Mentőakció az atomerőműért, a románok felrobbantottak egy sziklát

A románok egy gránitsziklát is felrobbantottak, hogy több vizet terelhessenek a csernavodai atomerőműhöz

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Július 29-én értesítette a Csernavodai Atomerőmű vezérigazgatója a román hatóságokat, hogy másnap az atomerőmű 2. blokkját ellenőrzött módon leválasztják a nemzeti villamosenergia-hálózatról, miután már az 1. reaktort napokkal korábban leállították a Duna rendkívül alacsony vízszintje miatt.

A csernavodai atomerőmű Románia villamosenergia-fogyasztásának közel 20 százalékát fedezi. Az 1-es blokk beépített teljesítménye 706,5 MW, a 2-es blokké 704,8 MW, így a két blokk egyidejű kiesése több mint 1400 MW termelőkapacitás elvesztését jelentheti az országos hálózat számára.

Országos válsághelyzet Romániában

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök felhívta a lakosságot és a nagy fogyasztókat, hogy csúcsidőszakokban csökkentsék energiafogyasztásukat.

Kijelentette, hogy a csernavodai atomerőmű második blokkjának leállítása arra kényszeríti Romániát, hogy a hiányt a gáztüzelésű erőművek termelésének növelésével és importtal pótolja, különösen az esti csúcsfogyasztási időszakban.

A romániai energiarendszer számára a legnehezebb időszak az este, amikor a fogyasztás nő, míg a megújuló forrásokból, például a szél- és napenergiából származó termelés csökken.

Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő a rendkívüli kormányülés után bejelentette azt is, hogy országos energetikai válsághelyzetet hirdettek Romániában augusztusra a villamosenergia-termelés csökkenése miatt.

A kormány felszólította az összes romániai erőművet, hogy maximális teljesítménnyel üzemeljenek, ezzel párhuzamosan az Országos Energiaszabályozó Hatóság és a Transelectrica sürgősségi eljárással hálózatra kapcsolta a már elkészült, de még engedélyre váró naperőműveket, szélerőműveket és tárolókapacitásokat.

A sürgősségi intézkedések mellett tervezi a kormány, hogy felújítanák a Bala-ág elágazási térségének környezeti helyreállítását célzó projektet is, ami a csernavodai atomerőmű tervezett 3-as és 4-es reaktorai miatt is fontos lenne.

A 150 millió eurós beruházás egyszer már eljutott a közbeszerzési eljárás meghirdetéséig, de ezt végül takarékossági okokból törölték.

Miért apad a Duna, ha árvizek pusztítanak az országban?

Bár az elmúlt hetekben Romániában jelentős mennyiségű csapadék hullott, a Duna továbbra is apad, és az elmúlt évtizedek egyik legalacsonyabb szintjéhez közeledik. Ennek oka nem a Romániában uralkodó időjárás, hanem a folyó szinte teljes vízgyűjtő területét érintő súlyos aszály.

A Duna, Európa második leghosszabb folyója, vízét egy közel 820 000 négyzetkilométer kiterjedésű vízgyűjtő területről gyűjti össze, amely 19 európai állam területén terül el.

Vízhozama nagy mértékben függ attól a vízmennyiségtől, amelyet a német, osztrák, szlovák, magyar, horvát és szerb mellékfolyók öntenek a Dunába, mielőtt a folyó Romániába lépne.

Szakértők szerint az elmúlt hónapokban ezeknek az országoknak a nagy része egymást követő hőhullámokkal és jelentős csapadékhiánnyal küzdött. A szárazság jelentősen csökkentette a Duna fő mellékfolyóinak vízhozamát, és ez most már a folyó román szakaszon is érezhető.

Romániában a július az elmúlt évek egyik legcsapadékosabb hónapja volt. Az ország déli régióinak nagy részén több mint 100–150 liter csapadék hullott négyzetméterenként, azonban ezek a csapadékmennyiségek nem tudják pótolni a felső szakaszból érkező víz hiányát.

Aleksandar Vučić szerb elnök az ötödik Ukrajna–Délkelet-Európa csúcstalálkozó keretében találkozott Nicușor Dan román elnökkel, akivel megbeszélte az Európai Unió forrásainak támogatásával megvalósuló vasúti és közúti összeköttetések fejlesztését (Temesvár felé), valamint a Đerdap-3 projektet, amely jelentős lehetőséget kínál a Szerbia és Románia közötti együttműködés további erősítésére. További közhelyek elhagyva (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A Nemzeti Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet előrejelzése szerint a Duna vízhozama az országba való belépéskor, Báziásnál enyhén tovább csökken, körülbelül 1 450 köbméter/s-ra.

Ez az érték közel háromszor alacsonyabb, mint a júliusi többéves átlag (4 750 m³/s), és nagyon közel áll az 1985-ben rögzített történelmi minimumhoz, amikor a vízhozam 1 400 m³/s volt.

A folyó rendkívül alacsony vízszintje máris hátráltatja a hajózást – homokzátonyok alakultak ki, amelyek csökkentik a hajózható csatorna mélységét –, károsítja a vízi ökoszisztémákat és befolyásolja az energiatermelést.

Rezignáltság helyett akció

A csernavodai energiarendszert veszélyeztető helyzet meglepő módon nem az ideiglenes kormány cselekvésképtelenségét bizonyította.

Az atomerőmű szakemberei átvizsgálták a hűtőrendszereket és megállapították, hogy azok az alacsony vízállás mellett is hatékonyak, így a 2. blokk leválasztását az energetikai rendszerről elhalasztották.

Az Alsó-Dunai Folyami Igazgatóság elkezdte a meder kotrását, hogy egy méterrel mélyítsék az Öreg-Dunát, a csernavodai reaktorok hűtőmedencéjéhez vezető csatornát pedig kitisztították.

A kormány 7 millió lejt utalt ki a tartalékalapjából a munkálatok fedezésére.

A Védelmi Minisztérium pénteken közölte, hogy a Román Haditengerészet elkezdte a felméréseket Csernavoda környékén, hogy előkészítsék a vízhozam átirányítását.

Feltérképezték azt a területet, ahol a Duna a Bala-ágra és az Ostrovi-ágra (Öreg-Duna) válik ketté, hogy megoldást találjanak arra, hogy hogyan terelhetnének nagyobb vízmennyiséget a csernavodai atomerőműhöz az Öreg Dunán.

Gát építés és robbantás

A beavatkozás első szakasza a Bala-ág részleges elzárása volt.

Szombaton négy, kb. 70 méter hosszú és 3 méter magas uszályt töltöttek meg kővel és süllyesztettek el, hogy így alakítsák ki azt a víz alatti küszöböt, amely csökkenti a Bala-ágba folyó mennyiséget, és az Öreg-Duna felé tereli a vizet, az atomerőművet ellátó szakaszra.

Mivel ez nem bizonyult elegendőnek, határozat született hogy ellenőrzött módon felrobbantanak egy sziklát ott, ahol a Duna szétválik. A Román Haditengerészet szombaton dél körül végezte az első tesztrobbantásokat.

A románok felrobbantottak egy sziklát, hogy több víz jusson az erőműhöz. Az ügyvivő védelmi miniszter szerint a beavatkozása a kívánt eredménnyel járt (Screenshot, X platform)

A Védelmi Minisztérium vasárnap felvételt tett közzé a tesztrobbantásról, és közölte, hogy több mint 100 katona vesz részt az akcióban.

Később Marcel Neculae ellentengernagy, a Román Haditengerészet helyettes vezérkari főnöke bejelentette, hogy a Pârjoaia szikla eltávolítása hétfőn folytatódik.

Dicséret a menesztett kormánynak

Hétfőn 100 kilogramm robbanóanyaggal szétzúzták a gránitsziklát.

Kapcsolódó cikk

Szerbia oroszról amerikaira cserélheti az energiafüggőséget

Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter szerint a román hadsereg beavatkozása a Pârjoaia-szikla eltávolítására a kívánt eredménnyel járt.

A hatóságok igyekeznek időt nyerni a csernavodai atomerőmű működésének fenntartása érdekében, mondta Radu Miruță, aki kiemelte, hogy a siker nem csak a csernavodai atomerőmű vízellátása szempontjából fontos, hanem a Duna folyón történő hajózás és a Dunai-öböl régi ágának kotrása szempontjából is.

Jól vizsgázott az ügyvivő kormány – értékelték politikai elemzők az energetikai válság kezelésére tett erőfeszítéseket, azok hatékonyságát, és a gyors problémamegoldási készséget.