Szlovákia
Krétaforradalom a bársonyos emlékéreFico alternatív valóság kiépítésén munkálkodik
Szlovákiában egyszerre csörögnek a kulcsok az utcán és recsegnek-ropognak a kormánypárti székek: miközben diákok krétával a járdára írt üzenetekkel, kulcscsörgetéssel és fekete pólókban tiltakoznak Robert Fico hatalomgyakorlása ellen, a Bársonyos Forradalom emléknapját munkanappá minősítő kabinetet korrupciós botrányok, bírósági ítéletek és belső konfliktusok gyengítik. A koalíció egyszerre küzd a gazdasági szorítás, a jogállamisági viták, a romló közvélemény-kutatási adatok és egy új, korrupciós ügyekkel is összefüggésbe hozott „anti-establishment” párt felemelkedése ellen – miközben Fico Moszkva-barát „békenarratívájával” és az Orbán Viktorra épített energetikai függésével igyekszik saját alternatív valóságát kiépíteni
„A nagy emberek nem félnek a krétától” – írták fel nemrég egy szlovákiai iskola előtti járdára. Néhány nappal később tízezrek csörgették a kulcsaikat Szlovákia nagyvárosaiban többek között azért, mert már nem számít munkaszüneti napnak a Bársonyos Forradalom emléknapja. A kormánykoalíció repedezik, a miniszterei botrányokban bukdácsolnak, miközben egy korrupciós ügyekbe keveredett „megmondóember” új pártot alapított.
November 17 – Ünnepnap helyett munkanap?
Szlovákiában november 17-e a szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelem napja, az 1989-es Bársonyos Forradalom évfordulója. Hagyományosan ez állami ünnep, 2001 óta ráadásul munkaszüneti nap is volt. Idén azonban már nem kapott szabadnapot az ország.
Robert Fico negyedik kormánya a költségvetési konszolidációra hivatkozva november 17-ét a munkanappá nyilvánította. Ennek ellenére rengeteg önkormányzat, iskola, cég és egyetem „saját hatáskörben” mégis pihenőnapot rendelt el. Több szlovák lap is megszüntette a paywallt (a fizetőfalat) erre a napra, ingyenesen elérhetővé téve tartalmait az olvasóknak jelezve, hogy a sajtószabadság eszméjét fontosabbnak tartják a bevételnél.
Az ellenzéki pártok és civil szervezetek egész napos tüntetés- és megemlékezéssorozattal készültek. Délután a liberális és kereszténydemokrata ellenzék (Progresszív Szlovákia, SaS, KDH, Demokrati) közös nagygyűlést tartott Pozsonyban „Nem veszik el tőlünk Novembert” címmel.
Erre és a későbbi civil rendezvényre tízezrek mentek ki: a Szabadság téren mintegy 50 ezres tömeg demonstrált a hideg eső ellenére is, Kassán pedig hozzávetőleg 20 ezren. A politikusok és aktivisták beszédei a ’89-es eszmények melletti kiállást hangsúlyozták.
Magát Robert Fico miniszterelnököt sem hagyta hidegen az évforduló. Ő azonban a saját alternatív valóságát ünnepelte: egy nappal korábban, november 16-án Nyitrán tartott pártrendezvényt, ahol arról szónokolt, hogy „1989 előtt is volt élet – az emberek értéket teremtettek, amit aztán szétloptak a privatizációban”.
Figyelmeztetett, ne feledjük a „kontinuitást”, és dicsérte mindazokat, akik „törvényes módon” emlékeztek meg a forradalomról. Fico beszédében új politikai rendszer vízióját vázolta fel, mert szerinte „a demokrácia bolondok hajójává vált”, túl sok párttal és széles koalíciókkal.
Úgy vélte továbbá, „újra kell kezdeni” Ján Kuciak, 2018-ban meggyilkolt újságíró ügyének kivizsgálását, mert az eddigi eredményekben nem bízik.
Fico eredetileg egy rendkívüli televíziós beszéddel készült november 17-e előestéjén, de az utolsó pillanatban lemondta a beszédet minden indoklás nélkül. Sokan találgatták, miért: talán tartott tőle, hogy olajat öntene a készülődő tüntetések tüzére, vagy egyszerűen nem volt mondanivalója.
„Krétaforradalom” – diákok vs. Fico
„A forradalom új generációja krétával a kezében szállt szembe a hatalommal“ – hangzott el a pozsonyi tüntetésen. Történt ugyanis, hogy október végén híre ment, hogy Fico előadást tartana egy poprádi gimnáziumban. A helyi diákok és tanárok egy része felháborodott: sokan tiltakozásul fekete ruhában mentek iskolába, a szülők pedig nyíltan bírálták a politikai propaganda becsempészését az iskola falai közé.
Az iskolával szembeni járdán pedig valaki krétával hatalmas betűkkel felírta: „Fico áruló”. Sőt, egy még durvább felirat is megjelent a közelben: „Hogy ízlik Putyin f…a?” – utalva Fico oroszbarát politikájára.
Az intézmény igazgatója megpróbált eltussolni az ügyet: reggel 9-kor egy alkalmazott szőnyeggel, majd autóval takarta le a kínos feliratot. A rendőrség pedig kiszállt a gimnáziumhoz, és azonosította az egyik diákot, akit gyanúsítottként be is vittek kihallgatásra – lényegében azért, mert krétával írt a járdára.
A 18 éves Michal M.-et annyira meglepte a hatósági fellépés, hogy azt hitte, csak viccelnek vele. A kamasz „bűnözőt” a rendőrök végül kedélyesen elengedték. A szürreális epizód miatt Fico végül lemondta a gimnáziumi fórumát – hivatalosan arra hivatkozva, hogy az EU állítólag épp alkotmányos eljárást készül indítani Szlovákia ellen (ezt utóbb kacsának bizonyult).

Fico: Ha ilyen nagy hősök vagytok, álljatok fel, és menjetek harcolni Ukrajnába! A szlovák miniszterelnök ezt a poprádi diákoknak mondta, amivel gyakorlatilag háborúba küldte őket
Ám Fico nem hagyta ennyiben: egy hét múlva, november 14-én visszatért Poprádra, immár a járási hivatalba összehívott pót-rendezvényre. Itt „diákkonferencia” címén valójában a Smer ifjúsági tagozatának emberei ültek be a közönség sorai közé.
Az igazi poprádi diákok közül így is kb. harmincan megjelentek fekete pólóban – s amikor Fico arról kezdett beszélni, hogy „az EU 140 milliárd eurót ad a háború folytatására” Ukrajnában, morgolódni kezdtek.
Fico reakciója tűpontosan felidézte a régi pártállami arroganciát: „Ha ilyen nagy hősök vagytok ezekben a fekete pólókban, és ennyire a háború mellett vagytok, akkor menjetek oda harcolni Ukrajnába!” – vetette oda dühösen. A diákok ekkor egyszerre felálltak, kulcscsomóikat csörgetve kivonultak a teremből, ahogy azt elődeik tették a Bársonyos Forradalom idején.
Šutaj Eštok belügyminiszter (egyben a Hlas párt elnöke) úgy próbálta menteni a mundért, hogy kvázi letagadta a történteket. Kijelentette, „elfogadhatatlan a rendőrség munkájának lejáratása” – mintha nem is az ő rendőrsége vitt volna be egy diákot krétarajz miatt.
Ezzel szemben Branislav Gröhling, az ellenzéki SaS elnöke rámutatott: „Fico vezetése alatt Szlovákia a totalitárius rendszerek kínos utánzatává válik.” – hiszen ha egy diák véleményt nyilvánít, a rendőrség rögtön fellép ellene.
Az ellenzéki pártok a maguk módján folytatták a „krétás forradalmat”. November 17-én este a pozsonyi tüntetésen színpadra hívták azt a bátor poprádi diákot, aki ki mert állni a hatalommal szemben. „A krétával a járdára írt igazság ma is nagyobb súllyal bír, mint a kormányhivatalból jövő hazugságok” – jelentette ki a fiatal szónok.
Ingó székek
Peter Kmec, helyreállítási alapért és innovációért felelős miniszterelnök-helyettes, a Hlas politikusa lemondott, kiderült ugyanis, hogy egy 200 millió eurós innovációs pályázat körül súlyos visszaélések gyanúja merült fel.
Olyan cégek kaptak támogatást a tudományos keretből, amelyek aligha végeznek kutatás-fejlesztést, ráadásul a szálak Peter Pellegrinihez (a köztársasági elnökké avanzsált Hlas-vezérhez) és egy Hlas-közeli oligarchához vezettek. Kmec elmondása szerint lemondásával „a Hlas, Szlovákia és a szlovák ipar jó hírnevét” kívánta megóvni.
Elismerte: saját politikai tapasztalatlansága is közrejátszott, hogy a hivatal hibázott, de a felelősséget vállalta.
Robert Fico villámgyorsan reagált: még a botrány kipattanásának estéjén jelezte, hogy kezdeményezi Kmec felmentését az államfőnél. „Nem engedem, hogy a kormányomat gyanús közpénzfelhasználással hozzák összefüggésbe” – jelentette ki határozottan.
Peter Pellegrini államfő szinte azonnal elfogadta a lemondást, a Hlas pedig tudomásul vette, hogy emberük hibázott. Ugyanakkor a háttérben feszültség támadt Fico és Hlas között: a Hlas politikusai nehezményezték, hogy Fico kisajátította a „tisztulás” narratíváját. „Nem tudjuk, önként távozott-e Kmec, vagy Fico utasította rá” – mérgelődött Matúš Šutaj Eštok, a Hlas elnöke.
De nem Kmec széke remegett csupán az elmúlt hetekben, a közlekedési miniszter, ifj. Jozef Ráž szintén a lemondás szélére sodródott, ugyanis két súlyos vasúti baleset történt nemrégiben, összesen mintegy 79 sérülttel. Ráž felajánlotta távozását, de Fico nem engedte, inkább a teljes vasúttársaság vezetésének kirúgását követelte helyette, és így is történt.
A szlovák alkotmány adósságfék-szabálya szerint ha a kormány hivatalba lépése után két évvel az államadósság meghalad egy bizonyos szintet (50%-ot), akkor a kabinetnek bizalmi szavazást kell kérnie saját maga ellen a parlamentben. Ez a furcsa ön-bizalmatlansági indítvány afféle fiskális felelősség-kikényszerítő eszköz kellene hogy legyen: a túlköltekező kormányt megerősítő szavazásra kötelezi.
A jelenlegi adósságszint bőven 50% felett van és Ficoék számára 2025. november 22-én jár le a kétéves türelmi idő. Erik Tomáš és Tomáš Drucker (a Hlas miniszterei) nyilvánosan kijelentették, hogy a lehető leghamarabb meg kell tartani ezt a bizalmi szavazást a hatályos törvény értelmében.
Richard Takáč, a Smer államtitkára ugyanakkor pontosított: a pénzügyminisztérium információi szerint év végéig kell beterjeszteni a bizalmi kérdést, de konkrét dátumot nem határoz meg a jogszabály. Ficoék minden valószínűség szerint kivárnak, és a saját maguk elleni bizalmi szavazást összekapcsolhatják majd valamilyen fontos parlamenti döntéssel – például a 2026-os költségvetés elfogadásával.
Recseg-ropog a koalíció
Šutaj Eštokot időközben elmarasztalta a bíróság. A Hlas elnöke még ellenzéki képviselőként rendszeresen pocskondiázta a NAKA híres korrupcióellenes nyomozóit (az ún. Čurilla-csoportot), s egy Facebook-posztban bűnözőnek nevezte őket, „akiket lapáttal kell agyonverni” – egy maffiózóhoz, Mikuláš Černákhoz hasonlítva a rendőröket. A sértett nyomozók pert indítottak ellene.
Októberben a bíróság jogerősen megállapította Šutaj Eštok rágalmazását, és elrendelte, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot, továbbá fizessen összesen 90 000 euró nem vagyoni kártérítést a hat rendőrnek. A belügyminiszter előbb ignorálta a bíróságot – állítása szerint „elfelejtette megnézni” az e-mail fiókját, ahová az idézése érkezett.
Miután a végrehajtó zárolta a számlájáról a 90 ezer eurót, Šutaj Eštok dühödten nekitámadt a független igazságszolgáltatásnak. Nyilvánosan sértegette a bírókat, „igazságtalannak” nevezte az ítéletet, és kilátásba helyezte a törvény megváltoztatását is a saját ügye nyomán.
Pellegrini nemrég megvétózta és visszaküldte a parlamentnek a kormánypárti SNS listáján bejutó, azóta a pártot vezető Dankoval összekülönböző sportért és turizmusért felelős miniszter, Rudolf Huliak törvénymódosítását a szerencsejátékokról.
A jogszabály legalizálta volna az online szerencsejáték új formáit és liberalizálta a kaszinópiacot, cserébe Huliak szerint „400 millió euróval több adóbevételt hozott volna az államnak”.
Huliak tajtékzott az elnöki vétó miatt és „háborút” hirdetett Pellegrini döntése ellen: nyilvánosan kritizálta az államfőt, és kilátásba helyezte, hogy megpróbálja megtörni a vétót a parlamentben. Ehhez azonban a koalíció egységére lenne szükség – ami bizonytalan. Danko ugyanis egy talkshow-ban közölte: „Az SNS nem támogathatja a szerencsejáték-törvényt ilyen formában.”
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Miroslav Lajčák, korábbi külügyminiszter neve is felbukkant Jeffrey Epstein hírhedt amerikai szexuális ragadozó irataiban.
Lajčák elismerte, hogy kapcsolatban állt Epsteinnel, de szerinte „csak társasági szinten kommunikáltak”. A napvilágra került dokumentumok szerint Epstein afféle mentorának tekintette Lajčákot: egy levélben például azt írta, „maga Lajčák lenne a megfelelő elnök” – a sajtó szerint az ENSZ-közgyűlés elnöki posztjára gondolhatott a kétes hírű milliárdos. Lajčák jelenleg Fico főtanácsadója külügyekben, sőt elkísérte a kormányfőt Pekingbe és egyengeti orosz kapcsolatait is.

Újra együtt: Miroslav Lajčák hosszú ideig a Smer-kormányok „fő diplomatája” volt (Forrás: X platform)
A botrány időzítése ezért sokak szerint nem véletlen: eszerint amikor Lajčák a Fico-kormány oroszbarát fordulatát próbálta kozmetikázni nyugati kapcsolataival, egyszer csak előkerültek az Epstein-akták. Az ellenzéki sajtó arra célozgat, hogy esetleg nyugati titkosszolgálatok intettek be Fico embereinek. Fico persze védelmébe vette Lajčákot, mondván „nevetséges összeesküvés-elmélet” az egész.
És ha már nemzetközi mozgástér: Szlovákia olajellátását eddig Orbán Viktor és a MOL különalkui mentették meg. Az ország kőolajszükségletét továbbra is a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz nyersolaj fedezi, mert az EU-s embargó a csővezetékes szállítást – Magyarországhoz hasonlóan – egyelőre nem tiltja.
Orbán Viktor közbenjárására Washington állítólag egy évre, de aztán ki tudja meddig, felmentést adott MOL-nak és leányvállalatainak, ezzel a pozsonyi Slovnaftnak is a Rosznyeft-tilalom alól, így a tovább vásárolhatnak orosz olajat.
Fico tehát részben Orbán különalkujának köszönheti, hogy Szlovákia olajellátása zavartalan maradt, és a benzinárak sem szálltak el drasztikusan. Ennek ellenére úgy tűnik, mégsem lesz Patrióta.
A Smert októberben végleg kizárták az Európai Szocialisták Pártjából (PES) a jobbratolódása miatt, Monika Beňová, a Smer európai parlamenti képviselője viszont azt nyilatkozta: „Fico már nem akar más csoporthoz csatlakozni”, inkább kivár a jövő évi EP-választásokig.
Most állítólag egy saját EP-képviselőcsoport létrehozását fontolgatja „a béke barátainak koalíciója” néven – baloldali pártokkal összefogva, amelyek osztják Fico „háborúellenesnek” csomagolt oroszpárti retorikáját. Ezt persze nem lesz könnyű tető alá hoznia: legalább hét uniós országból 23 képviselő kell egy frakcióhoz.
Zárás: Félidős mérleg és új kihívók
Fico negyedik kormánya épp most, 2025 októberében lépett hivatali ciklusának harmadik évébe, de minden kormánypárt népszerűsége nagyot csökkent. A Smer már jóideje a Progresszív Szlovákia mögé szorult a versenyben.
A Hlas folyamatosan gyengülve már a bejutási küszöböt jelentő 5% felé halad, amely küszöb megugrása az SNS számára szinte lehetetlennek tűnik. A kormánypártok még az oroszbarát, szélsőjobboldali Republikával sem lennének többségben, de a másik oldal sem lehet maradéktalanul boldog, mivel az ellenzék a korábbi kormányfő, Igor Matovič nélkül nem tudna kormányt alakítani.
Bár a következő választás csak 2027-ben esedékes, a közvélemény-kutatások a koalíció súlyos gyengülését mutatják. A Smer támogatottsága folyamatosan csökken, régóta lecsúszott az első helyről – a liberális Progresszív Szlovákia átvette a vezetést a népszerűségi listán.
A Hlas – az egykor szebb napokat látott szociáldemokrata „Hang” – hónapról hónapra veszít szavazókat; elemzők szerint „a Hlas-buborék kipukkadt”. Pillanatnyilag aligha érné el a 10%-ot, és ha tovább sodródik, még az 5%-os parlamenti küszöb is kérdéses lehet számukra.
A legkisebb koalíciós párt, az SNS pedig mélyen a bejutási küszöb alatt, 3-4% körül stagnál – Andrej Danko nacionalista pártját kormányzati részvétel ide vagy oda, a felmérésekben szinte „nem is mérik”.
Nemrég jegyezték be hivatalosan Zoroslav Kollár pártját, a Právo na Pravdu (Jog az igazsághoz) nevű formációt. A kétes hírű csődgondnok-ügyvéd és nagyvállalkozó a hírhedt Gorilla-aktákban is feltűnt mint háttérember.
Hosszú ideig „szürke eminenciásként” tartották számon, akinek a bírói karban és politikában is megvoltak az emberei. Most azonban nyíltan kilép a porondra: populista kampánnyal igyekszik „mindenki ellen harcolni.
Pártjának jelszava a „könyörtelen igazság” – ami nem kevés cinizmussal hangzik egy olyan figurától, aki maga is nyakig benne volt a harmadik Fico-kormány idején kirobbant korrupciós botrányokban. Elemzők szerint Kollár pártja akár meg is ugorhatja az 5%-ot, mivel sok frusztrált szavazót szólíthat meg, akik csalódtak Ficóban, de a liberális ellenzékben sem bíznak.
