Szerb fegyverkereskedő halála Moszkvában, gyanús körülmények

A Jugoimport azon az orosz listán, akik lőszert és fegyvereket szállítanak Ukrajnába

A belgrádi Blic napilap és hírportál arról számolt be, hogy Radomir Kurtić, a Jugoimport SDPR képviselője gyanús körülmények között hunyt el Moszkvában. A katonai biztonsági szolgálatok és a BIA (Biztonsági Információs Ügynökség) jelentést nyújtott be Radomir Kurtić haláláról a szerb elnöknek.

A Jugoimport SDPR egy állami tulajdonú szerb védelmi-ipari vállalat, amelynek fő tevékenysége fegyverek, katonai felszerelések és védelmi technológiák exportja és importja. A cég gyakorlatilag Szerbia hivatalos fegyverkereskedője, és egyben több fegyverrendszer gyártója is.

Az oroszok hallgatnak

A Jugoimport SDPR vállalat képviselője 2025. november 17-én hunyt el a nyílt utcán Moszkvában, ám az orosz hatóságok eddig nem küldtek forenzikai jelentéseket a szerbeknek.

A Blic szerint Radomir Kurtićnak ez már a második megbízatása volt Moszkvában a Jugoimport SDPR képviselőjeként.

Kapcsolódó cikk

A szerb hadiipar hátba lövi Oroszországot

A vállalat vizsgálóbizottsága bejárta a moszkvai irodákat, és megállapította, hogy számos dokumentum és számítógépes merevlemez hiányzik.

Az orosz nyomozóhatóságok sem a szerb nagykövetséget, sem a Jugoimport SDPR moszkvai képviseletét, sem a szerb biztonsági szolgálatokat nem tájékoztatták hivatalosan az esetről.

A szerb elnök a hazai biztonsági szolgálatok és a Jugoimport SDPR képviselőivel tartott megbeszélésén kijelentette, hogy addig senkit sem szabad hibáztatni, amíg nincsenek megalapozott bizonyítékok, ugyanakkor követelni kell minden szükséges információ beszerzését az orosz állami biztonsági szervek képviselőitől.

Jugoimport az orosz SzVR listáján

A szerb állami fegyverkereskedelmi vállalat az év elején felkerült azoknak a cégeknek a listájára, amelyek lőszert és fegyvereket szállítanak Ukrajnába – ezt az Orosz Föderáció hírszerző szolgálata (SzVR) közölte.

Pax Serbiana (BALK Magazin)

Az SzVR sajtóirodája akkor azt állította, hogy Belgrád hivatalos „semlegességi” álláspontjával szemben a szerb védelmi cégek továbbra is ellátják Kijevet lőszerrel.

Állításuk szerint a szállítás harmadik országokon keresztül történik, a „halál szállítószalagjának” nevezett útvonalon, amelyet az Oroszországgal baráti Szerbiában szerveznek. A szállítmányok célba juttatásában a szerb hadiipar legnagyobb vállalatai vesznek részt, köztük a Jugoimport SDPR, a Zenitprom, a Krušik, a Sofag, a Rejer DTI, a Sloboda, a Prvi Partizan és mások.

„Úgy tűnik, a szerb fegyvergyártók és támogatóik vágyakozása a vérontásból való meggazdagodásra teljesen elfeledtette velük, kik az igazi barátaik, és kik az ellenségeik” – üzente az SzVR júniusban.

Belgrád hivatalosan többször is tagadta, hogy Szerbia közvetlenül fegyvert szállítana Ukrajnának vagy Oroszországnak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy arra viszont nincs befolyása, hogy a szerb fegyverek harmadik országokon keresztül mégis eljutnak az ukrán frontra.

A hadiipari termékek kivitelének tilalma

Szerbia június 23-án teljesen leállította a lőszerek, fegyverek és katonai felszerelések exportját a külföldi megrendelők számára. Bár a tilalom eredetileg augusztus 9-ig szólt, állítólag azóta is érvényben van, de az is lehet, hogy nincs.

Szerbiában eddig is engedélyhez kötött volt a fegyverszállítás, bár ezt a fegyverkereskedők gyakran megkerülték, ezzel kapcsolatban három listát állítottak össze Belgrádban.

A „fehér listán” szereplő országokba a korábbi eljárásrend szerint, az illetékes minisztériumok és a BIA jóváhagyásával lehet exportálni. A „szürke listán” lévő országok esetében a Nemzetbiztonsági Tanács hozzájárulása is szükséges, míg a „fekete listán” szereplő államokba – így többek között a háborús övezetekbe, például Ukrajnába – az export teljes mértékben tilos.

A szerbiai védelmi ipari vállalatokat arról tájékoztatták, hogy minden ország felkerült a három lista valamelyikére – írta nemrégiben a Radar hetilap és hírportál.

Két pofon, egyik jobbról, a másik balról

Méretéhez képest Szerbia robusztus védelmi iparral büszkélkedhet, amely jelentős szerepet játszik az ország munkaerőpiacán. Számos védelmi vállalat állami tulajdonban van, vagy kapcsolatban áll a kormánypárttal.

Míg a 155 mm-es tarackoktól a rakétavetőkig számos fegyvert gyártanak Szerbiában, a gyártás a kézifegyverekre és a lőszerekre összpontosít. Az Ukrajna és Oroszország által is használt szovjet korabeli fegyverekkel való kompatibilitásuk különösen hasznossá teszi a szerb fegyvereket az ukrán csatatereken.

Kapcsolódó cikk

A Reuters szerint Szerbia beleegyezett abba, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának

Aleksandar Vučić a Financial Timesnak nyilatkozva tavaly elismerte, hogy az elmúlt két-három évben mintegy 800 millió euró (több mint 920 millió dollár) értékű szerb lőszer került Ukrajnába: okos ember ilyesmivel nem szokott hencegni, még ha igaz is.

A Kyiv Independent ezzel kapcsolatban megkereste az ukrán védelmi minisztériumot megerősítésért, de a felvetett kérdésre nem kapott választ.

Vučić júniusban ugyan bejelentette a fegyverexport teljes leállítását – de néhány hónappal később megváltoztatta a véleményét. A német Cicero hírportálnak nyilatkozva Szerbia elnöke felajánlotta, hogy lőszert ad el európai partnereinek, akik aztán „bármit tehetnek vele” – akár Ukrajnába is küldhetik .

Szakértők azonban erre úgy reagáltak, hogy a szerb lőszer közvetett értékesítése évek óta folyamatban van, az Ukrajnának történő közvetett fegyvereladásokkal Szerbia a Nyugat megnyugtatására törekszik az Oroszország elleni szankciók bevezetése nélkül.

Vučić legutóbbi lőszereladásai ugyanakkor akár Szerbia válaszaként is értelmezhetők Oroszország és az Egyesült Államok nyomására, amelyet ezek az energiaellátása terén fejtenek ki az országra.

Az egyensúlyozási törekvések ellenére azonban Szerbia túl kicsi gyalog a nagyok geopolitikai sakkjátszmájában ahhoz, hogy bemattolja őket.

A szerb elnök a napokban két hatalmas pofont is kapott, egyiket jobbról, a másikat balról, ha úgy tetszik akkor Keletről és Nyugatról, az egyik a Szerb Haladó Párt káderének számító Radomir Kurtić gyanús körülmények között bekövetkezett halála Moszkvában, a másik pedig a „first vej”, vagyis Jared Kushner visszalépése a belgrádi Trump Hotel megépítésétől.