Másodfokú ítélet Dodik ügyében július 12-ig, politikai vihar közeleg

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A bosznia-hercegovinai Apellációs Tanács június 12-én tartott ülésén megállapította, hogy a másodfokú ítéletet legkésőbb 30 napon belül, vagyis július 12-ig kézbesíti a felek számára. Ezzel tehát egyértelműen kitűzték a határidőt, amely könnyen áthangolhatja a nyári politikai klímát – Boszniában idén aligha lesz uborkaszezon a szó hagyományos értelmében.

A bíróság tájékoztatása alapján a tanács jelenleg a fellebbezések áttekintésének záró szakaszába ért, és döntéshozatali stádiumban van. Az ítélet kimenetele – jogi és politikai értelemben is – jelentős következményekkel járhat az egész Boszniára nézve.

Az eljárás során a védelem és az ügyészség gyökeresen eltérő értelmezést adott az eseményeknek és a jogszabályi háttérnek. A felek érvelései alapján az ügy nem csak jogi, de politikai síkon is súlyos feszültségeket hordoz.

Dodik védelme: nemzeti jogállás, nemzetközi nyomás

Milorad Dodik védelme azt hangoztatta, hogy a vádlott 2023. július 7-én olyan rendeleteket írt alá, amelyek aláírásának pillanatában még nem létezett az a bűncselekmény, amelyet az ügyészség a vádiratban szerepeltetett.

Kapcsolódó cikk

Christian Schmidt és a boszniai jogi vákuum

Állításuk szerint a „magas rangú képviselő döntésének figyelmen kívül hagyása” nevű deliktumot csak július 2-án hozta meg Christian Schmidt a nemzetközi közösség főmegbízottja, de semmiféle bizonyíték nem került bemutatásra arról, hogy ezt a döntést hivatalosan közzétették volna.

A Bonni Felhatalmazások alapján az éppen aktuális főmegbízott egymagában törvényeket hozhat Bosznia-Hercegovinában, a részletekért lásd a kapcsolódó cikket, ami bizonyos értelemben tejhatalmat biztosít számára a béke megőrzése érdekében.

A védelem továbbá arra is rámutatott, hogy a tárgyaláson nem kerültek bemutatásra azok a dokumentumok, amelyek alapján a bíróság a vádat megerősítette.

Azt állították, hogy a bíróság a Főmegbízotti Hivatal (OHR) honlapján szereplő iratokra hivatkozott, holott a boszniai büntetőeljárásról szóló törvény szerint csak az eljárás során ismertetett bizonyítékokra lehet ítéletet alapozni.

A védelem kifogásolta azt is, hogy két bíró – Vesna Jesenković és Hilmo Vučinić – részvételét nem tartották elfogadhatónak, mivel szerintük már korábban érintettek voltak az ügyben, így pártatlanságuk megkérdőjelezhető.

Goran Bubić védőügyvéd azt nyilatkozta, hogy védence az RS alkotmánya alapján legitim módon járt el, és a boszniai állami szervek döntéseit nem ismerte el, mivel azok szerinte nem rendelkeztek megfelelő demokratikus legitimitással.

A védelem állítása szerint Dodik nem követett el bűncselekményt, mert alkotmányos keretek között lépett fel egy nemzetközi nyomásgyakorlás ellen.

Lukić védelme: nem volt igazgató, nem volt aláírás

Miloš Lukić védelme azt hangoztatta, hogy védencük a vitatott rendeletek megjelenésekor nem töltötte be az igazgatói tisztséget a Službeni glasnik (boszniai szerb hivatalos lap) élén.

Azt állították, hogy a szükséges cégbírósági bejegyzés még nem történt meg, így Lukić formálisan nem rendelkezett felhatalmazással az intézmény vezetésére.

A védőügyvéd, Slavko Jandrić azt is kijelentette, hogy a vádiratban meghivatkozott belső dokumentumot, amelyet a bíróság fontos bizonyítékként értékelt, védence soha nem írta alá.

A védelem szerint az ügyészség nem tudta bizonyítani az aláírás megtörténését, mert csak egy televíziós felvételre hagyatkozott, amelyen Lukić láthatóan belép az épületbe.

Jandrić ezt a videót jogellenesen beszerzett bizonyítéknak minősítette, mivel az a vizsgálati szakasz után készült. Véleménye szerint a felvétel nem bizonyítja sem az aláírás tényét, sem a hivatalos státusz meglétét.

A védelem kitartott amellett, hogy a Lukić ellen megfogalmazott vádak nem alapulnak létező, érvényben lévő jogszabályokon.

Azt állították, hogy az állítólagos bűncselekmény nem ment át a szükséges parlamenti és jogi procedúrákon, így érvényes büntetőjogi rendelkezésként nem lehetett volna figyelembe venni.

Az ügyészség: elrettentés és a jogkövetés biztosítása

Az ügyészség ezzel szemben úgy érvelt, hogy a kiszabott büntetések – különösen Dodik esetében – nem alkalmasak sem az egyéni, sem a társadalmi elrettentés biztosítására.

Gordana Bosiljčić ügyész azt hangsúlyozta, hogy a bíróság tévesen értékelte Dodik családi helyzetét és büntetlen előéletét enyhítő körülményként fogta fel, szerinte ugyanis a bűncselekmény súlyossága ennél szigorúbb ítéletet követelne.

Nives Kanevčev ügyész külön kiemelte, hogy Lukić ténylegesen betöltötte az igazgatói posztot, amit szerinte az említett televíziós felvétel is alátámasztott.

Azt állította, hogy a felvételen Lukić maga mondta el, miért érkezett az épületbe és milyen feladatokat végzett ott.

Szerinte a bíróság téves következtetésre jutott, amikor figyelmen kívül hagyta a felvétel tartalmát és annak bizonyító erejét.

Az ügyészség azt indítványozta, hogy az elsőfokú felmentő ítéletet Lukić esetében helyezzék hatályon kívül, és új tárgyalást rendeljenek el, Dodik esetében pedig hosszabb börtönbüntetést mondjanak ki rá és további biztonsági intézkedéseket vezessenek be vele szemben.

A Bosznia-Hercegovinai Bíróság február 26-án hozott elsőfokú ítéletében egy év börtönbüntetésre ítélte Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság (RS) elnökét, és hat évre eltiltotta őt minden hivatalos és politikai tisztség betöltésétől.

A jogerőre emelkedés előtt mind a védelem, mind az ügyészség fellebbezett, a végső döntést a Bosznia-Hercegovinai Bíróság másodfokú tanácsa hozza meg, a jelenlegi állás szerint július 12-éig.

Közben a bosznia-hercegovinai főügyészség azzal gyanúsította meg Dodikot, hogy veszélyezteti az ország alkotmányos rendjét, és miután a boszniai szerb vezető nem jelent meg a kihallgatáson, március 12-én nemzeti elfogatóparancsot adtak ki ellene.

Az elfogatóparancsot nem sikerült nemzetközi szintre emelni, bár a boszniai hatóságok március 27-én erre kísérletet tettek, április 23-án pedig a SIPA (Bosznia állami nyomozóhatósága) megpróbálta lefogni Dodikot egy szarajevói boszniai szerb kormányépület közelében, a Szerb Köztársaság fegyveres rendőrei azonban elhajtották a bosnyák kollégákat, jelezve nekik, hogy az entitási határok nem csak a térképen, hanem a rendfenntartásban is falat jelentenek.