a testület az, amely a leghatékonyabban tudja ellensúlyozni a jelenlegi kormánypártok túlkapásait.

Jana Laššáková 2023-ban éppen a mostani kormány hivatalba lépése miatt távozott a posztjáról. Eddig nem sikerült pótolni őt, idén júliusban pedig újabb alkotmánybírónak jár le a mandátuma, tehát egyre sürgetőbbé válik a kérdés.

Fico megígérte koalíciós partnereinek, hogy indul az alkotmánybírói posztért, állítja Danko (Forrás: X platform, SME)

Ebbe a légkörbe robbant be Andrej Dankonak, a nacionalista kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének legújabb kiszólása. A napokban a Hospodárske noviny című lapnak adott interjúban Danko azt állította, hogy Robert Fico fél évvel ezelőtt megígérte, és kezet adott rá, hogy jelölteti magát alkotmánybírónak, és ezt a kijelentését három hónapja is megismételte.

„Az SNS számára az első számú jelölt az alkotmánybíróságra Robert Fico. Vagy köztársasági elnök vagy az Alkotmánybíróság elnöke lesz” – idézte Dankót több portál.

A politikus azt is hozzátette, hogy szeretne „méltó nyugdíjas állást” biztosítani Fico számára. Az állítás nagy vihart kavart, mert Fico nem sokkal korábban, januárban a TA3 tévé egyik műsorában még arról beszélt, hogy meg akarja nyerni a következő parlamenti választást, tehát nem készül távozni a politikából.

Danko nem először teregette ki a Ficoval szűk körben folytatott beszélgetések részleteit. Ahogy arról korábban mi is írtunk Danko már a Politico ominózus cikke előtt beszélt arról, hogy a szlovák kormányfőt lesokkolta Trumppal való találkozója.

Korábbi kísérletek: Fico alkotmánybírósági jelölése

Fico menekülőútja az alkotmánybíróságra nem új ötlet. 2018-ban, közvetlenül a Kuciak-gyilkosság előtt megindult a tapogatózás Andrej Kiska köztársasági elnök felé, hogy vajon kinevezné-e az éppen akkor harmadik kormányát vezető, a köztársaságielnök-választáson éppen ellene elbukó Robert Ficot alkotmánybírónak, az alkotmány szerint ugyanis a köztársasági elnök választhat a parlament által alkalmasnak talált jelöltek közül.

Kiska tanácsadói szintén fel akarták mérni a terepet, ezért az akkori ellenzéki befolyásos közszereplők között felmérték, hogy érdemes-e megengedni a politikából elvágyódó és igen megosztó Ficonak, hogy egy fontos intézménybe távozzék, cserébe viszont megszabadultak volna az akkori legnagyobb kormánypárt vezetőjétől.
Ezt a dilemmát végül a Kuciak-gyilkosság oldotta fel, és Kiska határozottan elutasította Fico kérését.

Ennek ellenére 2019 elején, amikor éppen kilenc alkotmánybírói mandátum váltott gazdát, a Smer vezetője is jelöltette magát. A belpolitikai hangulat már túlfűtött volt, hiszen egy évvel korábban meggyilkolták Ján Kuciak oknyomozó újságírót, ami kormányellenes tüntetésekhez és Fico lemondásához vezetett.

A Smer ekkor mégis azt remélte, hogy elnöke „méltó visszavonulással” hagyhatja ott a politikát. Martin Glváč, a Smer alelnöke személyesen vitte be Fico jelölését a parlamenti irodába, és úgy fogalmazott: Fico „a legalkalmasabb jelölt” és akár az alkotmánybíróság elnöke is lehetne.

A reakciók hevesek voltak

Andrej Kiska közölte, hogy nála a jelölteknél két kritérium számít: a szakmai felkészültség és a morális integritás, és bár nem nevezte meg Ficot, azt sugallta, hogy vannak olyan jelöltek, akiket „soha nem nevezne ki”.

Többen azt is felhozták, hogy Fico nem rendelkezik a törvény által előírt 15 éves jogi gyakorlattal, mert politikusi munkája nem minősül szakmai gyakorlatnak, de végül sikerült leigazolnia a hiányzó éveket.

Korábban írtuk

ÖSSZEFONÓDÁS: Miért nem került (még) hűvösre Fico?

Fico végül 2019. február 12‑én sajtótájékoztatón bejelentette, hogy visszalép a jelöléstől, egyúttal megfenyegette koalíciós partnerét, a Bugár Béla vezette Hidat, hogy ha a jelölteket ellenzéki szavazatokkal választják meg, az a koalíció végét jelentheti.

Fico Kiskáról sem feledkezett meg. Több lejárató kampányt folytattak ellene, az egyik adócsalási ügy végén 2024-ben el is ítélték a Fico kérését megtagadó államfőt.

Ficonak maradtak a mindennapi politikai harcok, amikor is 2020 és 2023 között azért kellett küzdenie, hogy szabadlábon maradjon. Ebben a ciklusban egy alkalommal egy szavazaton múlott, hogy felfüggesszék a mentelmi jogát.

Végül annyira jól küzdött, hogy 2023-ban újra kormányt alakíthatott, negyedik alkalommal.

Más a leányzó fekvése

Ma teljesen más a helyzet, mint 2018-2019-ben volt. A köztársasági elnöki székben a vele együtt kormányzó párt alapító elnöke ül, Peter Pellegrini, akit Fico pártja is támogatott a választási kampányban annak ellenére, hogy éppen tőle távozva próbált alternatívát nyújtani a baloldali szavazóknak.

Ha a koalíció úgy dönt, Fico bármikor belovagolhat Kassára (az Alkotmánybíróság székhelyére). Pellegrinivel gyakorlatilag házon belül meg tudják beszélni a stratégiai lépéseket, és bizony a koalíció végét jelentené, ha a jelenlegi államfő Kiska útjára tévedne.

Már csak az a kérdés, hogy igazat mondott-e Danko.

Ha Fico 2018-ban is már nyugalmasabb éveket kívánt magának, akkor a Kuciak-gyilkosság körüli botrányok, a kormányfői, majd az alkotmánybíró-jelölti lemondása, a viharos előző parlamenti ciklus, a politikai feltámadás és az ellene elkövetett merénylet mind-mind csak megerősíthetné, hogy nem is olyan rossz döntés újra nekifutni a korábbi álom beteljesítésének.

Egy alkotmánybíró mandátuma 12 év, független a mindennapi politikai csatáktól, és a bíróság tagjai széles körű mentességet élveznek.

Ez több szempontból ideális „egérút” egy megfáradt politikusnak: a bírói pozíciót nem lehet elmozdítani; a politikai nyomás kevésbé érezhető, az alkotmánybírák elleni büntetőeljárás nehezen indítható, ami egy korrupciós ügyekben többször érintett politikusnak akár vonzó is lehet, egykori kormányfőként és alkotmánybíróként tisztességes nyugdíjjal tölthetné az utána következő éveit.

Ugyanakkor a Smer szavazóbázisa erősen Fico személyéhez kötődik. Távozása megrendítheti a párt stabilitását. A miniszterelnök szerep politikai befolyást, a bíróság viszont csak jogi tekintélyt nyújt.

Nem kizárt az sem, hogy Danko szivárogtatása a koalíción belüli játszma része: a nacionalisták a belső hatalmi alkuknál jobb pozíciót akarnak, Fico pedig ezzel zsarolhatja partnereit. Az is lehet, hogy a miniszterelnök egyszerűen két vasat tart a tűzben: ha a büntetőügyek túl veszélyessé válnak, felöltheti a bírói talárt; ha nem, akkor tovább kormányozhat.