Tűz Montenegróban: maradtak kellemetlen kérdések

A tűzoltók elvégezték a dolgukat, most a hatóságokon a sor

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Miközben az elmúlt napokban Horvátország került a figyelem középpontjába az erdőtüzek miatt, Montenegróban is napokig küzdöttek a lángokkal. A tűz Montenegróban több térségben is komoly erőket mozgatott meg, és bár a helyzet mostanra kedvezőbbé vált, a tüzek után kellemetlen kérdések maradtak: hogyan keletkeztek, és történik-e valódi felelősségre vonás?

Montenegróban augusztus közepén ismét komoly erdő- és bozóttüzek alakultak ki. Herceg Novi és Ulcinj térségében napokon keresztül dolgoztak a tűzoltók, miközben a lángok több helyen lakott területeket is megközelítettek.

Augusztus 17-én már kedvezőbb volt a helyzet, a tüzek nem terjedtek tovább, és a hatóságok szerint épületek már nem voltak közvetlen veszélyben. A majdnem egy hétig tomboló lángokat kedd reggelre úgy tűnik, sikerült megfékezni. Remélhetőleg végleg.

Montenegróban évről évre visszatérő probléma a nyári tűzveszély, miközben a felelősségre vonás és a megelőzés kérdése továbbra is komoly hiányosságokat mutat, elsősorban a törvénykezés oldaláról.

Persze az éppen aktuális politikai vezetők igyekeznek a terepen learatni a belpolitikai babérokat, de a felelősségre vonás kérdése továbbra is fontos téma, kiemelten annak fényében, hogy Horvátországban több embert állítottak elő gyújtogatás megalapozott gyanújával.

Tűz Montenegróban: napokig küzdöttek a lángokkal

Herceg Novi környéke, különösen Zelenika térsége adott munkát a tűzoltóknak az elmúlt napokban. Ulcinjban szintén jelentős erőket kellett mozgósítani a környéken fellobbanó lángok miatt.

A montenegrói belügyminisztérium adatai szerint Ulcinjban 79 tűzoltó 15 járművel dolgozott, Herceg Noviban pedig 53 tűzoltó vett részt a védekezésben, több település egységeinek bevonásával.

Megjött a segítség: Szerb pravoszláv apácák imádkoznak a lángok előtt, miközben a tűzvész közeledik Szent Bazil Osztrogiai Szerzetesházához, Ulcinj közelében, Montenegróban (Forrás: X platform, Based Serbia)

A számok a kis ország lakosságának méretével összevetve kifejezetten magasnak számítanak. Ulcinj térségében mezőgazdasági területek is érintettek voltak, többek között citrom-, gránátalma- és olajfaültetvények égtek le.

A tűzoltók mellett a hadsereg légiereje, a rendőrség, önkéntes egységek és több település szolgálatai is bekapcsolódtak, miközben a védekezés már regionális együttműködést is igényelt, hiszen Herceg Noviba Tivatból és a boszniai Trebinjéből is érkezett segítség.

Különösen beszédes, hogy egyetlen nap alatt 114 légi bevetésre és 262 tonna víz ledobására volt szükség a térségben.

A montenegrói erdőtüzek után jön a kellemetlenebb kérdés

A montenegrói belügyminisztérium Védelmi és Mentési Igazgatóságának műveleti vezetője, Radomir Šćepanović szerint a tüzek oka valószínűleg emberi beavatkozás lehet. A hatóságok a drónfelvételektől várnak további segítséget a körülmények tisztázásához.

Ha a montenegrói tüzek egy része emberi mulasztás vagy szándékos gyújtogatás miatt keletkezik, akkor a védekezés önmagában nem oldja meg a problémát. A tűzoltók újra és újra ugyanazzal a kockázattal találkozhatnak, miközben az állam jelentős erőforrásokat kénytelen mozgósítani.

Korábban írtuk

Apokaliptikus tűzvész sújtja Montenegrót, több város is veszélyben

Ezen felül a montenegrói mentőalakulatok szervei arra figyelmeztettek, hogy egy nagyobb katasztrófához sokszor nagyon kevés kellett Montenegróban is, és sokszor csak a szerencsének volt köszönhető, hogy nem köszöntek vissza a horvátországi képsorokhoz hasonló jelenetek a Fekete Hegyek országából.

Kiemelt kérdés, hogy mi történik, ha valakit ténylegesen felelősségre kellene vonni a tűzesetek miatt. Montenegróban ugyanis korábban is enyhe büntetési gyakorlat jellemezte a hasonló eseteket.

Ez azért problémás, mert a tűzvédelem egyik legfontosabb eleme éppen a megelőzés lenne. A regionális összehasonlítás sem feltétlenül hízelgő Podgoricára nézve. Montenegrói lapok szerint lényegében minden szomszédos állam komolyabban kezeli a tűzveszély problémáját.

A gyújtogatás Montenegróban nem egyszerűen tűzvédelmi kérdés

A balkáni erdőtüzek – akár Horvátországban, akár Montenegróban – két dolgot jelentenek. Az egyik az, hogy az államok képesek-e gyorsan és hatékonyan reagálni, amikor már ég az erdő. A másik azonban sokkal kellemetlenebb: az, hogy az államok képesek-e csökkenteni annak esélyét, hogy ezek a tüzek évről évre újra megjelenjenek.

Ehhez ugyanis nem elég több helikopter, tűzoltóautó vagy bevethető ember. Hatékonyabb megelőzésre, jobb erdőgazdálkodásra, gyorsabb vizsgálatokra és – ahol bizonyítható a szándékosság vagy gondatlanság – valódi felelősségre vonásra is szükség van.

Korábban írtuk

AZ OLAJKISHATALOM: Montenegrói famatuzsálemek alatt

A Balkánon egy-egy tűz eloltása ezért csak a válságkezelés első része. A valódi kérdés az, hogy a következő nyáron ugyanazokkal a problémákkal kell-e újra szembenézni, vagy az államok képesek tanulni az előző év katasztrófáiból.

Ezek a katasztrófák pedig gyakran nem az erdőkben kezdődnek, hanem azzal, hogy valaki gyújtogatni kezd.

A kérdés tehát nem az, hogy Montenegró képes-e eloltani a tüzeket. Az elmúlt napokban erre egyértelmű választ adott. Igen, még akkor is, ha ehhez komoly katonai, rendőrségi és regionális segítséget kellett igénybe vennie.

A nehezebb kérdés most az, hogy a lángok eloltása után képes-e feltárni azok keletkezésének okait, felelősségre vonni az esetleges elkövetőket, és olyan megelőző rendszert kialakítani, amelynek köszönhetően jövő nyáron nem kell pótvizsgázni.