Dán és magyar fenyő nyomja le az árakat Horvátországban

A magyarok túl korán vágják, és túl olcsón adják a fát

A horvát állami televízió, a HRT beszámolója szerint idén 70 százalékkal nőtt a karácsonyfák importja Horvátországban. A horvát piacon az elkövetkező napokban mintegy félmillió fenyőre lehet számítani.

A Horvát Gazdasági Kamara adatai szerint az import egy év alatt elképesztő mértékben, 70 százalékkal növekedett, a legtöbb fa Dániából érkezik, de árulnak Magyarországról származó fenyőket is.

A horvát termelők – körülbelül 1200 fenyőtermesztő – küzdenek a horvátországi fenyőtermesztés fennmaradásáért.

A külföldi dömpingfenyő nyomja le az árakat

A horvátországi termelők legnagyobb gondját a Dániából és Magyarországról érkező túlzott import okozza.

– 2023-ban 99 ezer friss karácsonyfát importáltunk, 2024-re ez a szám 175 ezerre emelkedett, több mint félmillió euró értékben. A legtöbb fa Dániából érkezik – közölte a Horvát Gazdasági Kamara mezőgazdasági osztálya.

Kapcsolódó cikk

SZTORIK: A fejberúgott Mikulás, a Nike „karácsonyi ajándéka”, Nikica és a bálnaborjú

A karácsonyfa-termelők egyesülete szerint ezért egyre csökken az érdeklődés a hazai termesztés iránt.

– Mi csak december 14-én kezdjük a vágást, és 15-étől árulunk. Magyarországon viszont már októberben kivágják a fákat, amelyek aztán hónapokig hálóba tekerve állnak. Egy ilyen fenyő a meleg szobában pár nap alatt szétesik – állította Ankica Čavić a Karácsonyfa-termesztők Egyesületétől.

– Egy közönséges jegenyét kb. 20 euróért adok, az ezüstfenyő is hasonló árban lesz. Ez szerintem elfogadható ár – tette hozzá Sanja Brežni-Blažunaj, egy Varasd (Varaždin) környéki termelő.

Brežni-Blažunaj, aki Črnec faluban él, úgy vélte, hogy a termesztés kemény munka. Elmondása szerint legalább 6–7 év kell, mire egy fa eléri a megfelelő méretet és formát.

Nem szomorú az élet, de nem is csodálatos

A riport bemutatta a Biškup családot is, amely korábban állattenyésztéssel foglalkozott a legdepresszívebb nevet viselő horvátországi településen, Tužnóban, ami magyarul Szomorút jelent.

Nem szomorú, de nem is vidám az élet Tužnóban

A falu történetének legszomorúbb eseménye mindenképpen a második világháború utáni időszakhoz kötődik, a közeli Drvarić-erdőben ugyanis egy tömegsírban a kommunista megtorlás mintegy 50 áldozata nyugszik.

A kommunisták 1945 júniusának végén teherautókon vitték a rabokat a varasdi börtönből a Tužno melletti erdőbe, ahol likvidálták őket. A temetőt egy kereszt és egy emlékfal jelöli. Tužno lakói még ma is vonakodnak beszélni erről.

A helyiek szerint a faluban ma már nem szomorú az élet, de nem is csodálatos, inkább küzdelmes. Miro Biškup a tej alacsony felvásárlási ára miatt eladta a teheneit, és luc-, jegenye- és erdeifenyő-csemetékbe fektette a pénzt.

– 22 éve ezen a parcellán kezdtünk, ma már több helyszínen dolgozunk, összesen 18–20 ezer fával. Az egyetlen problémát a vadak jelentik, mert egyszerűen nem tudjuk az egészet bekeríteni – mondta Biškup.

Amit kivágnak vagy kiemelnek a földből, azt mind eladják a törzsvásárlóknak. 2022-ben kb. 20%-kal emeltek árakat, azóta a díjak viszonylag stabilak.

– Mostanra előkészítettük az ezüst- és a nordmann-jegenyéket. A nordmann a legkeresettebb, aztán jön az ezüst, a hagyományos lucfenyő viszont már szinte eltűnt a piacról – tette hozzá.

Ők még kitartanak, és küzdenek a Dániából és Magyarországról érkező importtal.