Újra tízezres tömegek tüntettek a kormány ellen Pozsonyban

Csendesen csordogált az uborkaszezon Szlovákiában, a kormány is nyári szünetre vonult július 12. és augusztus 20. között, és úgy tűnt, Ivan Korčok nyeri meg a figyelemért folytatott harcot azzal, hogy egy közvélemény-kutatásra hivatkozva belengette a politikába történő visszatérését. A kulturális és az igazságügyi miniszter azonban tett róla, hogy forró legyen az augusztus Pozsonyban, és nem csak a hőmérséklet miatt. A kulturális intézmények vezetőinek leváltása és egy maffiózók által lefizetett különleges ügyész büntetésének felfüggesztése annyira felbőszítette a közvéleményt, hogy a Fico elleni májusi merénylet után ismét tömegek mentek tiltakozni az utcára.

A miniszterasszony kulturálisan tisztogat

Július végén jelent meg az Európai Bizottság (EB) Szlovákiát elmarasztaló jogállamisági jelentése, amelyben kifogásolták a Speciális Ügyészi Hivatal megszüntetését és a főügyész azon jogkörét, amellyel felülbírálhatja az alacsonyabb beosztású ügyészek döntéseit.

Ajánlásaik szerint Szlovákiának biztosítania kellene a bírói tanács tagjainak függetlenségét, a nagy korrupciós ügyek hatékony és független kivizsgálását, szabályoznia kellene a lobbizást, valamint helyre kellene állítania a közszolgálati média független irányítását és szerkesztői függetlenségét.

Pár nappal később, augusztus első napjaiban Martina Šimkovičová kulturális miniszter kinevezte az újjáalakult Szlovák Televízió és Rádió Tanácsának (STVR) első, kormánybarát tagjait. Pár napra rá a magyar nyelven sugárzó Pátria Rádió szerkesztőinek egy része beadta a felmondását.

Az interneten terjedő hírek szerint Szlovákia kulturális minisztere bejelentette, hogy az LMBT jogokkal foglalkozó civil szervezetek “egy fillért sem kapnak”. Ez – az ő szavaival élve – “visszatérés a normalitáshoz” (Forrás: X platform)

Šimkovičová miniszteri kinevezése óta a kulturális élet szereplőinek célkeresztjében áll. Az egyik kereskedelmi televízió műsorvezetőjeként ismertté vált hölgynek menekültellenes kijelentései miatt kellett távoznia erről a munkahelyéről, majd ezt követően különböző dezinformációs csatornákon terjesztette homofób nézeteit és a nettó orosz propagandát.

A Család Vagyunk párt színeiben 2016-ban parlamenti képviselő lett, egy sikertelen 2020-as politikai kitérő után a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) listáján, a kormányalakítás során pedig a miniszteri székben találta magát.

A lemondását követelő, több mint fél éve indított petíciót 189 379 polgár írta alá. A petíciós felhívás egyik kezdeményezőjét, Németh Ilona képzőművészt július végén a rendőrség kihallgatásra idézte be.

A tiltakozási hullámot két intézményvezető leváltása erősítette fel. Matej Drličkát, a Szlovák Nemzeti Színház igazgatóját augusztus 6-án menesztette a miniszterasszony, amit azzal indokolt, hogy Drlička a külföldi művészeket részesítette előnyben a legjobb szlovák operaénekesekkel szemben, illetve hogy egy nagy kristálycsillár zuhant a színpadra előadás közben a gyereknapon, de felhánytorgatták neki a helyreállítási alapból tervezett rekonstrukciókat is.

Az azonnali felmondást a minisztérium három alkalmazottja személyesen juttatta el az érintetthez, aki szerint a postások közül ketten a pénzügyi osztályon dolgozó megtermett férfiak voltak.

Drličkát nem érte váratlanul a döntés, de a módját abszurdnak tartja. Hiába próbált ugyanis találkozót kérni a minisztériumban, egyszer sem tudott érdemben beszélni a miniszterasszonnyal, az ellene felhozott kifogásokat pedig hazugságoknak nevezte.

A miniszterasszony másnap, augusztus 7-én Alexandra Kusát is leváltotta a Szlovák Nemzeti Galéria vezérigazgatói tisztségéről, aki 2000-től dolgozott a galériában, és 2010-től vezette az intézményt. Kusával már kedvesebbek voltak a felmondást közvetítő minisztériumi munkatársak, mert egy csokor virágot is kapott tőlük.

Kusá teljesítményével kifejezetten elégedettek voltak kulturális körökben. Az ő idejében újították fel a korábban életveszélyes épületet, amellyel díjakat is nyert az intézmény, a kiállítások látogatottsága pedig folyamatosan nőtt.

A szaktárca az intézmény vezetésének hatékonytalanságával indokolta a személycserét, de a miniszterasszony a szlovák nemzeti lobogót is hiányolta az épület aulájában, illetve kijelentette, hogy nem talált művészetet az épületben.

Šimkovičová augusztusi sajtótájékoztatóján arról is panaszkodott, hogy az újságírók miatt biciklitúrák szerveződtek az ausztriai Kitsee-beli otthonához – ahova 2020-ban költözött, és nevelte kiskorú kislányát – ezért kénytelen volt Szlovákiába költözni. Az új címét tüntetőleg nem adta meg a nyilvánosság előtt.

Boris Susko és Dušan Kováčik

Alexandra Kusá leváltásának napján jött a hír, hogy Boris Susko igazságügyi miniszter felülvizsgálati indítványt nyújtott be a jogerősen elítélt Dušan Kováčik volt különleges ügyész ügyében, és a Legfelsőbb Bíróság határozatának megszületéséig felfüggesztette az elítélt büntetésének végrehajtását. Ezt követően Kováčikot kiengedték a börtönből.

Boris Susko szerint a büntető törvénykönyv most jóváhagyott módosításának célja elsősorban a Szlovák Köztársaság érdekeinek védelme. Ugyancsak szerinte az alkotmánybíróság semmi kivetnivalót nem talált a módosításokban (Forrás: X platform)

Kováčikot még 2020-ban tartóztatták le, majd 2022-ben a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezéseket követően megszüntette az ítélet maffiával való együttműködésre vonatkozó részeit, de bizonyítottnak látta, hogy Kováčik 50 000 eurónyi kenőpénzt fogadott el, és titkos információkat szivárogtatott ki, ezért nyolc év feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélte, és 100 ezer euró bírságot szabott ki az elítéltre.

Fico személyesen is figyelte az emberének a sorsát, ahogy ez egy vadászházban készült rejtett kamerás felvételről is kiderült 2021-ben.

Kormányra kerülve Fico nem feledkezett meg Kováčikról, aki kedvezményezettje lett a büntető törvénykönyv módosításainak. Ennek köszönhetően először házi őrizetbe kerülhetett, majd a Fico pártja által jelölt igazságügyi miniszter közbenjárása óta szabadlábon van.

Az ügy azonban Damoklész-kardjaként még ott függ fölötte, augusztus 28-án folytatódik ügyének a tárgyalása.

Kinek ártott meg a Nap Pozsonyban?

A fenti ügyek mellett még a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) augusztus végi megszüntetése, a jelenlegi kormányhoz közelállókat érintő, Tisztítótűz elnevezésű rendőri akció ügyészének félreállítása is közrejátszott a közvélemény felháborodásában.

Előbb augusztus 12-én, hétfőn a művészeti élet képviselői és egyetemi hallgatók vonultak a Szlovák Nemzeti Színháztól a kulturális minisztérium épületéig, a megmozduláson a szervezők szerint 9000-en vettek részt.

Kedden a két ellenzéki liberális párt, a Progresszív Szlovákia és a SaSka szervezett tüntetést, amelyre kétszer annyian mentek el, mint az előző napi tiltakozásra. Az egyik legerősebb állásfoglalás a korábbi kulturális miniszterek közös nyilatkozata volt, amelyet a Kuciak-gyilkosság után lemondó smeres kulturális miniszter, Marek Maďarič is aláírt.

A tavaszi tüntetéssorozat szervezésében harmadik demokratikus ellenzéki erőként a kereszténydemokraták (KDH) is kivették a részüket, de az utóbbi hónapokban Ficoék több olyan témát is bedobtak, amely mentén felmerült a KDH-val való együttműködésük.

Kapcsolódó cikk

A FÖLD LAPOS: Közszolgálati helyett állami médiája lett Szlovákiának

A kereszténydemokraták mindenesetre támogatják a Šimkovičová leváltására irányuló rendkívüli ülés összehívását. Ez már csak azért is érthető, mert a parlamenti matematika és az elmúlt hónapok közeledése alapján éppen ők válthatnák ki a Szlovák Nemzeti Pártot a kormánykoalícióban.

A második legerősebb kormánypárton, a Hlason belül ugyanis egyre erősebbek az elégedetlenkedő hangok az SNS-es nomináltak működése kapcsán. A Hlas nem helyettesíthető, míg a Szlovák Nemzeti Párt csereszabatos.

Ennek a potenciális cserének az esélyét azonban rontja, hogy Fico kiállt mind a kulturális, mind az igazságügyi minisztere mellett, mondván minden, amit tettek, törvényes, ami meg is felel a tényeknek. Az ellenzék a stílust és az indokok átlátszóságát kéri számon, de szóvá tette, hogy nem minden jogszerű, ami törvényes, ahogy arra a jogállamiságról szóló jelentések is utalnak.

Boris Susko igazságügyi miniszter csak annyit reagált a pozsonyi kormányellenes tüntetésre, hogy szerinte a kánikulában a polgárokat az utcára hajszoló ellenzék a tüntetők egészségét veszélyezteti. Ehhez nem is lehet nagyon mit hozzáfűzni.