Szerbia
Bosszúhadjáratot indított az ügyészek ellen a szerb rezsimAz igazságügyi szakszervezet készen áll akár a teljes munkabeszüntetésre is
A szerb rezsim bosszúhadjáratot indított az igazságszolgáltatás ellen, ennek egyik áldozata Aleksandra Stojsavljević, szabadkai ügyésznő, akinek felgyújtották az autóját. Az akció egyértelmű üzenet: aki vádat mer emelni a rezsim verőlegényei ellen, annak számolnia kell a következményekkel. A szakma szerint ez nem egyedi támadás, hanem egy egyre látványosabb hadjárat része, amelyben a politikai hatalom a jogállamiság utolsó bástyáit próbálja lerombolni – akár fizikai erőszakkal is
Országszerte kivonultak a folyosókra a bírák és az ügyészek hétfőn, ebédszünetük egy részét ott töltötték csendben, hogy ezzel fejezzék ki támogatásukat a Szabadkai Alapfokú Ügyészség ügyésznőjének, Aleksandra Stojsavljevićnek, akinek az autóját a múlt héten felgyújtották. Az ügyésznő a hétvégén kijelentette: úgy véli, hogy rátámadtak a családjára, nem érzi biztonságban magát, és védelmet kér.
Az igazságügyi miniszter lemondását követelik
A bírák és az ügyészek az igazságügyi szakszervezet felhívására csatlakoztak az akcióhoz.
Nemanja Đurić, a szakszervezet képviselője szerint Stojsavljević ügyésznő esetében az igazságszolgáltatásnak hatékonyan kell fellépnie.
„Ez megfélemlítés, és úgy gondoljuk, rendkívül fontos lenne, hogy az elkövetők a lehető leggyorsabban az igazságszolgáltatás elé kerüljenek, a felelősök pedig mielőbb feleljenek a tetteikért” – mondta Đurić.
Az Ügyészi Főtanács Magyarországon ismeretlen fogalom, Szerbiában viszont az Ügyészi Főtanács (Државно веће тужилаца, angolul: State Prosecutorial Council) a szerb ügyészségi rendszer egyik legfontosabb szerve.
A szerb igazságügyi rendszerben ez a testület felügyeli az ügyészek kinevezését és előléptetését, biztosítja az ügyészség függetlenségét, fegyelmi eljárásokat folytat, és részt vesz a szervezeti szabályozásban.
Branko Stamenković, az Ügyészi Főtanács elnöke, valamint Zagorka Dolovac legfőbb ügyész támogatásáról biztosította a szabadkai ügyésznőt, s elmondta, mindent megtesznek azért, hogy biztosítsák Stojsavljevićnek és a családjának a védelmét.
Az Igazságügyi Minisztérium részéről ugyanakkor senki sem vette fel vele a kapcsolatot.
Elkeserítő és egyben beszédes is az a tény, hogy elmaradt a legfelsőbb állami szervek reakciója, nem állt ki a szabadkai ügyésznő mellett az igazságügyi-minisztérium részéről senki, és nem ítélte el a cselekményt a belügyminiszter sem.
Az igazságügy-miniszter leváltását követelik
Az ügyésznő elleni támadás az állami vezetők nyilatkozatainak és az igazságszolgáltatás elleni támadásainak a következménye, amiben Aleksandar Vučić köztársasági elnök és Nikola Selaković kulturális miniszter jár elöl, de más állami tisztségviselők is érintettek.
Selakovićról a legutóbbi szerbiai kormányalakítás kapcsán a BALK-on azt írtuk, hogy „igencsak tehetségtelen, de kellően szolgalelkű politikus”, aki korábban azzal a mesével állt elő, hogy valaki pofán kapta, mert a Szerb Haladó Párt tagja, de az általa kitalált történet azóta elült.
Nemanja Đurić, az ügyészek és bírák szakszervezetének nevében kijelentette, hogy éppen az igazságügyi- és a belügyminisztérium hallgatása bátorította fel az elkövetőket az ügyésznő elleni cselekményre.

Egyelőre csak csendes folyosói tiltakozás, de lehet belőle teljes munkabeszüntetés is
Eljött az ideje annak, hogy a szakma követelje Nenad Vujić igazságügyi miniszter leváltását, mivel nem ítélte el egyértelműen a kolléganője elleni támadást.
Egyébként a hétfői csendes tiltakozás csak az első lépés, a bírói szakszervezet készen áll akár a teljes munkabeszüntetésre is.
A tiltakozáshoz csatlakoztak a niši bírák és ügyészek is, mondván, egyre kevésbé félnek az emberek, néhány éve egy ilyen megmozdulás megszervezése elképzelhetetlen lett volna. Még úgy is, hogy a szerbiai bírák a legrosszabbul fizetettek Európában, az igazságügyi rendszer más alkalmazottai pedig a törvényben előírt minimálbérnél is alacsonyabb fizetést kapnak.
Megnyílt a vadászidény a bírák és ügyészek ellen
Az ügyészek szerint Szerbiában a jogállamiság szintje annyira alacsony, hogy nincs kihez fordulniuk, csak a nyilvánossághoz.
Szerintük a közvéleménynek ki kell állnia az egyetlen megmaradt intézmény mellett, amely még gátat szabhat a végrehajtó hatalomnak és a kulturális miniszter ámokfutásának.
Az ügyészek és bírák elleni legutóbbi támadások felvetik a kérdést: vajon Vučić rendszere új szakaszba lépett-e, és intézményi működés akadályozását, valamint a médiakampányokat a közvetlen fizikai erőszakra váltotta-e?
A szabadkai Aleksandra Stojsavljević elleni incidens felveti a kérdést, hogy az igazságügyi tisztségviselők megfélemlítése áttevődik-e a közvetlen, fizikai veszélyeztetés szintjére.
Közben egy másik ügyésznőt megakadályoztak abban, hogy helyszíni szemlét tartson az úgynevezett Ćacilendben, a végrehajtó hatalom pedig tulajdonképpen frontális támadást indított az Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség ellen, amely éppen ma emelt vádat Nikola Selaković ellen.
A Legfőbb Ügyészség mindeközben arra panaszkodott, hogy nyomás nehezedik rá a szerbiai parlament részéről, amelyet Ana Brnabić vezet, aki Vučić elnök legjobb tanítványai közé tartozik.
Ezek csupán azok az esetek, amelyek decemberben nyilvánosságra kerültek, és hány ügyről nem tudunk még.
Stojsavljević: Közvetlen támadás ellenem és a családom ellen
A Szabadkai Alapfokú Ügyészség ügyésznője, Aleksandra Stojsavljević szombaton a szabadkai bíróság épülete előtt A szakma védelme elnevezésű, bírák és ügyészek által szervezett szakmai összejövetelen arról beszélt, nem vagyon elleni támadásnak tekinti, hogy néhány nappal ezelőtt felgyújtották az autóját, hanem közvetlen támadásnak ellene és a családja ellen.
„Elvárom, hogy számomra és a családom számára megfelelő védelmet biztosítsanak, valamint hogy az illetékes intézmények továbbra is világos üzeneteket küldjenek annak érdekében, hogy az ilyen és hasonló helyzeteket a jövőben megelőzzék” – tette hozzá.
Stojsavljević megerősítette a korábbi sajtóértesüléseket is, miszerint néhány órával az incidens után egy bántalmazási ügy sértettjét kellett volna kihallgatnia. Ez az információ tovább erősíti a gyanút, hogy nem elszigetelt esetről, hanem célzott megfélemlítésről lehet szó.
Rajko Maravić, a Szabadkai Alapfokú Bíróság bírája Szerbia legfelsőbb bírói és ügyészi szerveihez fordult, amelyek vezetőinek csak annyit üzent: ne engedjék, hogy az ügyészek és a bírák agyaggalambokká váljanak.

