Lehet-e általános sztrájk a szerbiai igazságügyben?

A kormányzat emberei ezentúl beavatkozhatnak azokba az eljárásokba, amelyek éppen ellenük folynak

Az igazságügyi törvénycsomag, amely ellen a szakma, az ellenzék, a civil szektor, az egyetemisták és az EU is tiltakozott, még az általános sztrájkra történő egyértelmű felhívás ellenére sem tudta tömegesen utcára vinni az embereket hétfőn, amikor szervezetten elkezdődtek a tiltakozások a törvénycsomag ellen.

Voltak ugyan, akik elmentek tüntetni, de az egyáltalán nem volt mondható tömegesnek, ráadásul a bírák és ügyészek is „csak szállingóztak” Újvidéken, és az első felhívásra is csak hat város bíróságai adtak pozitív választ, tömeges munkabeszüntetés azonban nem lett belőle. Egyelőre.

Hat város bírái vettek részt a munkabeszüntetésben hétfőn

Az igazságügyi törvénycsomag elfogadásával a tüntetők álláspontja szerint több baj is van: az egyik az, hogy sürgősségi eljárásban, nyilvános vita, valamint szakmai véleményezés nélkül fogadták el, és emiatt úgy gondolják, hogy veszélybe kerül általa a bírói hatalom függetlensége.

A sztrájk mellett azután döntöttek, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő két nappal a parlamenti elfogadás után gyorsan alá is írta a törvénycsomagot. Azok, akik részt vesznek a munkabeszüntetésben, csak sürgős ügyeket látnak el.

Ez a szintén újvidéki kép is jól jelzi, hogy nagyon keveseket mozgatott meg az igazságszolgáltatásban dolgozók ügye, pedig Újvidék nem arról híres, hogy hallgatni szokott (Forrás: X platform, Insajder)

Pozsarevácon, Belgrádban, Čačakban, Kragujevacban, Lazarevacban és Obrenovacban nem dolgoznak a bírák; egyelőre egyetlen vajdasági bíró sem csatlakozott a kezdeményezéshez.

„Nincs igazság önálló és szabad ügyész nélkül, független bíróság nélkül nincs sem igazság, sem állam, önálló és független ügyvédség nélkül pedig a polgárok jogainak védelme válik kérdésessé” – többek között ez hangzott el Újvidéken azon a tüntetésen, amelyet hétfőre szervezett a szakszervezet, és amelynek felhívását az egyetemista mozgalom is támogatta.

A résztvevők szerint közvetlen támadás zajlik az igazságszolgáltatás ellen: a törvények sértik a bírói hatalom függetlenségét és az ügyészség önállóságát. Hangsúlyozták azt is, hogy az egész társadalom egységes fellépésére van szükség.

Srđan Popović ügyvéd kiemelte, hogy az önálló ügyészség és a független igazságszolgáltatás azoknak jelent akadályt, akik félnek a törvénytől.

„Ami most történik, az nem reform, hanem közvetlen támadás az igazságszolgáltatás ellen” – hangsúlyozta. Az összegyűltek a tiltakozás során azt skandálták: „Általános sztrájk!”

Savo Đurđić, a Fellebbviteli Bíróság nyugalmazott bírája úgy értékelte, hogy ez a tiltakozás „szakmai és elvi jellegű”, mivel a törvényeket nyilvános vita nélkül, valamint az igazságszolgáltatás véleményének figyelmen kívül hagyásával fogadták el.

Bejelentette, hogy a tiltakozó akciók már kedden folytatódnak Belgrádban, és üdvözölte azt is, hogy nagyszámú bíró és ügyész vett részt a megmozduláson. Ez a tömegesség a közvélemény számára egyelőre láthatatlan, de az ügyek feltorlódása esetén nyilván tisztább lesz a kép.

A Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség a fő célpont

A törvények elfogadásával megszűnt a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség (TOK) ügyészei több mint felének mandátuma, az általuk vezetett eljárások pedig lelassulnak vagy akadályokba ütköznek.

Kapcsolódó cikk

Bosszúhadjáratot indított az ügyészek ellen a szerb rezsim

Az ügyészség azért lett célpont, mert jelenleg rendkívül fontos eljárásokat vezet, és emiatt ezek az ügyek leállhatnak.

Tanasije Marinković jogászprofesszor a szerb sajtónak azt nyilatkozta, hogy „ez egy újabb bizonyíték arra a tézisre, miszerint az Újvidék–Kelebia vasúti összeköttetés projektje kapcsán szervezett bűnözői csoport működik, és feltételezhető, hogy ugyanez történik a TOK előtt lévő más ügyek esetében is”.

„A Vezérkarról szóló törvény korábbi módosítása is ilyen jellegű beavatkozási kísérlet volt, most pedig ezekkel az igazságügyi törvénymódosításokkal próbálják ugyanezt megtenni – vagyis valójában saját magukat védik. Ez pedig a felelősségükre vonatkozó vádiratot erősíti, hiszen beavatkoznak azokba az eljárásokba, amelyek éppen ellenük folynak.”

Az Alkotmánybíróság elnöke Vučić-rajongó és büszke is rá

Mindeközben az Alkotmánybíróság újonnan megválasztott elnöke, Vladan Petrov a törvénycsomag kapcsán azt mondta, szerinte abban csak technikai változtatások vannak, ugyanakkor egyetértett azzal, hogy szélesebb körű szakmai vita keretében kellett volna elfogadni.

Az új alkotmánybírósági elnök arról is beszélt, hogy szerinte „szankcionálni kell minden olyan bírót, aki nyilvánosan bírálja a jelenlegi hatalmat”.

Az Alkotmánybíróság elnöke erősen Vučić-fan, mindenki elzavarna a bíróságokról, aki osztják „haladó” nézeteit (Forrás: X platform, Beta)

Tanasije Marinković alkotmányjogász professzor szerint Petrov nyilvános megszólalásaiban a rezsim védelmében lép fel, és minden más szereplőt bírál, aki ellenzéki álláspontot képvisel.

Petrov felszólította a Szerbiai Bírói Főtanácsot (VSS) és a Szerbiai Ügyészségi Főtanácsot (VST), hogy „rövid határidőn belül hívjanak össze együttes ülést, és tárgyalják meg az ő leváltásának kérdését, illetve vizsgálják meg nyilvános és minden egyéb tevékenységét, és adott esetben terjesszenek a parlament elé javaslatot a felmentésére, amennyiben bizonyítékot találnak arra, hogy valaha is politikával foglalkozott volna”.

Petrov az elmúlt 185 napban 70 alkalommal szerepelt a nyilvánosság előtt. Legutóbb a Prva TV-n kommentálta Vučić TikTok-szereplését, mondván: a szerb államfő nagyon jó volt, és igazán karizmatikus politikusnak kell lenni ahhoz, hogy a terveket meg tudja valósítani.

Hozzátette: „most majd megint támadják azért, mert nagy Vučić-rajongó, de egyáltalán nem érdekli”.

Mindeközben Uglješa Mrdić – a törvénycsomag készítője – nyíltan beszélt arról, hogy az igazságügyi törvények módosításának célja a hatékony igazságszolgáltatás, és hogy ezek a törvények az állam és a nép érdekében születtek, mert – állítása szerint – az ügyészség és a rendszer egy része elszakadt Szerbiától, és színes forradalmat kísérelt meg.

Hozzátette azt is, hogy „személyesen fog kiállni amellett, hogy a kegyvesztett Zagorka Dolovacot (Szerbia legfőbb ügyészét) váltsák le”.

Az EU csak hőbörög

Marta Kos bővítési biztos és az Európai Bizottság is sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a szerb elnök aláírta az igazságszolgáltatás területén kulcsfontosságú törvények módosításait; a brüsszeli értékelés szerint ez súlyos visszalépést jelent Szerbia számára az európai úton.

Arra a kérdésre azonban, hogy mindennek lesznek-e konkrét következményei, Brüsszelből nem adtak egyértelmű választ.

„Nem azért vagyunk itt, hogy büntessünk, hanem hogy egy erős és demokratikus Európai Uniót építsünk, amelyben Szerbiának is helye lehet” – közölték az Európai Bizottság sajtószolgálatától.

Brüsszel már a múlt héten világosan jelezte álláspontját, miszerint az elfogadott módosítások aláássák Szerbia korábban vállalt kötelezettségeit, és megkérdőjelezik az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban elért előrehaladást.

Brüsszelben hozzátették: az Európai Unió „teljes mértékben elkötelezett marad” amellett, hogy Szerbia tovább haladjon az európai integráció útján. A nagyobb baj inkább az, hogy a jelenlegi szerb hatalom – úgy tűnik – egyáltalán nem olyan elkötelezett, mint amennyire állítja.