Állítsátok le a Reuterst! Megvezették a Rókust!

Mit hallgatott el a horvát kormány? Egy exkluzív cikk írta át a Beretta horvátországi megtelepedésének történetét

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az „Állítsátok le a Reuterst!” mondás az ex-Jugoszlávia területén egy jól ismert politikai és újságírói metafora, amely hiábavaló próbálkozást jelent az igazság elrejtésére vagy a hírek cenzúrázására.

A történelmi hagyomány szerint ezt 1981-ben mondta ki egy koszovói kommunista tisztviselő, Xhavid Nimani, amikor az ügynökség közzétett híreket a koszovói zavargásokról, hogy megakadályozza az információk elterjedését. Ma a kifejezést ironikus megjegyzésként használják minden sikertelen politikai kísérletre a hírek áramlásának szabályozására.

A Reuters és az exkluzív információk

Nimani elvtárshoz hasonlatosan, én is legszívesebben elkenném az egész dolgot, de ez nem lenne összhangban a BALK játékszabályaival.

Szóval az történt, hogy a csütörtöki Berettás írásomban arra következtetésre jutottam, hogy a horvátországi Beretta üzem, valamiféle sufni lesz, ahol az olaszok valamit gyártani fognak, de inkább nem.

Kapcsolódó cikk

A Beretta bevonult Horvátországba

Oké, az óvatosság és felgyülemlett élettapasztalat azt is beleíratta velem, hogy a „rendelkezésre álló információszilánkok alapján”, ugyanis éppen az keltette fel a gyanakvásomat, hogy az égvilágon semmilyen konkrétum nem volt arról, hogy tulajdonképpen mit is fognak gyártani a Velebit hegység lábánál tervezett üzemben. Még az olasz sajtóban sem.

Aztán pénteken délelőtt futottam még egy kört, hogy milyen piszokság ez, hogy senki sem mondja meg, hogy miről van szó, csak a sódert nyomják az óriási védelmi fejlesztésről, hogy az anonimitást igénylő forrás vígan kiröhögjön. „De hát a Jutarnji mindent megírt!”

Jócskán lelombozódva, csalhatatlanságom füstölgő romjain kávézva kerestem rá az esti cikkre, amely természetesen akkor került ki az oldalra, amikor a szerző már megérdemelt estebédjét fogyasztotta és jobb dolga is volt, mint hírekre vadászni a világhálón.

Mi történt?

A szokásos sunyiság. Amióta az ángliusok a 19. század derekán feltalálták a modern újságírást a Fleet streeten, nem ismeretlen az exkluzív értesülés fogalma. A horvát sajtóban az ilyesmi, nem meglepően a két fővárosi napilap, a Večernji és Jutarnji list szinte kizárólagos előnyjoga.

Mert ugye, az ember együtt járt óvodába X.Y.-nal, aki most ezt vagy amazt a fontos funkciót tölti be, és esetenként, két konyak között elmond ezt azt, vagy mutat valami érdekes dokumentumot.

Ezen megállapodás alapján tovább erősítjük Horvátország biztonságát, iparunkat, exportunkat és technológiai fejlődésünket, valamint egy olyan partnerséggel gazdagítjuk a védelmi ipari ökoszisztémát, amilyenre eddig még soha nem volt példa – süketelt Andrej Plenković horvát miniszterelnök, miután Beretta és Kapetanović úrral aláírta a megállapodást (Forrás: X platform)

Esetünkben Krešimir Žabec kolléga fogott halat, és ennek köszönhetően részletesen beszámolt a Beretta-bizniszről.

Rókus meg dühöngött.

Beretta, újratöltve

A cikkből kiderült, hogy a megállapodás aláírását kétéves tárgyalások előzték meg a befektető, a horvát kormány és a Beretta között.

Bár több nagy európai ország is kifejezte érdeklődését a területén esetlegesen épülő lőszergyár iránt, a legmagasabb szintű tárgyalások, amelyeken Andrej Plenković miniszterelnök és Ivan Anušić védelmi miniszter vett részt, oda vezettek, hogy a Beretta végül Horvátország mellett döntött.

Žabec értesülései szerint, az ilyen irányú döntéshez sokban hozzájárult, hogy a horvát fél már a kezdetektől komoly érdeklődést mutatott a projekt iránt, és mindig azonnal reagált a Beretta kéréseire.

Kapcsolódó cikk

Európai kézbe európai fegyvert? A SAFE-tortáról szól a vita

Ugyanakkor jelentősen hozzájárult a horvátországi beruházás megvalósításához az ország csatlakozása a schengeni övezethez. Más ajánlatok is voltak, de végül a Beretta vezetése és a kormány közötti kiváló kapcsolat döntött.

Szóval, mint végül kiderült, a horvátországi Beretta-gyár minden lesz, csak nem sufni. A projekt öt szakaszban valósul meg, és a teljes beruházás elérheti a 900 millió eurót. A gyár építésének első szakasza a szerződés aláírásától számított két éven belül megvalósulhat, és 125 millió eurót terveznek befektetni.

A Beretta a Horvátországgal folytatott tárgyalások során megpróbálta felvenni a kapcsolatot Romániával is, de nem járt sikerrel, ezért áprilisban nyíltan bírálta a bukaresti vezetést, amely szerinte nem törekszik az átláthatóságra az európai SAFE-program végrehajtása terén.

A horvát kormány megint kisebbségi tulajdonos

A zágrábi kormány csak ebben az első fázisban fektet be, míg más részvényesek finanszírozzák a gyár más szakaszainak építését. Függetlenül attól, hogy csak az első fázisban fektet be, az állam részesedése változatlanul 25 százalék + 1 részvény marad. (50% +1 részvény a Berettáé, 25% -2 részvény pedig Ivan Kapetanović befektetőt illeti.)

Az első fázisban a gyár 70 000 négyzetméter területű lesz, míg az Obrovac gazdasági övezetben helyet kapó létesítmény végső kiépítése után, mintegy 43 hektár területet vesz igénybe.

A gyár első szakaszát két évre tervezik, amivel párhuzamosan beszerzik a szükséges gépeket és nyersanyagokat, valamint munkásokat képeznek ki Németországban és Svájcban. A terv szerint a gyár végső formájában évente 600 millió 4,6 mm-től 12,7 mm átmérőig terjedő lőszert és egymilliárd elsütő gyutacsot állít elő.

A drónok számára készülő robbanófejek mellett drónelhárító lőszer gyártását is tervezik Az első szakaszban az üzem kapacitása évente 60 millió lőszer lesz, azzal, hogy a 7,62 mm-es és 12,7 mm-es lőszert helyben állítják elő, míg az első fázisban az 5,56 mm-es és 9 mm-es lőszert csak betöltik.

A projekt ötödik szakaszának megvalósítása nagyrészt a NATO, az Európai Unió és a horvát állam jövőbeli igényeitől függ, de valószínűnek tűnik, hogy ennek megvalósítása 2030-ban megkezdődhet.

Exportorientált tevékenység

Ha számításba vesszük, hogy a horvát hadsereg és rendőrség igényei jelenleg egyáltalán nem indokolják a hatalmas kapacitást – a rendelkezésre álló információk ezek igénye évente körülbelül 300 ezer lőszer – nyilván mindez exportra készül. Hogy hol lesz a felvevőpiac, azt nem tudni, és a potenciális ügyfelekről sem történt említés.

A gyár helyszínének a horvát kormány hat helyszínt ajánlott fel a Berettának Obrovac gazdasági övezetének területén, ezek közül választották ki a termelőbázist, miután Obrovac fontos logisztikai és természetes előnyökkel rendelkezik.

Azon felül, hogy a város közvetlen csatlakozással rendelkezik az autópályához és vasúzhoz, közelében van a Gaženica kikötő és a zárai (Zadar) repülőtér is.

Az sem lényegtelen, hogy viszonylag gyéren lakott vidékről van szó, amelyet természeti adottságai – Velebit-hegység – biztonsági szempontból is jó választássá tesz.