Kisebbségi tag nélkül alakulhat meg a médiatestület

A VMSZ ragaszkodott a saját jelöltjéhez, végül azonban egyetlen kisebbségi képviselő sem lesz a testületben

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Már 2024-ben, az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása miatt szervezett tüntetés napján lejárt az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (továbbiakban REM) Tanácsának mandátuma. Azóta a médiaszabályozás helyzete tovább romlott: sértések, féligazságok, megbélyegzések és újságírókra nehezedő nyomás jellemzi a közéletet.

Az állami propaganda egyre nagyobb teret nyer, miközben a médiaszabályozó testület nem működik. Mégpedig azért nem, mert a Vajdasági Magyar Szövetség a télen arra kérte koalíciós partnerét, a Szerb Haladó Pártot, hogy ne szavazza meg a kisebbségi tagot, az ugyanis nem a kisebbségi nemzeti tanácsok egységesen elfogadott jelöltje.

A VMSZ azóta is azt állítja, ők csak azt követelték, hogy tartsák be a jogszabályokat, míg a független tagok és az ellenzék is úgy értékeli, hogy a választási folyamat blokkolása tulajdonképpen politikai nyomásgyakorlás, mert a hatalom nem akarta kockáztatni, hogy a REM-ben több legyen a független tag, mint amennyire ők nyomást tudnának gyakorolni, amikor erre éppen kedvük szottyan.

A választási folyamat és az azóta végbement események sora borzasztóan bonyolult. A VMSZ felszólítását követően nem szavazták meg az albán vagy bosnyák tagot, aminek nyomán a négy független, már megválasztott tag lemondott politikai nyomásgyakorlás miatt.

Mindenesetre most ott tart az ügy, hogy az EU nem nyitja meg a hármas klasztert Szerbiával, ha nincs működő REM, a kérdés sürgetővé vált. Ezért úgy tűnik, hogy a testület tanácsa kilencedik, vagyis kisebbségi tag nélkül alakul meg, a VMSZ pedig elfogadja ezt a tényállást, hogy Szerbia „zökkenőmentesen haladhasson az európai úton”.

A független tagok visszatérését kérik a testületbe, ők azonban most parlamenti ülés keretében szeretnék, ha megerősítenék ezt a döntést.

A hatalom nem akar független médiatestületet

Rodoljub Šabić ügyvéd szerint a REM tagjainak megválasztása körüli jelenlegi válság nem egy 17 hónapja tartó probléma, hanem az elektronikus médiáról szóló törvény évek óta tartó következetlen alkalmazásának eredménye.

Szerinte a hatalom már a folyamat legelején megmutatta: nem kívánja alkalmazni azt a törvényt, amelyet korábban jelentős vívmányként ünnepelt.

„A jelenlegi kormány csak akkor érdeklődik a független testületek iránt, ha azok a függetlenség látszatát keltik, de neki vannak alárendelve” – jelentette ki Rodoljub Šabić, aki szerint a probléma az, hogy hiányzik az akarat, hogy a REM a közérdeknek megfelelően és a médiastratégiákkal összhangban működjön (Forrás: Boom93)

Šabić szerint a REM tagjainak kiválasztására kiírt első pályázatot kompromittálta az a kísérlet, hogy „fantomszervezeteket” vonjanak be jelölőként, ami végül az eljárás megszakításához vezetett. Hozzátette: ezt követően a hatalom a diáktiltakozások és a közszolgálati televízió (RTS) blokádja nyomán ismét elindította az eljárást.

Šabić szerint a második eljárás során is történtek kísérletek egyes jelöltek előnyben részesítésére – konkrétan a VMSZ jelöltjére, Bodzsoni Istvánra célzott, ezért ő, és a további három független jelölt lemondott.

A civil szervezetekhez és a független médiához közel álló elemzők szerint a kilenctagú REM-ben nagyjából 4–4-es erőviszony alakult ki a kormányhoz közelebb álló és a függetlennek tekintett tagok között. Ezt nyíltan megfogalmazta a később lemondó Rodoljub Šabić is, aki arról beszélt, hogy a szavazás eredménye „4:4 lett a függetlenek és a hatalom jelöltjei között”.

A vita ezért összpontosult a kilencedik tagra, amelyet a nemzeti kisebbségi tanácsok által delegáltak volna. Több médiaszabadsággal foglalkozó szervezet azt állította, hogy ha a kisebbségi kategóriában a bosnyák vagy albán jelölt kerül be, akkor a REM-ben 5:4-es többség alakulhatott volna ki a hatalomtól független tagok javára. Az ANEM (Association of Independent Electronic Media) független szerbiai médiaszövetség által idézett értelmezés szerint éppen ezért volt „döntő jelentőségű” a kisebbségi hely betöltésének kérdése.

Nagyon leegyszerűsítve a helyzetet, így a VMSZ jelöltjének jutott volna a megtisztelő feladat, hogy biztosítsa a kormánypárti többséget a REM Tanácsában, amelyben a szerb elnök szerint a kormányzat nem maradhat alul.

Miért mondtak le a REM tanácstagjai?

A szerb parlament 2025. november 12-i ülésén megválasztott négy REM-tanácstag – Mileva Malešić, Rodoljub Šabić, Ira Prodanov Krajišnik és Dubravka Valić Nedeljković – két nappal később, november 14-én benyújtotta lemondását.

Indoklásuk szerint nem kívántak részt venni olyan kiválasztási eljárásban, „amelyben a politika a törvények fölé kerül”.

Három éve írtuk

SZERB SZUVERENITÁS: A médiahatóság elnöke náci egyenruhában jelenítette meg magát

A Vajdasági Magyar Szövetség ugyanis arra kérte a koalíciós partnert, ne szavazzák meg a kisebbségi jelöltet, az ugyanis nem a nemzeti tanácsok véleményét tükrözi, miközben a VMSZ Bodzsoni Istvánt javasolta erre a posztra.

Azt is kifogásolták, hogy a parlament nem választotta meg a REM Tanácsának mind a kilenc tagját, mivel a nemzeti kisebbségek által jelölt tanácstag helye betöltetlen maradt.

A szerb parlament kulturális és tájékoztatási bizottsága idén június végén megszüntette a nemzeti kisebbségek által jelölt REM-tanácstag kiválasztására irányuló eljárást, és egyúttal felszólította a négy lemondott tagot, hogy foglalják el helyüket a testületben.

A négy érintett ezt követően közölte, hogy a bizottság döntése önmagában nem elegendő, és hangsúlyozták: a kialakult jogi bizonytalanságot kizárólag a szerb parlament plenáris ülése rendezheti.

Šabić, Malešević, Prodanov Krajišnik és Valić Nedeljković december 19-én nyújtották be lemondásukat a szerb parlament iktatójában. Az illetékes bizottság azonban elfogadta a szakmai szolgálat által készített állásfoglalást, amely szerint nincs jogi akadálya annak, hogy a négy érintett nyilatkozatban elfogadja a megbízatását, mivel lemondásukat a parlament hivatalosan nem erősítette meg.

A VMSZ jelöltje Bodzsoni István lett volna

A Kulturális és Tájékoztatási Bizottság múlt heti döntésével érvénytelenítette a nemzeti kisebbségi tanácsok REM Tanácsába jelölt tagjainak kiválasztási folyamatát.

Ezt követően Bodzsoni István, a Pannon RTV volt vezérigazgatója, aki ötven éven át dolgozott a médiában Vajdaságban és Magyarországon is, a döntést követően Facebook oldalán azt írta: ezzel megnyílt az út a REM Tanácsának csonka, nyolctagú összetételben történő megalakítása előtt, a kisebbségi jelöltek nélkül.

Bodzsoni István, aki általában „megértette az idők hívó szavát” (Forrás: Facebook, Bodzsoni István)

“Ez sajnálatos módon azt jelenti, hogy hosszabb ideig senki sem fogja képviselni a nemzeti kisebbségek érdekeit a Tanácsban, ugyanakkor talán végre megkezdheti munkáját ez a fontos testület. A jelenlegi helyzetben ez pragmatikus és valószínűleg logikus döntés. Számomra pedig egyfajta felszabadulást jelent. Politikai játszmák járulékos áldozatának lenni ugyanis korántsem szórakoztató szerep”, fogalmazott Bodzsoni, aki azért köszönetet mondott a Magyar Nemzeti Tanácsnak és a többi nemzeti tanácsnak, valamint a Szerb Köztársaság Képviselőházában többséget alkotó kormánykoalíciónak a jelölésért és a támogatásért.

“Az úgynevezett ellenzékre és a hozzá hű sajtóra, amely a lehető legdurvább módon támadott engem, nem neheztelek. Megtehették. Egy figyelmeztetést azonban megfogalmaznék számukra és a média szabadságának újdonsült védelmezői számára: ha másoktól igazságot és objektivitást követelnek, akkor előbb a saját portájukon is tegyenek rendet. A média nem lehet politikai harcok eszköze, a sajtószabadság pedig nem válhat párt- vagy személyes érdekek kérdésévé. Ez mindenkire egyaránt vonatkozik”, fogalmazott Bodzsoni, majd hozzátette, hogy ő maga más módon igyekszik majd “hozzájárulni a közszolgálati tájékoztatás javításához és a kisebbségi médiaszféra fejlődéséhez. Már csak azért is, hogy valami szebb is kerüljön az önéletrajzába.”

Kovács Elvira: A VMSZ a törvény betartását védte

Kovács Elvira, a társutas VMSZ tagja, a Szerbiai Képviselőház alelnöke és a szerbiai Parlament Integrációs Bizottságának elnöke a Vajdasági RTV Pravi ugao (Helyes szög) című műsorának vendégeként kiemelte, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség megérti, hogy szükség van ennek a döntésnek a meghozatalára, vagyis az úgynevezett csonka REM megalakítására, mert ez egyszerűen Szerbia érdeke a jelen pillanatban.

Szavai szerint a kilencedik, kisebbségi, vagyis a nemzeti tanácsok által támogatott jelölt megválasztására pedig sor kerülhet a Nemzeti Tanácsi választásokat követően, ezekre a választásokra ősszel kerül sor. Kovács kiemelte, akkor egy új, egy friss összetételű, egy legitim tanács javasolhatja majd a kilencedik tagot.

Kovács szerint meglepő a négy ellenzéki tag reakciója, miszerint a parlament plenáris ülését követelik, de szerinte már az előttünk álló héten sor kerülhet erre az ülésre és a lemondott tagok visszatérhetnek a feladataikhoz.

„Mi nem a magyar jelöltet védtük, hanem a nemzeti tanácsok véleményét”, hangsúlyozta a műsorban több alkalommal Kovács, majd hozzátette, az Európai Uniót nem érdeklik a részletek, ők elvárják, hogy a testület működjön, a VMSZ pedig mindig nyíltan EU-párti és mindig konstruktív volt, így most is elfogadja ezt a kompromisszumot.

VMDK: Politikai alkuk mentén születnek döntések

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) álláspontja szerint az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület körüli legutóbbi eljárások ismételten bizonyítják, hogy a médiahatóság összetételének kialakítása nem a törvény szelleme, hanem politikai alkuk mentén történik.

A párt különösen aggasztónak tartja, hogy ahelyett, hogy a jogszerű eljárás alapján történne meg a REM kisebbségi tagjának megválasztása, inkább a folyamat leállítása vagy visszanyitása kerül előtérbe.

Ez nem megoldja, hanem elmélyíti a válságot, miközben tovább gyengíti a közbizalmat az intézmények iránt, mindezt a VMSZ és az MNT hallgatólagos támogatásával, valamint politikai háttéralkuk révén.

Money, money, money

Jovanka Matić politológus szerint azért kerül most sor a csonka REM megalakítására, akár a kisebbségi tag nélkül, mert a kormány számára rendkívül fontos egyrészt a 3-as klaszter megnyitása, másrészt a Növekedési Tervből származó uniós források megszerzése.

A politológus úgy véli, hogy az eljárás felgyorsításának másik oka a közelgő választásokban keresendő, mivel a hatalom jelenleg „megingott hitelességének helyreállítására” irányuló kampányt folytat.

A politológus emlékeztetett arra, hogy az elektronikus médiáról szóló első reformtörvény, amelyet 2002-ben fogadtak el, létrehozta az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testületet (REM), amelynek autonóm, szakmai testületként kellett volna működnie, és feladata az elektronikus média szakmai szabályozása lett volna.

Szavai szerint a REM kezdettől fogva életképtelen intézmény volt. Külső nyomás, jogi trükközések, a törvény közvetlen megsértése, ez jellemezte az alakulásakor és ez jellemzi most is.

Vagyis hiába próbálja meg a szerb hatalom eljátszani, hogy demokratizálódott és valóban az európai integráció vezérli, valójában ugyanott tartunk, mint 25 évvel ezelőtt. A pénz kell az EU-tól, a többit meg majd megoldjuk mi a magunk módján, úgy naški.