Vučić az oroszokhoz szaladt segítségért, nem lesznek szankciók a NIS ellen

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Kiderült, hogy a NIS elleni amerikai szankciók híre alaptalan, vagyis a szerb elnök ezzel csak blöffölt, felültetve a szenzációra éhes újságírók jelentős részét, ahogy azt korábban a BALK feltételezte is. A szerb elnök Instagram-oldalán most arról számolt be, hogy telefonon tárgyalt Szergej Lavrov, orosz külügyminiszterrel, és hogy a beszélgetés során Koszovó és Bosznia-Hercegovina, valamint a NIS (Naftna Industrija Srbije) elleni általa feltételezett amerikai szankciók kérdését érintették, vagyis ezt a témát az amerikai cáfolat ellenére sem vette le napirendről.

Belgrád utcáin vasárnap történelmi méretű diáktüntetés volt, ezért most Vučić elnök minden lehetséges eszközzel próbálja elterelni a figyelmet a szerb bábkormányt és őt személyesen érintő belső feszültségekről.

Lavrovnak panaszkodott

Vučić Instagram-profilján a beszélgetésről közölte, hogy Koszovó ügyében arról tájékoztatta az orosz külügyminisztert, hogy Pristina a nemzetközi jogot megsértve próbálja kizárni a Szerb Listát a közelgő választásokról.

Kapcsolódó cikk

A szerb elnök elutasítja az ügynöktörvényt, állítólag Európába igyekszik

Bosznia-Hercegovináról is tárgyaltak, és megegyeztek abban, hogy a Daytoni Megállapodás tiszteletben tartása a legjobb garancia a béke és stabilitás megőrzésére.

A NIS elleni szankciókról Vučić azt állította, hogy amerikai büntetőintézkedések vannak kilátásban a szerb olajvállalat ellen, és szakértői találkozót helyezett kilátásba Szerbia és Oroszország között, mihelyt a szankciók bejelentésre kerülnek.

Az elnök megerősítette, hogy Szerbia „baráti kapcsolatokat” ápol Oroszországgal, aminek keretében növelni kívánják a kereskedelmi forgalmat a két ország között – ez egy olyan üzenet, amely egyértelműen az EU-nak és a NATO-nak is szól.

Ez nem sokkal azt követően hangzott el, hogy a szerb elnök legutóbbi „nemzeti sajtótájékoztatóján” még a 3. klaszter megnyitásáért kuncsorgott az Európai Uniónál.

Amerikai cáfolat: nincs szó szankciókról

Miközben Vučić és Lavrov a „NIS elleni szankciók árnyékáról” tárgyalt és szerb-orosz szakértői találkozót helyezett kilátásba, Christopher Hill, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete egyértelműen cáfolta a szerb elnök állításait. Hill a szerb közszolgálati televízióban kijelentette, hogy nincs hivatalos döntés a NIS elleni szankciókról.

Az amerikai kormány ugyan aggodalmát fejezi ki az orosz többségi tulajdon miatt, mivel a NIS szerepe összefüggésbe hozható az ukrajnai háború finanszírozásával, Hill azonban hangsúlyozta: minden döntés alapos megfontolást igényel, de a szerb gazdaság stabilitása és növekedése prioritás marad az Egyesült Államok számára.

– Fontos, hogy Szerbia gazdasági sikerei fennmaradjanak. Nem áll szándékunkban ártani a szerb gazdaságnak

– nyilatkozta Hill, aki szerint a NIS jövője körüli kérdések szélesebb energiabiztonsági összefüggésekbe ágyazódnak.

Kapcsolódó cikk

A szerb elnök a Hazugsággyárban: valódi fenyegetés vagy újabb politikai blöff?

Vučić december közepén arról beszélt, hogy a NIS elleni amerikai és brit szankciók január 1-jén léphetnek életbe, és „az eddigi legszigorúbb büntetőintézkedésekkel” kell szembenézni. A szerb olajvállalat, amely 2008 óta az orosz Gazpronyefty tulajdonában van, az ország egyetlen olajfinomítójaként stratégiai fontosságú cég Szerbiában.

Az elnök „szankciós vészjóslata” azonban eddig alaptalannak bizonyult, és inkább politikai eszközként szolgál, hogy Vučić otthoni pozícióját erősítse. A blöff, miszerint a NIS szankciókkal szembesülhet, jól illeszkedik azoknak a kormányzati akcióknak a sorába, amelyek a diáktüntetések letörésére irányulnak.

Ezzel a húzással a belgrádi vezetés azt kívánja sugallni a diákoknak, hogy nem tüntethetnek, miközben Szerbiát az a veszély fenyegeti, hogy a feltételezett amerikai szankciók miatt az ország fűtés nélkül marad.

A figyelemelterelés mestere

Vučić a NIS körüli blöffel, valamint a Lavrovval való tárgyalással és a Koszovót érintő kijelentésekkel egyértelműen arra törekszik, hogy elterelje a figyelmet a belgrádi diáktüntetésekről. A több mint 100 000 fő részvételével tartott demonstráció résztvevői az elnök rendszerét, a korrupciót és az autokratikus kormányzást támadták.

Kapcsolódó cikk

Történelmi diáktüntetés: több mint 100 000 ember vonult az utcákra

Miközben a diáktüntetések az ország belső válságára utalnak, Vučić láthatóan a külpolitikai frontokon próbálja fenntartani saját imázsát, mert belpolitikai ígérgetései hatástalanok maradtak. A Lavrovval folytatott telefonbeszélgetése, a Koszovóval kapcsolatos retorikája és a NIS-ügy mind része ennek a stratégiának.

Az amerikai nagykövet cáfolata és a NIS elleni szankciókról szóló hírek valótlansága komoly kérdéseket vet fel Vučić hitelességével kapcsolatban. Az elnök politikai túlélésének stratégiája egyre inkább a külpolitikai „veszélyekre” épül, miközben a belső problémák – mint a társadalmi elégedetlenség és a diáktüntetések – megoldatlanok maradnak.

Vučić úgy viselkedik, mint egy csetledező-botladozó kötéltáncos, kérdés azonban, hogy meddig lesz képes megtartani a saját pozícióját egy olyan országban, ahol az emberek egyre hangosabban követelik az igazságot és a változást.