Belgrádban úgy tesznek, mintha alig várták volna az országjelentést

A svédek beelőzték az EU-t, és kihátrálnak a szerb állami intézmények mögül

Aleksandar Vučić Belgrádban átvette a Szerbiáról szóló országjelentést, és a dokumentum részletes áttanulmányozását ígérte. Szerint a jelentés első látásra meglehetősen vegyes, és leginkább azért nem tetszik a szerbeknek, mert továbbra is tartalmazza az Oroszország elleni szankciók bevezetésének elmulasztását, szerinte elsősorban ez az oka annak, hogy Szerbia nem halad olyan tempóval az EU-s úton, mint ahogy lehetne.

A szerb elnöknek gúnyolódni is volt kedve, és az őt erélyesen bíráló N1 televízió kérdésre válaszolva megjegyezte ugyanis, hogy „ő felelős mindenért, de a kormány rájött, hogy félrevezeti őket, és hogy itt az ideje végre jobb irányba indulni”, amit ő minden tekintetben üdvözölt.

Korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy a szerb szempontból ez az eddigi legkeményebb bírálat, és Belgrádban alighanem visszasírják még Várhelyi Olivért.

A szerb elnök két-három héttel ezelőtt arra utasította Ana Brnabić házelnököt, hogy uniós „főtárgyalóként” járjon mindenben az európaiak kedvében, például a szerb parlament által most tárgyalt törvénymódosítások ügyében is, de úgy látszik, hogy ez már későn volt.

Vučić szerint semmi gond a sajtószabadsággal

Aleksandar Vučić szerint vegyes értékeléseket tartalmaz a jelentés, vagyis a kritikáktól a továbblépéshez fontos ajánlásokig minden van benne. Az EU külpolitikájával való összehang megteremtése az egyik hiányosság, az Európai Bizottság szerint a sajtó helyzete is romlott, bár Vučić nem igazán érti, hogy hogyan.

Kiemelte viszont, hogy minden, ami a gazdaságra, a pénzügyi stabilitásra vonatkozik, az pozitív megítélést kapott. Megjegyezte, hogy a jelentésben van egy fontos előrelépés is, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, a jelentés ugyanis ajánlja a 3-as klaszter megnyitását, szerinte pedig ez azt jelenti, hogy Szerbia európai integrációs folyamata nem állt le.

Az államfő úgy vélte, hogy „kicsi az esély” ugyan, de Szerbia megpróbálja már decemberben megnyitni a 3-as klasztert, és mindent megtesznek azért, hogy ez még az év vége előtt megtörténjen.

A szerb elnök önelégült tekintetéből azt lehet kiolvasni, hogy nem nagyon értdekli az országjelentés tartalma – de ezt nem mondhatja ki, mert az uniós pénzek azért jól jönnek

Azt mondta, hogy elfogadta a Marta Kos kritikáit

Vučić úgy fogalmazott, hogy az EU-tól átláthatóságot és egyértelmű jelzéseket vár a bővítési politikáról, mivel az ő megítélése szerint Szerbia „felelős partneri magatartást tanúsított” az Unió irányában. Vučić arról is beszélt, hogy Szerbiában továbbra is többségben vannak azok, akik szeretnék az EU-csatlakozást, és ő maga is proeurópai beállítottságú.

Arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy a szerbiai polgárok Donald Trumpot kedvelik, és Vlagyimir Putyin iránt is nagy a szimpátia, miközben az EU-hoz való csatlakozást is támogatják, így válaszolt:

– A szerbek mindig is inkább republikánus érzelműek voltak, ha az amerikai választások kerültek szóba. Úgy véljük, rengeteget szenvedtünk a demokraták adminisztrációja alatt 1999-ben, sőt később is. Ezért fogadták az emberek olyan nagy lelkesedéssel Trump elnök győzelmét”.

Oroszországgal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az „hagyományos szövetséges”, nemcsak évtizedekre, hanem évszázadokra visszamenőleg, ami szintén magyarázza a pozitív viszonyulást.

– Az emberek továbbra is racionálisan gondolkodnak, és úgy látják, hogy az EU felé vezető út a legjobb Szerbia számára. Vučić szerint Szerbiának javulnia kell a jogállamiság területén, és elnökként részt akar venni ebben a folyamatban, támogatva a kormány munkáját. Hozzátette, hogy 2014 óta, amikor először lett miniszterelnök, szinte folyamatosan voltak valamilyen tiltakozások, de Szerbia ennek ellenére is jelentős gazdasági eredményeket ért el.

Arra a megjegyzésre, hogy Marta Kos szerint Szerbiában az elnöknek „túl nagy hatáskörei vannak”, és a bővítési folyamatban „mindent az elnök csinál, ami nem helyes”, Vučić azt mondta, hogy teljesen egyetért vele.

Az Oroszországgal való kapcsolat kulcsfontosságú az előrelépés terén

Vučić az Oroszország elleni szankciók kapcsán továbbra is úgy érzi, hogy azokat Brüsszel kulcsfontosságú tényezőként kezelik az előrehaladás tekintetében.

– Ha elismernénk Koszovót és bevezetnénk a szankciókat Oroszország ellen, már régen Montenegró és a többiek előtt járnánk. Mi nem ezt az utat választottuk – mondta Vučić, és azzal magyarázta, hogy Szerbia következetes politikát folytat, amely nem mindig a legkönnyebb út, de szerinte összhangban van az állami érdekekkel.

Szerinte amióta kitört a háború Ukrajnában, az egész csatlakozási folyamat „geopolitikai játékká vált, nem pedig érdemeken alapuló folyamattá”.

– Nem fogok magyarázkodni amiatt, hogy kivel beszélek – ez szerintem ostobaság, nem vagyok általános iskolás. Úgy gondolom, mindenkinek beszélnie kellene mindenkivel, ez hasznos, és nem jelenti azt, hogy egyetértek valakivel, csak mert beszélek vele – tette hozzá annak kapcsán, hogy Oroszországgal és Kínával is kapcsolatokat ápol.

Brnabić szerint az országjelentés a legfontosabb dokumentum Szerbia számára

Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke az EU szerbiai küldöttségvezetőjével, Andreas von Beckerath-tal folytatott találkozó után úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság éves országjelentése, amelyet Beckerath átadott neki, rendkívül fontos dokumentum Szerbia számára.

– Lehet, hogy egyes részeivel egyetértünk, másokkal nem – ez semmi rendkívüli, gyakorlatilag minden évben így van. De kétség nem fér hozzá, hogy ez a legfontosabb dokumentum az európai integrációnk szempontjából. Az éves jelentés útmutató számunkra, hogy mit kell tennünk, ha fel akarjuk gyorsítani az európai utat, és közelebb akarunk kerülni a teljes jogú tagsághoz – mondta Brnabić.

Kapcsolódó cikk

EB-jelentés: Elnyomás, letartóztatások, túlzott erőszak Szerbiában

Kiemelte, hogy a legfontosabb elem a jövőre vonatkozó ajánlások köre – vagyis az, hogy mit kell tennie Szerbiának, hogy felgyorsítsa az európai utat.

Szerinte az év végéig sor kerülhet a hármas klaszter megnyitására, de hozzátette, hogy a reformok üteme „jelentősen és átmenetileg lassult”, és emlékeztetett arra, hogy Vučić elnök is felszólította a kormányt, az illetékes minisztériumokat és a parlamenti többséget, hogy tegyenek meg mindent a reformok felgyorsítása érdekében.

Viszont rámutatott arra is, hogy a reformok végrehajtásában az ellenzéknek és a civil szektornak is részt kell vennie, s a szereplők közötti bizalmatlanság egyáltalán nem segíti a folyamatot.

A jelentésről várhatóan december 17-én fognak határozni Belgrádban.

A svédek beelőzték az EU-t, kihátrálnak a szerb állami intézmények mögül

A svéd kormány hétfőn jelentette be, hogy a „Szerbiában zajló események kedvezőtlen irányú alakulása” miatt felfüggeszti a szerb állami intézményeknek nyújtott támogatás egy részét, és nagyobb hangsúlyt helyez a civil társadalom megerősítésére.

A svéd kormány hivatalos honlapján közzétett közleményben az áll, hogy „már egy ideje hiányosságokat tapasztalnak a szerb kormány reformszándékában”, különösen a jogállamiság elvének tiszteletben tartása, a korrupció elleni küzdelem, valamint az alapvető szabadságjogok – így a vélemény- és sajtószabadság – védelme terén.

Szerintük „Szerbia fejlődése rossz irányba halad. Ez mindenre kiterjed – a korrupció növekedésétől a jogállamiság elveinek megsértéséig. Azok az országok, amelyek nem hajtanak végre reformokat és nem mutatnak valódi fejlődést, nem számíthatnak svéd támogatásra – mondta a közlemény szerint Benjamin Dousa, Svédország fejlesztési együttműködésért és külkereskedelemért felelős minisztere.

A szerb külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki a svéd kormány döntése miatt, és elutasította a közleményben megfogalmazott állításokat, mondván, hogy a jogállamiságról, a sajtószabadságról és a korrupció elleni harcról szóló megjegyzések „nem tükrözik sem a valós helyzetet, sem a két ország közötti, évek óta meglévő partnerség szellemét”.

A svéd még akkor született, amikor az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az országjelentés tervezetét.