Az orosz nagykövet beélesítette a gázfegyvert, majd meghívta Szerbiát a BRICS-be

A MOL-nak meg hagyott egy reménysugárt a NIS megvásárlására

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Szerbiai Kőolajiparról szóló tárgyalások még nem zárultak le teljesen, jelentette ki Alekszandar Bocan-Harcsenko, Oroszország belgrádi nagykövete egy kormányközeli szerb lapnak adott interjúban. Szerinte ugyanakkor van előrelépés, és az egész folyamat olyan irányba halad, amely mindenkinek megfelel.

A Večernje novostinak nyilatkozva Bocan-Harcsenko elmondta, hogy a megbeszélések eddigi eredményei teljes mértékben illeszkednek Oroszország és Szerbia baráti kapcsolatába. A nagykövet szerint a legfontosabb, hogy ezek a folyamatok lehetőséget adjanak az együttműködés folytatására az energetika területén, valamint más szférákban is. Arra a kérdésre viszont nem adott érdemi választ, miért juthat a MOL kedvezőbb áron a NIS-hez, mint amennyit Szerbia ajánlott volna.

Miért kapja a MOL olcsóbban a NIS-t?

Amikor szóba került, hogy az orosz fél miért nem fogadta el Belgrád ajánlatát az NIS-részvények visszavásárlására, amely szerb a hivatalos állítások szerint jóval magasabb volt annál, mint ami a MOL-lal folytatott tárgyalások során felmerült, Bocan-Harcsenko nem merült el a részletekben. Azt mondta, ezek a kérdések annak a félnek a hatáskörébe tartoznak, amely a céget értékesíti, vagyis a Gazprom Nyeftnek, valamint azoknak a vevőknek és részvényeseknek, akik közvetlenül részt vesznek a tárgyalások minden szakaszában.

A semmitmondó válasz után a lap nem firtatta, hogy a szerb ajánlat elutasításának köze lehet-e az ukrajnai fegyverszállítások körüli híresztelésekhez vagy esetleges háttéralkukhoz. Így a nagykövet újra elmondhatta, hogy számára kizárólag az számít, hogy közel kerüljenek a kulcsfontosságú végeredményhez. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a képzeletre bízta.

Kapcsolódó cikk

A szerb hadiipar hátba lövi Oroszországot

A Novosti viszont rákérdezett arra, hogy az NIS működési engedélyének február 20-ig történő meghosszabbítását jelzésnek tekinti-e abból a szempontból, hogy az amerikai fél végül jóváhagyja az orosz tulajdoni hányad megvásárlását a MOL számára. Bocan-Harcsenko ebben a kérdésben különösen óvatos volt.

„A NIS ügye rendkívül összetett, itt van az OFAC is, és egyetlen feltételezést sem lehet kizárni. Ilyen világban élünk. Az engedély meghosszabbítása elsősorban a NIS és a pancsovai finomító működőképességének megőrzése miatt fontos, mivel ez egy olyan ipari erőforrás, amely Szerbia energiabiztonsága szempontjából is jelentős.”

Hozzátette, hogy „más szóval kifejezve, van egy reménysugár”. Ennél tovább azonban nem ment, ennek az értelmezését is elegánsan az olvasóra hagyta.

Szerbia március után is a legjobb áron jut gázhoz

Oroszország korábban március végéig hosszabbította meg a szerbiai gázszállításokat. Ezzel kapcsolatban Bocan-Harcsenko kijelentette, semmilyen kétsége nincs afelől, hogy Szerbia ezt követően is stabil ellátásban részesül majd, mégpedig kedvező áron.

Szerinte a nyilvánosságban sok találgatás jelent meg arról, hogy mit akarhat Oroszország, miközben kevesebb szó esett arról, hogy a szállítások az őszi és téli időszakban zavartalanok voltak, és a szerbiai fogyasztók részéről nem érkeztek panaszok.

Az orosz nagykövet a kis csecsebecséi között (Forrás: Novosti)

A hosszú távú gázszerződés kapcsán értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért kerül előtérbe a határidők kérdése, amikor az ellátás stabil. Felidézte, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint a Gazprom megbízható partner volt Szerbia számára.

Azt is megjegyezte, hogy ebben az ügyben a döntések legfelsőbb politikai szinten születnek, ami finom utalás arra, hogy nem minden a szerbek akarata szerint történik.

„Ez az orosz és a szerb elnök közötti elvi megállapodáson és kölcsönös megértésen alapul. A helyzet ma eltér attól az időszaktól, amikor hosszú távú szerződéseket kötöttek. Akkor az energiapiac és a szállítás is kiszámítható volt. A mostani valóság más. Barátok vagyunk, de nem vagyunk vakok és süketek.”

A nagykövet ezzel orosz szempontból határozottan helyre tette Szerbiát, amely az utóbbi időben megint egyre gyakrabban utal arra, hogy célja az Európai Unióhoz való csatlakozás, miközben Brüsszel az orosz gázellátás korlátozásáról döntött.

Innen nézve jogos a kérdés, mi történik akkor, ha az európai integráció valóban előrehalad, és Belgrádtól konkrét kötelezettségeket várnak el, különösen az energetika területén.

Ebben az összefüggésben nyitott kérdésnek nevezte azt is, hogy mi történik akkor, ha Bulgária, amelyen keresztül a gáz érkezik, uniós tagként megtiltja a tranzitot.

Szerbia évente mintegy 300 millió eurót takarított meg a gázon, vagy még többet is – mondta az orosz nagykövet (Forrás: Novosti)

Bocan-Harcsenko felidézte, hogy a kedvező gázáraknak köszönhetően Szerbia a szerződés kezdete óta évente mintegy 300 millió eurót takarított meg. Bizonyos időszakokban a piaci ár jóval magasabb volt annál, amelyen az orosz gáz érkezett a balkáni országba. Moszkvában tudnak számolni, ezt nem most tanulták.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország az energetikát nem tekinti politikai nyomásgyakorlás eszközének. A jelenlegi helyzet ugyanakkor azt mutatja, hogy az energia továbbra is komoly politikai tényező marad, és az orosz gázfegyver már nem a raktár mélyén van.

A belgrádi vezetésnek esze ágában sincs csatlakozni az Európai Unióhoz, csak az onnan várható támogatásokat szeretné bezsebelni, ezért hajtogatja Aleksandar Vučić az unalomig, hogy Szerbia az európai úton van, – miközben Moszkva felé is gazsulál, most azonban ez igencsak visszaütött.

A nagykövet tovább feszítette a húrt

Az interjú végén Bocan-Harcsenko fontosnak nevezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában folytatódjon a vita Koszovó (és Metóhia) helyzetéről, valamint a 1244-es BT-határozatról.

Arra a kérdésre, hogy van-e lehetőség az európai országok álláspontjának felülvizsgálata Koszovó függetlenségét illetően, azt mondta, nehéz elképzelni, hogy ebben bárki is komolyan hinne.

Felidézte a Koszovó státuszáról folytatott korábbi tárgyalásokat, amelyekben maga is részt vett. Akkor is számos területi kérdés volt Európában, a Nyugat mégis következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy Koszovó különleges eset. Szerinte ez súlyos valótlanság és megtévesztés.

A nagykövet ugyanakkor megfeledkezett saját elnökének korábbi kijelentéséről. Putyin négy évvel ezelőtt ugyanis a Nemzetközi Bíróság Koszovóval kapcsolatos határozatát a Donbaszra vonatkoztatva megjegyezte, hogy „az önrendelkezési jog gyakorlása során egyetlen újonnan létrejövő állam sem köteles a központi hatóságokhoz fordulni a szuverenitás kinyilvánításának engedélyezéséért”.

Vučić nem örült ennek a szerb szempontból kedvezőtlen putyini kijelentésnek, de a mostani nagyköveti interjú sem lehet megnyugtató számára. Abban viszont alighanem egyetért Bocan-Harcsenkóval, hogy a nyugati országok kettős mércéje leginkább akkor látható, ha egymás mellé teszik Grönland és Koszovó esetét.

Az orosz nagykövet az interjúban azt hangoztatta, hogy a nyugatiak „olyan nemzetközi rendre törekednek, amely állítólag szabályokon alapul, de ezeket a szabályokat senki sem ismeri, mert esetről esetre találják ki őket”. Éppen úgy, mint Putyin – tegyük mindjárt hozzá a fenti példa alapján.

Mindennek ellenére a nagykövet produktívnak és nagyon barátinak nevezte az orosz-szerb kapcsolatokat, szerinte semmi okuk sincs arra, hogy mindent elölről kezdjenek. Természetesen a nemzetközi helyzet változik, és jelenleg nehéz megjósolni, mit hoz a jövő, de ez nem jelenti azt, hogy tétlenül kell ülniük.

Bocan-Harcsenko szerint dolgozniuk kell a politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztésén, és együtt kell működniük a humanitárius területeken, aminek még nagyobb mértékben hozzá kell járulnia egy többpólusú világ megteremtéséhez, beleértve Szerbia együttműködésének lehetőségét olyan új és nagyon hatékony, jövőbeni intézményekkel, mint a BRICS.