Félelnöki rendszer és önjáró házelnök Montenegróban?

Kis ország, nagy egók – a fekete hegyek országában mindenki másfelé húz

Új ügyek korbácsolják fel a montenegrói belpolitikát, Jakov Milatović államfő ugyanis egy félelnöki rendszer megteremtésére vonatkozó törvényjavaslattal állt elő, miszerint az államfő által visszaküldött törvényeket a parlament csak minősített többséggel fogadhatná el újra. Mindeközben újra hallatott magáról az öreg bajkeverő, ugyanis vitát váltott ki Andrija Mandić banja lukai találkozója Milorad Dodikkal. A DPS szerint ugyanis Montenegró külpolitikai pozíciója is sérülhet. Hírek a kis ország nagy játszmáiból.

Átállna a félelnöki rendszerre

Elsőre apró módosításnak tűnik, de valójában a rendszer egyik alapját változtathatja meg Milatović ötlete. Jelenleg a montenegrói parlament ugyanis simán át tud lépni az elnökön, ha megvan a többsége, így az elnöki vétó inkább jelzés, mint valódi akadály. Milatović ezen változtatna.

Ha a javaslata életbe lépne, minden visszaküldött törvény mögé komolyabb támogatást kellene szervezni, minősített többséget. Ennek következtében a kormánytöbbség nem dőlhetne hátra, mert egy második szavazás már nem lenne az a megszokott rutin, mint eddig.

Esetlegesen egy ilyen elnöki hatalommal Milatović már a törvényalkotási folyamatban is sokkal nagyobb szerepet kapna, hiszen egy-egy törvény már az előkészítésnél is úgy kellene, hogy készüljön, hogy átmenjen az elnöki „vétószűrőn”. A vétó súlya megnőhet, és ezzel együtt az elnök politikai szerepe is erősödhetne a javaslat elfogadása esetén.

Az elnöki ötlet kapcsán – ahogy várni lehetett – vegyes reakciók jelentek meg. Egyes értelmezések szerint a változtatás végre valódi súlyt adna az elnöki vétónak (és az elnök személyének), ami jelenleg sokszor inkább formalitásnak tűnik.

Más megközelítések viszont arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen szabályozás elmozdíthatja a rendszert egy olyan irányba, ahol az elnök már nem pusztán formális szerepet tölt be, hanem aktív politikai tényezővé válik.

Felmerültek olyan vélemények is, hogy a minősített többség követelménye állandó egyeztetési kényszert hozna létre a politikai szereplők között, amely tovább lassíthatná a folyamatokat, amelyek már most sem zajlanak olyan olajozottan, mint ahogy az európai uniós integráció érdekében kellene.

Több elemzés szerint mindez már nem csak intézményi finomhangolás lenne, hanem egy olyan lépés, amely hosszabb távon egy félprezidenciális rendszer felé tolhatja el Montenegrót.

A háttér

A történet nem most kezdődött. Az elmúlt hetekben már amúgy is forrt a levegő Podgoricában a biztonsági szektort érintő vitatott törvénymódosítások miatt.

A DPS az elfogadott hírekre reakcióként lemondásokat helyezett kilátásba, és felmerült az úgynevezett „néma blokád” is, amelyről a BALK-on is írtunk.

Ez lényegében azt jelentette volna, hogy formális bojkott nélkül akadályozzák a kulcsfontosságú döntéseket, különösen az európai uniós csatlakozáshoz szükséges reformokat.

A vita középpontjában a titkosszolgálat bővülő mozgástere, a rendőrségi kinevezések átláthatósága, valamint az úgynevezett „biztonsági akadály” állt, amely alapján akár azonnali elbocsátásra is sor kerülhetne fegyelmi eljárás nélkül.

Brüsszel is jelezte, hogy több elem nem áll összhangban az uniós normákkal. Ebben a helyzetben az államfő visszaküldte a törvényeket, a parlament azonban változtatás nélkül újra elfogadta azokat. Itt vált egyértelművé, mennyire korlátozott a jelenlegi elnöki vétó tényleges súlya.

Diplomáciai feszültség Dodik miatt

Újabb front nyílt a montenegrói belpolitikában, ezúttal külpolitikai dimenzióval. Az ellenzéki Demokratikus Szocialisták Pártja (DPS) élesen bírálta a parlament elnökét, Andrija Mandićot, amiért Banja Lukában találkozott Milorad Dodikkal.

A DPS szerint a montenegrói szerb politikus kijelentéseivel közvetlenül rontja Montenegró és Bosznia-Hercegovina kapcsolatát.

Az ellenzéki párt úgy látja, hogy Mandić túllépte intézményi szerepét, amikor nem hivatalos csatornákon, saját politikai és nemzeti narratívája mentén lépett fel egy szomszédos állam ügyében.

Dodik és Mandić arra a következtetésre jutott, hogy a rendszeres kommunikációnak köszönhetően a határok nem akadályozzák a nemzeti, kulturális, szellemi és politikai kapcsolatok megerősítését. Értse, ki hogy akarja! Dodik egyébként most éppen a CPAC-on van

Külön kifogásolták, hogy Mandić olyan címekkel illette Dodikot, amelyek nem felelnek meg a hivatalos állami struktúrának, ami szerintük diplomáciai szempontból is problémás.

A DPS értelmezésében ez már nem egyszerű politikai gesztus, hanem egy párhuzamos külpolitika jele, amely eltér az ország deklarált európai irányvonalától. A „szerb világ” koncepciójának emlegetése is ebbe a keretbe illeszkedik, ami a DPS szerint hosszabb távon alááshatja Montenegró nemzetközi pozícióját.

Spajić előtt a döntés

A helyzetet tovább élezi, hogy a DPS Milojko Spajić minmiszterelnököt is megszólította, és egyértelmű állásfoglalást vár tőle. Szerintük most dől el, hogy a kormány képes-e kontroll alatt tartani az intézmények közötti mozgásokat, vagy tovább mélyül az a politikai kettősség, amely a párhuzamos montenegrói szerb és a párhuzamos állami vonalat érinti.

Kapcsolódó cikk

Mit jelent három zászló 2024-ben, avagy nem minden szándékosság a véletlen műve

Előbbiről számos alkalommal beszámoltunk itt a BALK-on.

Mandić közben nyilvánosan is megerősítette, hogy a találkozón a „szerb népet érintő kérdésekről” egyeztettek, és a régión átívelő együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Ez a megközelítés azonban ütközik a hivatalos állami keretekkel, különösen egy olyan időszakban, amikor Montenegró az uniós integráció felgyorsítására törekszik.

A Dodik körüli jogi és politikai viták miatt az ilyen találkozók különösen érzékenyek, így minden hasonló lépés könnyen túlmutat önmagán, és visszahat a régiós és a brüsszeli kapcsolatokra is.

Merre tovább?

A két ügy együtt jól mutatja, milyen kérdések jelennek meg a fekete hegyek országában. Az egyik oldalon egy alkotmányos vita zajlik arról, mennyire legyen erős az elnök szerepe, a másikon már a külpolitikai mozgások is vitát generálnak.

A közös pont a bizalom hiánya az intézmények között. Az elnök erősebb féket akar a parlamenttel szemben, miközben a parlament elnöke a hivatalos kereteken túlnyújtózkodik.

Trump 2025 januári visszatérését követően Andrija Mandić fokozta erőfeszítéseit annak érdekében, hogy elnyerje a washingtoni kormányzat kegyeit, ezt is szolgálhatta a Dodikkal folytatott találkozó. A képen Andrija Mandić és Jakov Milatović (Forrás: TCCG)

A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy ezek a konfliktusok meddig maradnak a politikai játszmák szintjén, és mikor kezdenek el ténylegesen hatni a döntéshozatalra.

Az európai uniós csatlakozás továbbra is ott van a horizonton, de a jelenlegi dinamika inkább lassítja a folyamatokat.

Montenegró előtt így nem csak reformkérdések állnak, hanem az is, hogy képes-e stabil keretek között kezelni a saját konfliktusait.