Az EU 240 millió euróval segíti Szerbiát a környezetvédelem és az energiapolitika ürügyén

Szerbia és az Európai Unió megállapodást írt alá a környezetvédelem és energiaügy területére vonatkozó többéves operatív program finanszírozásáról, amelynek értéke 325,2 millió euró – ebből 240 millió euró vissza nem térítendő támogatás az EU IPA-alapjaiból.

Az EU támogatja, a csatlakozás nehézkes

A szerbiai európai integrációs minisztérium – ilyen is létezik, elég nagy a kormány – közölte, hogy a többéves operatív környezetvédelmi és energetikai programot Szerbia intézményei kezelik majd közvetett irányítási rendszerben, ami megfelel az EU-tagállamok kohéziós és regionális fejlesztési alapokra vonatkozó gyakorlatának.

A program irányító hatóság Szerbiában a bányászati és energiaügyi minisztérium lesz, amelyet Dubravka Đedović Handanović vezet, aki több magyar–szerb energiaprogramban is részt vesz, például az orosz olaj Szerbiába juttatását célzó vezeték kiépítésében.

Szakpolitikai közreműködő szervek: a környezetvédelmi minisztérium, valamint a mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási minisztérium. A pénzügyi irányítás közreműködő szerve a Siniša Mali által vezetett pénzügyminisztérium, annak is az EU-alapokból finanszírozott programok szerződéskötési és finanszírozási osztálya.

Ez az együttműködés újabb formája a Szerbia európai integrációjához nyújtott EU-támogatásnak.

Mira Radenović Bojić, az európai integrációs minisztérium államtitkára és Szerbia nemzeti IPA-koordinátora elmondta, hogy a megállapodás jelentős pénzügyi támogatást biztosít a környezetvédelem javítására és az energiaágazat további fejlesztésére.

Kapcsolódó cikk

Elfogy az ivóvíz a Vajdaságban, ami még van, az kicsit sárga, kicsit büdös, és még mérgező is

– Ezzel a programmal támogatjuk a fenntartható hulladékgazdálkodást, a szennyvízkezelési infrastruktúra fejlesztését, valamint az energiahatékonysági intézkedések alkalmazását közintézményekben és háztartásokban – hangsúlyozta Radenović Bojić, hozzátéve, hogy a program a megújuló energiaforrásokra való áttéréshez szükséges kapacitások fejlesztését, a közüzemi vízellátó- és csatornarendszerek korszerűsítését is támogatja.

Erre égető szükség is lenne: a szerbiai ellenzéki pártok arra figyelmeztetnek, hogy Vajdaságban legalább 800 ezer lakos naponta iszik vagy használ kétes minőségű vizet, kitéve magát az egészségügyi kockázatoknak, miközben a hatóságok figyelmen kívül hagyják a problémát.

A legsúlyosabb a helyzet Nagybecskereken (Zrenjanin), ahol 1998 óta nem fogyasztható biztonságosan a csapvíz a magas arzéntartalom miatt, de hasonló a helyzet Temerinben is, ahol az egészségre károsan magas arzéntartalom miatt 22 éve nem iható az, ami a csapból folyik, miközben az emberek fizetnek is azért, hogy mérgezzék magukat.

A program a levegőt is védi

A program a levegőminőség védelmét célzó intézkedéseket is tartalmaz a káros kibocsátások csökkentése és a közegészségügy javítása érdekében.

– Az infrastruktúra felújítása és kiépítése mellett a program támogatja az uniós szabványokhoz való igazodást célzó stratégiai dokumentumok és tervek kidolgozását, valamint a helyi és nemzeti intézmények kapacitásainak megerősítését, a technikai dokumentáció fejlesztését – fogalmazott igencsak terjengősen Radenović Bojić, aki végül arra is kitért, hogy az uniós támogatás lehetővé teszi a jobb együttműködést a releváns nemzeti és nemzetközi szereplőkkel – beleértve a civil társadalmi szervezeteket és a magánszektort is – az integrált végrehajtás és a fenntartható fejlődéspolitika előmozdítása érdekében. Még terjengősebben.

A közlemény konkrétumokkal nem foglalkozott, azt viszont tudatta, hogy Andreas von Beckerath, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője mit mondott:

– Ez a megállapodás újabb példája az Európai Unió erős és hosszú távú elkötelezettségének Szerbia támogatása mellett. A környezetvédelem és a fenntartható energia nem csupán az Európai Zöld Megállapodás középpontjában áll, hanem kulcsfontosságú minden polgár életminőségének javításában. Trallala-trallala!

– Ezzel a jelentős beruházással, amely összhangban van a Nyugat-Balkáni Növekedési Tervvel – az Európai Unió célja, hogy felgyorsítsa Szerbia EU-konformitását, és kézzelfogható előnyöket biztosítson a lakosság és a környezet számára. Közös jövőnk a zöld és méltányos átmenettől függ, és örömmel tesszük meg ezt az utat közösen – folytatta a közlemény szerint von Beckerath, és ismét csak trallala-trallala!

Viszont legalább kiderült, hogy a támogatás része a Nyugat-Balkáni Növekedési Tervnek, amelyből Szerbia 1,58 milliárd euró támogatást kap (ez a Nyugat-Balkánnak szánt támogatás 28,3 %-a). A másfél milliárd egyharmada, vagyis 455 millió euró vissza nem térítendő támogatás (grant), a maradék hitelként érkezik (~1,13 milliárd euró). A program a 2024–2027-es éveket foglalja magában, megvalósítása pedig 2025 és 2032 között zajlik.

Kapcsolódó cikk

Zéró előrelépés Szerbiában, hol pattog a labda?

És azt is láthatjuk, hogy az Európai Unió annak ellenére folyósítja, vagy folyósítani kívánja a pénzt, hogy Szerbia az utóbbi években egy centit sem haladt előre az uniós csatlakozás terén. Legutóbb az EU‑csatlakozási fejezetek közül 2021. decemberében éppen a „Zöld napirend és fenntartható kapcsolódás” (Cluster 4) kezdődött meg. Ez a kluszter négy fejezetet foglal magában, köztük az energiát, valamint a környezetvédelmet és az éghajlatváltozást is.

A következő, 3-as kluszter (Cluster 3) megnyitásáról egyelőre álmodni sem lehet, mert ez olyan kényes fejezeteket tartalmaz, amelyek csak „jelentős további előrehaladás” esetén nyithatók meg – különös tekintettel a jogállamiságra, a médiapolitikára és a Koszovóval való kapcsolatok rendezésére.

Szerbia ugyanakkor határozottan szeretné megkapni a számára felajánlott mintegy 1,58 milliárd eurós támogatást a Nyugat‑Balkáni Növekedési Terv keretében. António Costa, az Európai Tanács elnöke májusban Belgrádban járt, és kijelentette: „örömmel hallotta”, hogy az uniós tagság továbbra is Szerbia első számú prioritása. „Amit tenni kell… az a média szabadsága, a korrupció visszaszorítása és a választási törvény javítása.”

Van-e ok aggodalomra?

Az EU nem feltétel nélkül folyósítja ezt az összeget: a kifizetések szigorúan a Reform Agenda előrehaladásához kötöttek.

Az első részletek kiutalása (pl. az 51,7 millió eurós előfinanszírozás) előzetes vállalásokra és intézkedésekre válaszul történik, nem pusztán jóhiszemű támogatásként. A finanszírozás célja a reformok ösztönzése, különösen ott, ahol a politikai akarat gyenge, de az EU-integráció ígérete még hatóerővel rendelkezik.

Szerbiában rendszerszintű problémák vannak a jogállamiság, a sajtószabadság, a korrupció és a demokratikus intézmények működése terén – ezek hosszú évek óta stagnálnak vagy visszafejlődnek, amit az EU-s jelentések is rendre kiemelnek.

A reformígéretek és a valós intézkedések gyakran nincsenek összhangban. Szakértők szerint fennáll annak a veszélye, hogy a támogatási összegeket csak részben, vagy nem megfelelően használják fel. Ugyanakkor Szerbia kettős játszmát folytat Koszovóval kapcsolatban és külpolitikai téren is, különösen Oroszország esetében, ami szintén aláássa az uniós bizalmat.