Újabb politikai konfliktus Podgoricában: a néma blokád

A titkosszolgálati törvények miatt újabb politikai csörte Montenegróban

Újabb politikai konfliktus alakult ki a montenegrói parlamentben, miután a képviselők elfogadták a Nemzetbiztonsági Ügynökségről és a belügyi szervekről szóló törvény módosításait. A Demokratikus Szocialisták Pártja (DPS) korábban jelezte, hogy felülvizsgálhatja parlamenti részvételét, és több vezető pozícióról is lemondhat.

A lépés nemcsak a belpolitikai viszonyokat élezheti tovább, hanem az ország európai integrációs folyamatára is hatással lehet. A helyzetet sokan „néma blokádként” jellemzik, hiszen a DPS esetleges kivonulása formális bojkott nélkül is blokkolhatja az európai uniós integrációhoz szükséges parlamenti döntéseket.

Az ügy azonban új fordulatot vett, miután Jakov Milatović államfő visszaküldte a parlamentnek a törvényt. Így egyelőre kérdéses, hogy a DPS valóban megteszi-e a beígért lépéseket.

Lemondások és politikai nyomásgyakorlás

A DPS elnöke, Danijel Živković még a szavazás előtt jelezte, hogy ha a parlament elfogadja a vitatott törvényeket, pártja képviselői több kulcsfontosságú parlamenti tisztségről is lemondhatnak. Az ellenzék azt sem zárta ki, hogy egyes parlamenti folyamatokban korlátozza részvételét.

Érintett lehet például a parlament alelnöki tisztsége, valamint három fontos bizottság vezetése. A választási reformmal foglalkozó testület társelnöke, az európai integrációs bizottság elnöke és a korrupcióellenes bizottság vezetője is a DPS soraiból kerül ki.

Ha ezek a tisztségek valóban megüresednének, a parlamentnek újra kellene szerveznie több bizottság vezetését.

A lépés üzenete egyértelmű lenne, hiszen a DPS szerint a kormánytöbbség egyoldalúan fogadott el olyan jogszabályokat, amelyek a biztonsági szektor működését érintik, miközben az ellenzék és civil szervezetek komoly aggályokat fogalmaztak meg.

Miről is szól a törvénycsomag?

A legközvetlenebb következmények a törvény kapcsán a választási reform körül jelentkezhetnének. A parlamentnek ugyanis újra kell alakítania a választási reformbizottságot, amelynek mandátuma tavaly év végén lejárt.

A bizottság munkája kulcsfontosságú az európai uniós csatlakozási tárgyalások szempontjából. A 23-as és 24-es fejezethez kapcsolódó követelmények között ugyanis szerepel a választási szabályok javítása és a választói névjegyzék rendezése is.

Ezek a lépések különösen fontosak a 2027-re tervezett parlamenti és helyhatósági választások előtt. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a montenegrói politikai gyakorlatban a választási törvényeket hagyományosan a kormány és az ellenzék közös megállapodásával módosítják. Ha a DPS valóban kivonulna a folyamatból, a reform legitimitása könnyen megkérdőjeleződhetne, miközben szakítás történne az eddigi szokásokkal.

Kapcsolódó cikk

Vučić közösen csatlakozna, Montenegró fügét mutatott neki

A vitát tovább erősítette, hogy a kormány és az Európai Bizottság eltérően értelmezte a törvények európai megfelelőségét. A montenegrói kormány korábban azt állította, hogy a módosításokat egyeztették Brüsszellel. Az Európai Bizottság viszont jelezte, hogy az elfogadásra váró adatvédelemmel kapcsolatos részek nincsenek teljesen összhangban az uniós joggal.

A belügyminiszter kezdetben azt mondta, a törvények elfogadása szükséges a 23-as és 24-es fejezet lezárásához. Az Európai Bizottság később cáfolta a kormányzati álláspontot, és jelezte, hogy a vitatott módosítások nem feltételei az említett tárgyalási fejezetek lezárásának.

Ezeken felül a törvénymódosítások több pontját is kritika érte. Az egyik változtatás lehetővé teszi, hogy a titkosszolgálat közvetlenül lépjen kapcsolatba állampolgárokkal információgyűjtés céljából, annak ellenére, hogy korábban ezt többnyire a rendőrségen keresztül végezték.

A módosítások kiterjesztik a titkosszolgálati együttműködők jogait is. Szélesebb körű szociális és pénzügyi juttatásokra lehetnek jogosultak, ami a kritikusok szerint túl nagy védelmet biztosíthat az informátoroknak.

A belügyi törvény másik vitatott pontja a rendőrségi felvételek szabályozása. Bizonyos esetekben lehetővé válik a rendőrségbe történő felvétel nyílt pályázat nélkül. Egyes elemzők szerint ez teret adhat a politikai alapon történő kinevezéseknek.

Sok kritika fogalmazódott meg azzal a rendelkezéssel kapcsolatban is, amely egy miniszter által kinevezett bizottságra bízza annak eldöntését, hogy egy rendőr számára fennáll-e úgynevezett „biztonsági akadály”. A döntés akár fegyelmi eljárás nélkül is azonnali elbocsátáshoz vezethet.

A civil szervezetek szerint ez is visszaélésre adhat lehetőséget, miközben az elfogadott törvények célja a korrupció letörése és az átláthatóság növelése voltak.

Vissza a döntést, nem kell a politikai konfliktus

A hétfői napon azonban újabb fordulatot vett a vita a biztonsági törvények körül, hiszen Jakov Milatović államfő visszaküldte a parlamentnek az elfogadott belügyi törvény módosítását. Az elnök szerint a jogszabály több ponton sérti az alkotmányos garanciákat, és nincs összhangban az uniós adatvédelmi szabályokkal.

Milatović azt is hangsúlyozta, hogy támogatja a rendőrség megtisztítását a korrupciótól és a bűnözői kapcsolatoktól, ugyanakkor szerinte a törvény jelenlegi formájában túl nagy hatalmat ad a végrehajtó hatalomnak. A legnagyobb kifogás az úgynevezett „biztonsági akadály” intézménye, amely alapján egy rendőrt fegyelmi eljárás nélkül is el lehet bocsátani.

Kapcsolódó cikk

Egy Đukanović (már) letartóztatásban

Milatović arra is figyelmeztetett, hogy a szabályozás nincs teljesen összhangban az Európai Unió adatvédelmi normáival. Hiszen az Európai Bizottság már jelezte, hogy a törvény egyes részei nem felelnek meg a GDPR és az uniós rendvédelmet érintő adatvédelmi irányelv előírásainak.

A mostani vita egy olyan időszakban alakult ki, amikor Montenegró igyekszik felgyorsítani EU-csatlakozási folyamatát. A politikai polarizáció és az intézmények közötti konfliktusok azonban továbbra is jelentős akadályt jelentenek.

Ha a DPS valóban kivonul bizonyos parlamenti folyamatokból, az lassíthatja a kulcsfontosságú reformokat. Ha viszont a konfliktus rövid időn belül enyhül, a mostani feszültség inkább politikai nyomásgyakorlásként maradhat meg a montenegrói belpolitikában.

A blokád tehát egyelőre elmarad, ugyanakkor továbbra is fennáll a kormányzó Európa Most Mozgalom (Pokret Evropa Sad, PES) és a Milatović közötti hatalmi harc, így a reformok nem haladnak.