Connect with us

Szerbia

A szerb elnök elutasítja az ügynöktörvényt, állítólag Európába igyekszik

A szerb elnök jót nevetett a saját viccén, ami – ha eltekintünk a „humoros jellegétől” – arra utal, hogy a Szerb Haladó Párt hívei – és talán a szerb elnök maga sem veszi komolyan az uniós csatlakozást, a részletek a cikk közepén olvashatók

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Vučić elutasítása azt jelzi, hogy Szerbiában sem lesz sem amerikai, sem orosz, sem magyar típusú ügynöktörvény, és a szerb világ nagy valószínűséggel kimarad ebből a buliból
Vučić elutasítása azt jelzi, hogy Szerbiában sem lesz sem amerikai, sem orosz, sem magyar típusú ügynöktörvény, és a szerb világ nagy valószínűséggel kimarad ebből a buliból (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Cikk meghallgatása

A szerb elnök viharos külső körülmények között zajló szerdai „nemzeti sajtótájékoztatóján” nemcsak a diákokkal foglalkozott, hanem három olyan kérdéssel is, amelyeket korábban a BALK is megemlített, ezért az újabb fejleményekről nem maradhatunk le. Az első ilyen az ügynöktörvényre vonatkozó kezdeményezés elutasítása, a második a hármas számú uniós csatlakozási fekezet megnyitása, a harmadik pedig a csatornarobbantással kapcsolatos vádaskodás Koszovó irányába.


Könyvek kedvezménnyel
A BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.

Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

Alcímek

Vučić elutasítja az ügynöktörvényt

A szerb elnök egy újságírói kérdésre válaszolva kategorikusan kijelentette, hogy nem fogadják el az ügynöktörvényt, amelyet koalíciós partnerüknek, Aleksandar Vulin miniszterelnök-helyettes pártjának képviselői nyújtottak be, pedig a Szerb Haladó Pártban sokan gondolják úgy, hogy különösen jók a törvény amerikai, nyugat-európai, valamint orosz törvényekből átvett egyes elemei.

A Vulin Szocialista Mozgalmához tartozó két parlamenti képviselő szerint a „külföldi befolyás ügynökei” közé azok tartoznának, amelyek tevékenységüket túlnyomórészt külföldi finanszírozásból vagy más országok, nemzetközi szervezetek, illetve külföldi magánszemélyek támogatásával végzik.

A törvény szerint a „túlnyomórészt külföldi finanszírozás” azt jelenti, hogy az adott szervezet az elmúlt egy évben bevételeinek több mint felét külföldi forrásból szerezte.

A törvényjavaslat értelmében minden ilyen szervezetnek kötelező lenne feltüntetnie a kiadványain és a médiában megjelenő anyagain, hogy azok a Külföldi Befolyás Ügynökeinek Nyilvántartásában szereplő szervezetek támogatásával jöttek létre. A nyilvántartást a szerb igazságügyi minisztérium vezetné.

Az összes szomszédos országban – ahol jelentős csoportot alkotnak – a szerbek megpróbálkoztak az ügynöktörvény elfogadásával. A dokumentum a boszniai Szerb Köztársaságban már elfogadás előtt állt, de „további egyeztetés céljából” váratlanul visszavonták.

Ezzel kapcsolatban Milorad Dodik boszniai szerb elnök azt mondta, hogy „láthatók bizonyos ellenvetések a törvénnyel szemben, amelyek az európai normákat érintik”.

Vučić elutasítása azt jelzi, hogy Szerbiában sem lesz sem amerikai, sem orosz, sem magyar típusú ügynöktörvény, ami persze még nem jelent liberális demokráciát, amelynek a szerb elnök (is) ellensége. Ezért örömmel újságolta, hogy Donald Trump kétszáz új törvényt készít elő az eddig ismert amerikai típusú demokrácia felszámolására.

A szerb elnök arról is beszélt, hogy az utóbbi négy évben a különböző nyugati szervezetek – tehát a nagykövetségeket leszámítva – 426 millió eurót költöttek a szerbiai „nyomásgyakorló csoportok” finanszírozására, amelyeknek formálniuk kellene Szerbia kinézetét, és természetesen részt kellene venniük a kormány megbuktatásában, amit ők Vučić szerint „demokratikus projekteknek” neveznek.

Szerbia és az uniós csatlakozás

A tudósítások java részéből az is kimaradt, hogy a szerb elnök kérte az Európai Uniót, hogy az elért eredmények alapján nyissa meg a hármas számú csatlakozási fejezetet Szerbia esetében, ami – mint emlékszünk rá – nyolc uniós tagállam elutasító magatartása miatt maradt el.

Az európai nagyköveteket tömörítő külügyi tanács következő ülése 2024. december 16-án, tehát a jövő héten esedékes. A Szerbiával kapcsolatos csatlakozási fejezetek megnyitásának kérdése ezen az ülésen kerülhet ismét megvitatásra, bár a tervezett program alapján a főbb napirendi pontok között Szerbia (egyelőre) nem szerepel.

Vučićnak az unióval kapcsolatos szavaira erősödött a kinti zaj, amire a szerb elnök Miloš Vučević miniszterelnökhöz fordulva megjegyezte, hogy a diákoknak már Európa sem tetszik. Majd viccesen hozzátette, hogy az EU kifütyülését akkor értené, ha – mint fogalmazott – „a mieink lennének kint”, ami neki ez most furcsa.

Kötelező jelenlét, Ana Brnabić házelnök, Miloš Vučević miniszterelnök, Siniša Mali pénzügyminiszter és az olcsó párizsi híve, Ivica Dačić külügyminiszter és Jolly Joker 2 Aleksandar Vulin után, valamint Jorgovanka Tabaković örökösen rejtőzködő bankelnök

Kötelező jelenlét, Ana Brnabić házelnök, Miloš Vučević miniszterelnök, Siniša Mali pénzügyminiszter, Ivica Dačić külügyminiszter és Jolly Joker 2 Aleksandar Vulin után, valamint Jorgovanka Tabaković örökös bankelnök (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A szerb elnök jót nevetett a saját viccén, ami – ha eltekintünk a „humoros jellegétől” – arra utal, hogy a Szerb Haladó Párt hívei – és talán Vučić maga sem veszi komolyan az uniós csatlakozást.

Pedig ezt mondja, mert hogy azzal folytatta, hogy a hármas számú csatlakozási fejezet fontos előrelépés lenne Szerbia számára az európai úton, és igazi jelzést jelentene Szerbia lakossága számára, hogy a fáradozásai kifizetődnek.

Az Ibër–Lepenc-csatorna

A szerb elnök Koszovóról ezúttal nem sokat beszélt, pedig az ott uralkodó helyzetet tudja kínosan hosszan elemezni. Hogy ez most miért maradt el, annak két oka lehet, talán a behallatszó füttykoncert, vagy inkább a Milan-Crvena Zvezda (2:1) közötti találkozó közelgése, mindkettő nyomós okot jelenthetett a szerb elnök eszmerendszerében és lelkivilágában.

Az Ibër–Lepenc-csatornát (szerbül Ibar–Lepenac) ért november végi robbanást elhomályosították az újvidéki eseményekkel kapcsolatos megmozdulások. Idéztük már egyszer a szállóigét, miszerint „a Balkán népei annyi történelmet gyártanak, hogy maguk sem képesek feldolgozni” – ez ebben az esetben is helyénvaló axióma.

Vučić a hármas csatlakozási fejezet megnyitásán túl azt is elvárja az Európai Uniótól, hogy nevezze meg az említett csatorna ellen elkövetett diverzióért felelős személyeket, és mondja ki, hogy érintett-e ebben Belgrád, vagy sem.

A szerb elnök arra is kíváncsi, hogy a koszovói rendőrség miért „kontaminálta a robbanás színhelyét”, vagyis magyar szóhasználattal élve, semmisítette meg a bizonyítékokat, mint mondjuk a szerb rendőrség Újvidék esetében.

A következő kérdés úgy hangzik, hogy a koszovói rendőrség miért szállta meg a helyszínt a KFOR, vagy bárki más érkezése előtt. Vučić a további alkérdések között azt tette fel, hogy a koszovói rendőrség kiket védett és kiket rejtegetett, mert szerinte végül úgyis az derül ki, hogy az igazi cél a még Koszovóban élő szerbek elűzésének folytatása.


Könyvek kedvezménnyel
A BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.

Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Az olvasás folytatása


Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

B.A. Balkanac

Balkanac

B.A. BALKANAC ÚJ KÖNYVE

Sakk

Facebook

Magyarország

Románia

Könyvek kedvezménnyel

Szlovákia

Szerbia

Horvátország

Bosznia-Hercegovina

7 X 7