A szerbiai alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a lítiumkitermelés tilalmáról szóló rendeletet

A szerbiai alkotmánybíróság csütörtökön (július 11-én) hozott döntése lehetővé teszi a Rio Tinto számára a lítium bányászat megkezdését a Jadar völgyében, ugyanis a taláros testület hatályon kívül helyezte a szerb kormány két évvel ezelőtti rendeletét, amely megtiltotta a bányászatot a nyugat-szerbiai lelőhelyen. Az alkotmánybíróság döntésének középpontjában az a megállapítás áll, hogy az Ana Brnabić által vezetett szerb kormány 2022-ben túllépte hatáskörét, amikor megszüntette a Jadar projekttel kapcsolatos területrendezési tervet. Az alkotmánybíróság szerint a kormány jogosult területrendezési rendeletek meghozatalára és visszavonására, a konkrét rendelet azonban nem felelt meg sem az alkotmányos, sem a vonatkozó törvényes előírásoknak.

Alkotmánybírósági döntés

Az alkotmánybíróság döntése lehetővé teszi a Rio Tinto számára, hogy folytassa a lítium bányászat előkészítését a Jadar folyó völgyében, amely a szerbiai Loznica közelében található. A terület különleges geológiai adottságainak köszönhetően gazdag lítiumkészletekkel rendelkezik, amelyet az ottani folyóról „jadaritnak” neveztek el.

Kapcsolódó cikk

A lítiumról szóló történet nem ért véget, Szerbia továbbra is hajlandó tárgyalni róla

A Jadar projekt, amelyet a Rio Tinto tervezett, a világ egyik legnagyobb lítium bányászatává válhatott volna, jelentős gazdasági előnyökkel járhatna Szerbia számára, viszont komoly környezetvédelmi kockázatot is jelent.

A projekt története 2010-ben kezdődött, amikor a Rio Tinto felfedezte a jadarit nevű ásványt a Jadar folyó völgyében.

Az ásvány rendkívül gazdag lítiumban és bórban, ami kiváló lehetőséget kínál a bányászat számára. Az évek során a projekt jelentős fejlődésen ment keresztül, és 2021-ben elérte azt a pontot, amikor már a bányászati műveletek megkezdése is szóba került.

Az ásványi anyagok kitermelése és feldolgozása jelentős vízhasználattal és potenciális szennyezéssel járhat, ami károsíthatja a helyi ökoszisztémákat és a vízkészleteket.

Az ellenállás vezető szereplője a „Ne damo Jadar” (Nem adjuk a Jadart) nevű helyi civil szervezet, amely számos tiltakozást és kampányt szervezett a projekt megakadályozása érdekében.

A tüntetők elállták a bejárathoz vezető utat, és lelakatolták az alkotmánybíróság bejárati ajtaját (Forrás: X platform)

A Rio Tinto, mint a projekt másik fő szereplője, máris reagált az alkotmánybíróság döntésére. A vállalat közleménye szerint továbbra is elkötelezettek a projekt iránt, és együtt kívánnak működni a szerb kormánnyal, valamint a helyi közösségekkel a fenntartható bányászat megvalósítása érdekében.

Ugyanakkor a vállalat hangsúlyozta, hogy nem kommentálják a folyamatban lévő jogi eljárásokat, és a törvényeknek megfelelően járnak el.

A szerb kormány elfogadja az alkotmánybíróság döntését, de (eléggé félrevezető módon) hangsúlyozza, hogy továbbra is a fenntartható gazdasági fejlődés és a környezetvédelem közötti egyensúly megteremtésére törekszik.

Aleksandar Vučić elnök egy korábbi interjúban kifejtette, hogy a Jadar projekt fontos gazdasági lehetőséget jelenthet Szerbia számára, de csak akkor, ha az a legmagasabb környezetvédelmi előírásoknak megfelelően valósul meg.

Restartolt hosszú, forró nyár

Az alkotmánybírósági döntés a 2024. július 11-én tartott ülésen született, és szinte azonnal tiltakozásokat és vitákat váltott ki egész Szerbiában. A „Ne damo Jadar” (Nem adjuk Jadart) nevű szervezet tüntetést szervezett az alkotmánybíróság épülete elé, és követelte, hogy a testület hozzon nyilvánosságra minden információt a Jadar projekttel kapcsolatban.

Az aktivisták figyelmeztettek, hogy folytatják a tiltakozásokat, ha követeléseiknek nem tesznek eleget.

Zlatko Kokanović, a „Ne damo Jadar” szervezet tagja kijelentette, hogy az alkotmánybíróság döntése várható volt, szerinte ugyanis a szerb kormány két és fél évvel ezelőtt szándékosan hozott alkotmányellenes és törvénytelen döntést a Jadar területrendezési tervével kapcsolatban, hogy nyitva hagyja a lehetőséget a Jadar projekt újraindítására.

A környezetvédők és a helyi lakosok most egy olyan törvény elfogadásáért küzdenek, amely véglegesen betiltja a lítium- és bórkitermelést, és az azzal kapcsolatos geológiai kutatásokat. Az aktivisták augusztus 10-éig adtak határidőt a szerb kormánynak, hogy készítse elő és fogadja el a törvényt.

Kapcsolódó cikk

A szerb elnök 2028-ban nyitná meg a szerbiai lítiumbányát

A környezetvédők már most is tiltakozásokat szerveznek, és arra figyelmeztetnek, hogy eltorlaszolják az utakat, ha a kormány nem teljesíti követeléseiket. Június 28-án, a Loznicában tartott tüntetésük során bejelentették, hogy vasúti síneket és utakat zárnak le, ha a törvényt nem fogadják el augusztus 10-éig.

Közben Aleksandar Vučić szerb elnök kedvenc titkosszolgálati fordulatát vette elő, amely szerint két évvel ezelőtt legalább két nyugati titkosszolgálat akadályozta meg Szerbiát abban, hogy a lítiumbányászat vezető országává váljon.

Vučić szokásához híven ezúttal sem nevezte meg, hogy melyik titkosszolgálatról van szó, mert – mint fogalmazott – nem akarja veszélybe sodorni Szerbia pozícióit, nehogy hazája sokszorosan erősebbekkel keveredjen konfliktusba.

A szerb elnök szerint a „ne tudd meg melyik” titkosszolgálatoknak az volt a céljuk, hogy Szerbia lemaradjon a lítium kitermelésben, pedig ha minden időben elkezdődött volna, akkor már 2026-ban megnyílhatott volna a bánya, így viszont – mint a szerb elnök egyik korábbi kijelentéséből kiderül –, erre csak 2028-ban lesz lehetőség, mert a spionok két évvel ezelőtt bemattolták Vučićot.