Horvátország
Pont és ellenpont
A horvát kormány a Vihar hadművelet 30. évfordulóján a nemzeti büszkeséget és az összetartozás fontosságát hangsúlyozta, míg civil szervezetek – többek közt a Documenta – békés megemlékezéssel és kritikával éltek a hadművelet során elkövetett háborús bűnök elhallgatása miatt. A megemlékezéseket és ellenakciókat kísérő társadalmi és online vita jól tükrözi a horvát-szerb emlékezetpolitika mély megosztottságát, amelyben mindkét fél saját narratívája mentén küzd a történelmi igazságértelmezésért
Andrej Plenković miniszterelnök ma (hétfő) a kormány nevében üzenet a horvát polgároknak a Győzelem és Hazafias Hála Napja, valamint a Horvát Honvédek Napja alkalmából. Mint mondta, a Győzelem és Hazafias Hála Napja, valamint a horvát honvédek napjának megünneplése mellett, idén Horvátország a Vihar katonai-rendőrségi hadművelet 30. évfordulóját is ünnepli, és ez egy olyan esemény, amely büszkeség és közösségi érzés forrása. Innen kiindulva taglaljuk a csúcspontjuk felé közelgő szerb-horvát nyári játékok fejleményeit.
A Documenta a horvát háborús bűnöket kéri számon a horvát politikán
A „Vihar” hadművelet 30. évfordulója alkalmából hétfőn félórás háborúellenes akciót tartottak „A Vihar hadművelet bűnei mindannyiunk felelőssége” címmel a Jelačić bán téren. Az akciót a zágrábi ROSA Háborús Női Áldozatok Központja, a szarajevói Társadalomkutató és Kommunikációs Egyesület (UDIK), a zágrábi Civil Jóléti Központ, a Documenta és a Horvát Női Hálózat szervezte.

tiltakozók transzparenssel a zágrábi Ban Josip Jelačić téren a civilek szerb áldozataira emlékezve – „A Vihar hadművelet bűnei mindannyiunk felelőssége” üzenettel (fotó: balkaninsight)
Az akciót a Vihar hadművelet során és után meggyilkoltak és elűzöttek emlékére tartották, azzal az üzenettel, hogy a szerb etnikumú polgári lakosság ellen elkövetett bűncselekményeket nem szabad elhallgattatni, elfelejteni vagy relativizálni.
– Ezzel az akcióval együttérzésünket fejezzük ki a nevünkben elkövetett háborús bűnök minden áldozatának, a Horvát Köztársaság minden állampolgára nevében. Emlékeztetünk az elkövetett bűncselekményekre, valamint arra, hogy a politika állami szinten tagadja ezeket a bűncselekményeket – mondta Nela Pamuković, a ROSA Háború Női Áldozatainak Központjának munkatársa.
A Documenta – Center for Dealing with the Past adatai szerint eddig 1,747 szerb és 466 horvát nemzetiségű ember volt a meggyilkoltak között. Hozzátette, hogy a szerb áldozatok közül a legtöbb civil volt, míg a horvátok közül a legtöbben katonák voltak.
A szervezők arra figyelmeztettek, hogy a Horvát Köztársaság még három évtizeddel a hadművelet után sem állapította meg az összes esetben a tényállást, és nem állította bíróság elé az elkövetőket, és hogy a felmentő hágai ítéletet (Ante Gotovina és mások ellen) úgy értelmezték, hogy ez „minden felelősség alól” felmenti a horvát felet.
A veteránok megtrollkodták a civileket
Pamuković beszéde során, amíg a civilek kisded csoportja a horvát felet a Vihar hadművelet alatt és után elkövetett háborús bűnökért vádoló transzparenseket tartott magasba, a 145. Dubravai dandár veteránjai nevet viselő szövetségének titkára, Darko Purkert hordozható hangszóróból biztosított zenei aláfestést, Thompson „Lijepa li si” (Be szép vagy) című számát használva fel erre a célra.
Eközben a veteránok is kifeszítettek egy feliratot, mellyel arra kérték a tiltakozókat, hogy a háború kiváltó okai és következményei iránt legyenek szívesek Belgrádban érdeklődni.
Adok-kapok a világhálón, a háború nem ´95 augusztusában kezdődött
Válaszul a Vučić-Dodik performanszra – amelyről a BALK idejekorán beszámolt -, a Veljko Mladenović nevével aláírt Vihar hadműveletről szóló korábban közzétett bejegyzés ma ismét terjedni kezdett a közösségi hálózatokon.
A horvát Index értesülései szerint az eredetileg a Facebookon közzétett bejegyzést azóta törölték, de akárcsak tavaly, az X és a Facebook felhasználók újra feltöltik. A bejegyzés az alábbi ablakban olvasható teljes egészében, mi csak kivonatosan ismertetjük.
Itt olvasható Veljko Mladenović bejegyzése
– Ha 91-ben nem támadtunk volna tankokkal a horvátokra, akkor nem menekülünk 95-ben a traktorokon. Kedves szerbkeim, a háború nem 1995. augusztus 5-én kezdődött, hanem 1991-ben. Amikor a Jugoszláv Néphadsereg segítségével 550 000 horvátot kiűztünk és 1436 katolikus templomot romboltunk le, egyetlen templom sem maradt épen a megszállt területen. 1991 és 1995 között minden nap bombáztuk Horvátországot, porig romboltuk Vukovárt, elfoglaltuk a terület 20%-át, kiűztük a horvátokat a megszállt területekről, dicsőítettük a nagyszerb politikát… Ezek a képek a kiutasított szerbekről szomorúak és fájdalmasak, de a számonkérést máshol kell folytatni.

Jugoszláv Néphadsereg és félkatonai alakulatok a szétlőtt Vukovar utcáin (fotó: balkanimozaik)
– Vajon mit mondanánk a németekről, ha megnéznénk a második világháború utáni menekültjeikről készült képeket és videókat? Mit mondanánk, ha másokat hibáztatnának a tragédiájukért?! Valószínűleg azt:
-Magadra vess, támogattad Hitlert és bűnöket követtél el, ezért történt veled ami történt… Ugyanez, történt velünk is 95-ben, illetve azután. A szerbek 98 százaléka támogatta Miloševićtyet – írta a vélt vagy valós Veljko Mladenović bejegyzésében.

A szétlőtt Vukovár, ennyi maradt belőle, innen kellett újjáépíteni (Fotó: Varga Szilveszter)
Majd így folytatja: „Ha Szerbiának lennének jövőképpel rendelkező államférfiai és politikusai, akkor nem hazudoznának a száműzött és szerencsétlen embereknek a „Vihar” alkalmából tartott gyűléseken. Ehelyett a kemény igazságot mondanák: „A szerb nacionalizmus politikája juttatott oda bennünket, ahol vagyunk. Megtévesztettek bennünket. Veszítettünk…”
Mladenović szerint Szerbia semmilyen kérdésben nem nézett szembe a közelmúlttal. Nem tanult egyik vereségéből sem. Nem értette a saját vagy mások sebeit. Szerbia botorkál, fél szembenézni a valósággal, és továbbra is gyűlöletben él. A mai napig hidak helyett falakat épít.
Ki árult vizet a menekülteknek?
A bejegyzés szerzője ugyanakkor szóvá tette a „Dara iz Jasenovca”-típusú filmek forgatását. – Nem néztem ezt a sz*rt, szóval hadd kérdezzem meg… A „Vihar” című film elején szerepel-e Vučić ahogy nagygyűlést tart Glinában, és azt mondja a szerbeknek, hogy ne fogadják el a Z4 tervet? Van-e ábrázolás a szerb rendőrségről, amely a szerb hatóságok parancsára megakadályozza, hogy a szerencsétlen emberek bejussanak Szerbiába?

Krajinai szerb menekültek érkeznek Szerbiába a régi račai hídon (Fotó: Varga Szilveszter)
Ki játssza azokat akik vizet árultak az út szélén? Ki játssza a néhai Babićot, aki bűnösnek vallja magát a hágai törvényszék előtt, és bocsánatot kér a horvát néptől, van ilyen szerep a filmben?
Mladenović azt is hozzátette, hogy nem száz, hanem 30 év telt el azóta. Még ma is élnek azok, akik emlékeznek arra, hogyan fogadta Szerbia ezeket a menekülteket, hogyan emelték ki a fiatalabbakat és küldték őket a vissza a harcvonalba…
Képviselő asszony aggódik a medence szélén
Hogy ne legyen minden komoly és tragikus, arról Ana Grozdanović szerb politikus, a Szerb Szocialista Párt vezetőségének tagja gondoskodott.

A költségvetésből fizetett képviselőnő áldozatot hozott – a medence szélén fürdőruhában fotózkodott, és "mélyenszántó nyilatkozatot" tett közzé a nemzeti egységről az Instagramon, éppen aznap, amikor Dodik és Vučić Karlócán áztatta magát az esőben szintén a szerb nemzet múltjáról és jövőjéről elmélkedve, hasonló „mélységeket szántva” (Forrás: Instagram)
Instagram-bejegyzésében ugyanis egyesülésre szólította fel a szerbeket a széthúzás helyett, és közzétett egy fotót amint a medence szélén pózol gondterhelten. A szexista, gyűlölködő kommentekre nem fogunk reflektálni. Mert teljesen felesleges. Egy kép annyit ér mint ezer szó.
