Horvátország saját atomerőművet akar

A gazdasági miniszter szerint Európa egyre határozottabban fordul vissza a nukleáris energia felé

Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter az X-en közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy Horvátország már ma is egyértelműen jelen van a világ befektetési térképén, és egy hasonló, tudáson, stabilitáson és hosszú távú vízión alapuló előrelépést kívánnak elérni, amikor az ország pozícióját határozzák meg a nukleáris energia esetében.

Saját atomerőmű kell

Kiemelte, hogy bár Horvátország 50 százalékos tulajdonosa a krškói atomerőműnek, a saját területen létesülő atomerőmű nélkül nem beszélhetnek teljes energetikai szuverenitásról.

A horvát kormány – mint írta – azon dolgozik, hogy megteremtse a feltételeket egy hazai atomerőmű megépítéséhez, amely hosszú távon biztosíthatja az energiaellátást a jövő generációi számára.

Kapcsolódó cikk

„Mostoha” szlovén ajánlat, Horvátország saját atomerőművet épít?

Šušnjar bejegyzésében utalt arra is, hogy Európa egyre határozottabban fordul vissza a nukleáris energia felé, ennek a jele az is, hogy a következő pénzügyi ciklusban mintegy 240 milliárd eurós befektetések várhatók ezen a területen.

Példaként hozta fel Németország esetét, amely – mint fogalmazott – világosan megmutatta, mennyire nélkülözhetetlen a stabil energiaforrás: a nukleáris energia feladásának következményeként a lakosságnak magasabb energiaárakkal, a német iparnak pedig nehézségekkel kellett szembenéznie.

Hozzátette, hogy a kitűzött cél elérése érdekében a horvát gazdasági minisztérium rendszeresen együttműködik a szakmai közösséggel, támogatja a szakképzést, valamint a hosszú távú iparstratégia kialakításán dolgozik.

Nem vették komolyan

A horvát Telegram hírportál szerint Horvátország egy lépéssel közelebb került a saját atomerőmű megépítéséhez, a gazdasági tárca ugyanis e‑konzultációra bocsátotta a nukleáris energia polgári célú felhasználásáról szóló törvényjavaslatot.

Miután átvette a gazdasági miniszteri tisztséget, Ante Šušnjar arról beszélt, hogy Horvátországnak az energetikai függetlenség biztosítása érdekében a nukleáris energia felé kell fordulnia.

Mandátumának kezdetén elsősorban a kis moduláris reaktorok építését emlegette, néhány hónappal ezelőtt pedig arról kezdett beszélni, hogy meg kell vizsgálni a lehetőségét egy atomerőmű építésének Horvátország területén.

Elárulta azt is, hogy minisztériumán belül már mandátuma kezdetétől működik egy munkacsoport, amely a jogi megoldásokat készíti elő annak érdekében, hogy ez valóban megvalósulhasson.

A nukleáris energia szakértői ugyan kommentálták, hogy mennyire biztonságos, illetve mennyire idő‑ és költséghatékony a moduláris reaktorok vagy atomerőművek építése, de a miniszteri nyilatkozatok és bejelentések nem váltottak ki túlzott visszhangot a politikai színtéren, és a széles közvéleményben sem, ahogyan az atomerőművekkel kapcsolatban az rendszerint történik.

Maga a miniszter nemrégiben a HRT‑nek adott interjúban arra panaszkodott, hogy kijelentéseit gyakran lebecsülték vagy nevetségessé tették.

Mit mond a törvény?

A 2030‑ig szóló horvát energiafejlesztési stratégia kimondta, hogy „a nukleáris energia az alacsony szén‑dioxid‑kibocsátású technológiák közé tartozik, ezért Horvátország továbbra is részt vesz a kutatásában, és latolgatja a krškói atomerőmű működési engedélyének meghosszabbítását a 2043 utáni időszakra is.

A dokumentumban, amelyet a zágrábi parlament 2020‑ban fogadott el, az is szerepel, hogy figyelemmel követik az új, kisebb és rugalmasabb reaktorok fejlesztését, valamint a lehetséges partnerséget az új projektek kialakítására a szomszédos országokkal, amire szükség is lehet, mert elhelyezkedésénél fogva Horvátországnak aligha van olyan pontja, amelynek száz kilométeres körzetében nincs valamilyen országhatár.

Kapcsolódó cikk

NUKLEÁRIS ENERGIÁVAL HÁZALNAK: Kis amerikai atomerőművek Romániában és Bulgáriában, korábban Szlovéniának is kínálták

Ezt követte az e‑konzultáció kiírása a horvát gazdasági minisztérium részéről, amelyben a nukleáris energia polgári célú alkalmazásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása zajlik. A törvényjavaslat január 17‑ig van kifüggesztve konzultációra, és mindenki számára lehetőség nyílik arra, hogy véleményt mondjon róla még azelőtt, hogy a parlament elé kerülne.

A tervezet úgy fogalmaz, hogy Horvátországban nukleáris program létrehozására törekszenek „azzal a céllal, hogy atomerőmű épüljön és működjön az ország területén”, ahogyan azt a törvényjavaslat egyik cikke rögzíti.

A tervezet indoklása szerint a nukleáris energia polgári célú felhasználásáról szóló törvény elfogadása stratégiai döntésnek számít, amellyel Horvátország elkötelezettségét fejezi ki saját nukleáris program létrehozására, és lehetőséget ad a saját atomerőmű építéséről szóló döntés meghozására.

A tervek szerint ezt a döntést akkor hozzák meg, amikor a projektben részt vevő neves szakértők minden elemzése, tanulmánya és tevékenysége alátámasztja egy ilyen vállalkozás megvalósíthatóságát.

A törvény 15 cikkből áll, és a gazdasági minisztérium indoklása szerint a 6. cikk a legfontosabb. Ez kimondja, hogy a törvény célja, hogy hozzájáruljon Horvátország gazdasági, tudományosan megalapozott energetikai átmenethez és a klímasemlegesség eléréséhez a nukleáris energia polgári célú felhasználásával.

A törvényben szerepel az is, hogy „a nukleáris energia polgári célú alkalmazása atomerőmű építésével valósul meg, beleértve azokat a projekteket is, amelyek kis moduláris reaktorokat használnak.”

A krškói atomerőmű Horvátország energiahasználatának 16%-t biztosítja (Screenshot: Google)

A minisztérium szerint a cél az, hogy 2040‑re a nukleáris energia legalább 30%-os részarányt érjen el a teljes villamosenergia‑rendszerben; ez jelenleg 16%, ami Horvátország számára a krškói atomerőműből származó villamosenergia‑részarányt jelenti.

Tehát a következő 15 évben Horvátországban majdnem meg kellene duplázni a nukleáris energiatermelésből származó villamos energia mennyiségét. Ez azonban nem feltétlenül nagyméretű atomerőmű építését jelenti, erre a célra használhatnak kis moduláris reaktorokat is.

A helyszín kiválasztásának szempontjai

A törvénytervezet előírja, hogy Horvátországban csak olyan technológia alkalmazható atomerőmű építésére, amelynek a kiválasztás időpontjában már létezik működő referenciatelepe villamosenergia-termelési céllal.

Ezen felül a technológiának műszakilag megvalósíthatónak, gazdaságilag versenyképesnek és környezetvédelmi szempontból elfogadhatónak kell lennie.

Figyelembe veszik a mikro nukleáris reaktorok technológiáját is, amely alkalmas hő- és villamos energia előállítására, autonóm működéssel és szigetszerű üzemeltetéssel, továbbá a kis moduláris reaktorok (MMR) technológiáját is.

A helyszín kijelölésekor – az olyan alapvető elvárásokon túl, mint a megfelelő biztonsági szabványok, szeizmikus aktivitás, hűtéshez szükséges vízkészlet, valamint a környezeti hatások értékelése – megvizsgálják a már korábban feltárt potenciális atomerőmű-helyszínek meglétét, az energiafogyasztás területi eloszlását, a térség konfigurációját és a meglévő villamosenergia-rendszer stabilitását is.

Szerbia közelsősége miatt ma már aligha kerülhet szóba az Erdőd és Dálya közötti terület a horvát atomerőmű megépítéséhez (Screenshot: Google)

Szerbia közelsősége miatt ma már aligha kerülhet szóba az Erdőd és Dálya közötti terület a horvát atomerőmű megépítéséhez (Screenshot: Google)

Ami a korábbi kutatásokat illeti, Horvátországban – még az egykori Jugoszlávia részeként – az 1980-as évek végén a szűkebb kiválasztási listára került a Prevlaka és Ivanić Grad (régi magyar neve Ivanicsvár) közötti terület, valamint a Duna menti Tanja folyami sziget környéke, Dálja és Erdőd között, bár ez a helyszín a jelenlegi geopolitikai körülmények között már valószínűleg nem alkalmas Szerbia közelsége miatt.

Noha számos vizsgálatot végeztek, a korabeli állam a csernobili balesetet követően felfüggesztette a programot, mindannyiunk nagy szerencséjére, mindkét terület ugyanis érintett volt a harci cselekményekben a kilencvenes években.