A választás mostanság nem a demokrácia, hanem az autokrácia ünnepe

Hogyan csalják el a választásokat a boszniai Szerb Köztársaságban immár tíz éve?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Stefan Blagić, boszniai szerb politológus, aktivista és a „Restart Srpska” korrupcióellenes civil szervezet elnöke a BN boszniai szerb, nem éppen kormánypárti televízió műsorában kijelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban nemrég tartott elnökválasztás rendszerszintű csalások közepette zajlott, ami nem a demokrácia ünnepe. A választást Siniša Karan nyerte, akit a BALK nagyon leegyszerűsítve Milorad Dodik dublőrének nevezett korábbi cikkeiben.

A nemrég tartott rendkívüli elnökválasztás eredményeivel kapcsolatos cikkünkben arról is beszámoltunk, hogy Jelena Trivić, az ellenzéki Népi Front elnöke szerint az ellenzéki jelöltet, Branko Blanušát (SDS) „meglopták”.

Kapcsolódó cikk

TÖMEGES VISSZAÉLÉSEK: Jelena Trivić nem hajlandó elfogadni a választási eredményt

Trivić azért lehetett különösen frusztrált ezzel kapcsolatban, mert 2022-ben, amikor ő indult a jelenleg a közéleti tevékenységtől eltiltott Milorad Dodik ellen, maga is hasonlóképpen járt.

Trivić szerint a csalás a már ismert forgatókönyv alapján zajlott. Ezúttal Doboj, Zvornik és Laktaši volt a központ, ahol az „eredményeket nem számolták, hanem gyártották”, amihez az ellenzéki politikus hozzátette, hogy a csalással szerzett győzelmet nem lehet sem elismerni, sem gratulálni hozzá.

Trivić megjegyezte: az ellenzék célja most csakis az lehet, hogy az érintett községekben – tehát Dobojban, Zvornikban és Laktašiban – ismételjék meg a választásokat, és hozzátette, hogy pártjánál, a Népi Frontnál készen állnak erre a küzdelemre.

Újraszámlálás helyett grafológiai vizsgálatot!

A választások elcsalásának ezer módja van, kezdve a közösségi médiában burjánzó karaktergyilkosságoktól a szavazatvásárlásokig, közbeiktatva a szavazók létét veszélyeztető egzisztenciális fenyegetéseket. Ezekről általában mindenki hallott már, de nehéz felderíteni őket egy totális diktatúra felé tartó társadalomban, amelyben a hatalom megfélemlítéssel csatornázza be magának a szavazatokat, és ugyanezzel a módszerrel hallgattatja el azokat, akik valamit is tudnak a visszaélésekről.

A műsorvezető Marko Jeremić volt

Stefan Blagić szerint a november 23-án tartott rendkívüli elnökválasztás az eddigi legnagyobb csalást hozta a boszniai Szerb Köztársaságban, amely méreténél fogva eldöntötte a választások kimenetelét, és így a nyertes nem az ellenzéki Branko Blanuša lett, hanem a Dodik dublőreként induló Siniša Karan.

Blagić arra emlékeztetett, hogy a választások éjszakáján Dodik pártja elsőként kezdte meg a választási eredmények közzétételét, kezdetben Karan vezetett, de az előnye fokozatosan csökkent. A Milorad Dodik által vezetett Független Szociáldemokraták Pártja (SNSD) ezért kilenc óra körül teljesen elhallgatott, és másfél órán keresztül meg sem szólalt.

A Restart Srpska elnöke szerint ebben a másfél órában került sor a „tömeges csalásra”, amely módszereiben megegyezett a 2022-ben történtekkel, amikor Dodik nyert Jelena Trivić előtt az elnökválasztási versenyben.

Blagić példaként most egy olyan szavazóhelyet említett, ahol legalább ötszáz szavazat leadása történt érvényes személyi okmányok felmutatása nélkül, vagyis a szavazóhelyiségben valaki aláírta a névjegyzéket, majd bekeretezte a Dodik-párti jelölt nevét a szavazólapokon, és bedobta azokat az urnába. Az aláírások meghamisítása személyazonossággal történő visszaélés, ami már nemcsak politikai, hanem bűnügyi kategória is.

A Restart Srpska vezetője megjegyezte, hogy a szavazatok újraszámlálása, amit az ellenzék követel, nem igazából célravezető, mert kevés csalás bizonyítható vele, az újraszámlálás ugyanis nem érinti a lényeget, ami az aláírások meghamisítása, ezért csakis a grafológiai vizsgálat képes feltárni a visszaélések mértékét.

Blagić szerint azért lenne szükség grafológiai ellenőrzésre a szavazatok újraszámlálása helyett, mert a csalás tömeges méreteket öltött.

Az „orosz farok” nevet viselő taktika

Blagić szerint 2022-ben is ugyanez volt a helyzet, de idén ipari szinten folyt a hamis szavazatok gyártása. Erre bizonyítékként megemlítette az úgynevezett „orosz farok” módszert, ami az egyes szavazóhelyeken leadott voksok számának kiugró megnövekedését jelenti, amivel párhuzamosan az egyik jelölt nagy méretű támogatáshoz jut.

A korrupcióellenes szervezet vezetője egy feltűnő aránytalanságra hívta fel a figyelmet, miszerint entitási szinten a részvételi arány 35%-os volt, miközben Doboj környékén egyes szavazókörzetekben a szavazásra jogosultak 80–90%-a adta le a voksát, és ennek köszönhetően a kormánypárti Karan a szavazatok 97%-át szerezte meg.

Kapcsolódó cikk

Dodik dublőre nyerte az előrehozott választást a Szerb Köztársaságban

A rendkívül magas részvétel bizonyos körzetekben nem illeszkedik az általános entitási trendbe, a 97%-os eredmény pedig szokatlanul magas, ezért felmerülhet a gyanú, hogy ezekben a körzetekben a választási folyamat nem volt teljesen szabályos és átlátható.

Blagić úgy fogalmazott, hogy az entitási részvételi arány 34,7%-os volt – plusz-mínusz 10%-os eltérés tolerálható –, a kiugróan magas részvételi arány ugyanakkor azt jelzi, hogy egyes helyeken túl sok szavazólap hozzáadására került sor.

Ezekben az esetekben természetesen felmerül a kérdés, hogy vajon mit csináltak a más párthoz tartozó ellenőrök, amire Blagić azt válaszolta, hogy semmit, mert korrumpálták őket.

A Restart Srpska vezetője valószínűtlennek tartja, hogy a Zvornik melletti Snagovo településen, ahol 913 bosnyák (muszlim) és két szerb lakos él, 370 ember szavazott a boszniai szerb kormánypárti, és mindössze néhány az ellenzéki jelöltre. Szerinte lehetetlen, hogy egy szinte 100%-ban bosnyák településen a szerb kormánypárti jelölt 98%-os győzelmet arasson.

Blagić megjegyezte, hogy az ügyészség cinkossá válik, ha mindezt elhallgatja, hiszen kristálytiszta esetekről van szó. Snagovóban ugyanis aligha ment el szavazni húsznál több ember (bosnyák), a többi szavazat csalás útján került az urnába, amit csak a grafológiai ellenőrzés tárhat fel.

A korrupcióellenes egyesület vezetője szerint körülbelül 120 szavazóhelyen történtek ilyen és hasonló csalások, ebből 40–50 szavazókörben tömeges visszaélésekre került sor, vagyis annyira elszemtelenedett a kormánypárt, hogy már azzal sem törődött, hogy kiderülnek-e a csalások.

Hány perc alatt lehet szavazni?

A stúdióbeszélgetés során felvetődött, hogy a részvételi adatok alapján délután három és este hét óra között hirtelen megnövekedett a szavazók száma, ebben az időszakban ugyanis minden ötven másodpercben leadtak egy szavazatot, ami egyszerűen lehetetlen.

A Restart Srpska vezetője lemérte, hogy ő másfél perc alatt tudta leadni a voksát, beleértve ebbe a személyazonosságának az ellenőrzését, a szavazói névjegyzékben történő megkeresését és a névjegyzék aláírását. Ezt követően a bizottság másik tagja lepecsételte a szavazólapot, és csak ezután jöhetett a szavazás. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy ötven másodperc alatt lehetetlen szavazni, ennek az elméleti lehetősége is kizárt.

Szerinte hiába számolják/számolták újra a szavazatokat, annak túl sok értelme nincs, és ezért minden olyan döntés, amely nem a választások megismétlését eredményezi azon a több mint 120 szavazóhelyen, ahol szabálytalanságokat fedtek fel, azt jelenti, hogy a Központi Választási Bizottság (CIK) egyes tagjai is korrumpáltak.

A Restart Srpska vezetője szerint a bosznia-hercegovinai választási bizottság már nem tudja megfelelően felügyelni vagy kontrollálni a választási folyamatot, és a bizalom csak akkor állítható helyre, ha a szavazóhelyeken modern technológiát – szkennereket és biometrikus azonosítást – vezetnek be. Hozzátette, hogy minden olyan országban, ahol ez megtörtént, a kormányzó párt veszített támogatottságából, nem nehéz kitalálni, hogy miért.

Európában biometrikus ellenőrzés a szavazóhelyeken gyakorlatilag nincs, ez elsősorban a világ fejlődő országaiban terjedt el, főként ott, ahol a választói névjegyzék pontossága vagy a személyazonosítás megbízhatósága korábban problémát jelentett – ami egyre jobban dívik a Balkánon is. A biometrikus rendszer célja elsősorban a többszöri szavazás és a névjegyzékes manipuláció megakadályozása.

Az ellenzék felelőssége és a demokrácia bukása

A Restart Srpska vezetője arról is beszélt, hogy a csalások azért ölthettek ekkora méreteket a boszniai Szerb Köztársaságban, mert a nemzetközi közösség soha nem törekedett a helyzet tisztázására. Blagić megjegyezte, hogy az utóbbi tíz-tizenegy évben egyetlen választás sem volt tisztességes, és ha akartak volna tenni valamit, akkor lett volna rá alkalmuk bőven.

Ennek kapcsán megjegyezte, hogy ha a lakosság nem ébred és nem lázad fel, és nem csak az ellenzék tiltakozik, a nemzetközi közösség biztosan nem tesz semmit.

Blagić hozzátette, hogy a november 23-i előrehozott elnökválasztás nem a demokrácia, hanem az autokrácia ünnepe volt. Szerinte az is felmerül, hogy az ellenzék egyes politikusai „eladták” a szavazóhelyek egy részét, és egyes városokat a kormányzatnak játszottak át, ami már nem is igen titok.

A Restart Srpska vezetője szerint meg kell nézni, hogy az ellenzéki politikusok közül ki nyilatkozott úgy, hogy a választások a törvényekkel összhangban zajlottak, és akkor rögtön kiderül, hogy az ellenzékiek közül ki a kormányzat embere.

Blagić megjegyezte: nem arról van szó, hogy az ellenzék nem tudott volna megfelelő megfigyelőket találni, hanem arról, hogy becsapták őket azok, akik együttműködnek a rezsimmel, de ezt az ellenzéknek kell megoldania a saját soraiban, aztán majd lehet választani.

Ezek után aligha beszélhetünk demokráciáról a boszniai Szerb Köztársaságban, az itt felvázolt eseménysor társadalmi-politikai krízist vetít előre: ami a választói bizalom elvesztéséhez, az állami intézmények legitimitásának megrendüléséhez, valamint az autoriter hatalmi struktúra bebetonozódásához vezet.