Alkalmazott geopolitika: a fiumei konténerterminál és az Adria-kőolajvezeték

Mi lesz, ha valaki felrobbantja az Adria-kőolajvezetéket?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Mint ezt a horvát közszolgálati televízió (Hrvatska televizija, HTV) adásában láthattuk, ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének a fiumei Zágrábi Rakpart konténerterminált. Hogy itt nem valamilyen szokásos állami öntömjénezésnek vagyunk szemtanúi, arra a dán külügyminiszter Lars Løkke Rasmussen jelenléte is felhívta a figyelmet.

Andrej Plenković miniszterelnök és a dán külügyminiszter a megnyitó előestéjén kétoldalú találkozót tartott, majd együtt találkoztak a Maersk és az APM Terminals képviselőivel.

Mint ezt Oleg Butković miniszterelnök-helyettes, tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter elmondta, ezzel a projekttel Fiume (Rijeka) fezárkozott az Adriai-tenger északi részének legnagyobb kikötői mellé, és a régió intermodális összeköttetésének új központjává válik.

A Kikötői Hatóság, a Horvát Utak és a HŽ Infrastruktura projektjeivel együtt egy olyan rendszert hoztak létre, amely egyetlen logisztikai egységben köti össze a tengert, a közutat és a vasutat.

Közös erővel megnyitották a fiumei terminált (Forrás: X platform, Andrej Plenković)

Ha elhagyjuk a blablát

Ha elhagyjuk a felesleges finomkodást, azaz elhagyjuk a blablát, és rátekintünk a térképre, a fiumei konténerteminál jelentőségét nem az észak-adriai kikötők együttese adja, hanem a kínai kézen (67 százalékban) lévő görög Pireusz kikötője, illetve ennek konténerterminálja.

A fiumei konténerterminál jelenlegi forgalma eltörpül ugyan Pireusz mellett – 800 ezer, 1 millió TEU, szemben a görög-kínai terminál 2020-ban jegyzett, kis híján 5,5 millió egységével -, de ahogy ezt szokás mondani, ez még csak a kezdet.

Fiume jelentőségét az adja, hogy akárcsak a pireuszi, ez is mélytengeri kikötő, amely képes fogadni a legnagyobb konténerszállító monstrumokat is. Például kedden kötött ki az Alva Maersk, a Maersk nyolcadik legnagyobb kapacitású hajója, amely több mint 16,5 ezer standard konténeregységet képes szállítani.

Tehát ha valaki Közép-Európában, némi „baráti rábeszélés” után úgy dönt, hogy megkerüli a Selyemutat és a kóser „nyugati” Fiumét választja, ezt ma már megteheti.

Arról nem is beszélve, hogy esetleg egy szép napon arra ébredünk, hogy az Egyesült Államok szankciók alá vetette Pireuszt, mert az veszélyezteti a szabadságot és a demokráciát, vagy mittudomén.

Legyen Lindsey Graham a barátod!

A másik teljesen kóser, vagy ha jobban tetszik halal, horvát kézen lévő létesítmény az Adria kőolajvezeték – barátok között a Janaf.

A még Tito elvtárs idején megépített, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság belső igényeit kiszolgáló kőolajvezetéket Horvátország kapta hozományba és évizedekig valahol a háttérben működött. Őszintén, a kutyát sem érdekelte.

Kapcsolódó cikk

Tito előrelátásának köszönhetően a horvát olajvezeték megmenti Orbánt

Ám akkor kitört a balhé Oroszországgal, és ki lett adva az ukáz, hogy aki jót akar magának ne vásároljon orosz energiahordozókat.

Az európai államok egy része önként és dalolva lábon/főbe lőtte magát, egy része azt hazudta, hogy levált az orosz gázról, kőolajról, vagy éppen a dízelről, a kis közép-európai gall falu Orbanix törzsfőnök vezetésével pedig úgy döntött, hogy nem érdekli, mit mondanak a rómaiak.

Hogy benne maradjunk a játékban, a jelenlegi helyzet az, hogy nem tudni, meddig tart még a varázsital. Ugyanis nem tudjuk feledni Lindsey Graham amerikai szenátor nemrégi dubrovniki látogatását, ami folyamán a horvát vezetéssel az energetikáról is beszélgetett.

A találkozó után kezdődött a Janaf körüli ricsaj, amelyet váratlanul, de talán nem véletlenül éppen Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kezdeményezett. A horvát nyerészkedés, illetve a Janaf elégtelen kapacitásait hangoztató mantra továbbra is ott lebeg a levegőben, de a Magyarországra nehezedő nyomás egyre növekszik.

Kapcsolódó cikk

Lindsey Graham rejtélyes látogatása Dubrovnikban

Hogy Orbanixnak sikerül-e meggyőzni Trumpixet a Druzsbán át történő szállítások Magyarország szempontjából abszolút fontosságáról, még a jövő zenéje, de magyar szemszögből nem néznek ki jól a dolgok, pláne mert a török-balkáni gázvezetéket is fojtogatják.

Mint ezt már többször fejtegettük, Horvátország egyértelműen az USA mellett áll – nem is tehetett nagyon mást, számos okból kifolyólag, hogy ezt most ne soroljuk – és jelenleg úgy tetszik, hogy ebből konkrét haszna is származik.

Ám nem szabad megfeledkezni a nagy Henry Kissinger intelméről, minek értelmében az Egyesült Államok ellenségének lenni ugyan veszélyes, barátjának lenni viszont egyenesen halálos kockázat.

Szóval lehet, hogy a legújabb kori átok úgy hangzik: legyen Lindsey Graham a barátod!

Most ilyen a helyzet, de mi lesz holnap?

A szlovák oldalról érkező szerződésszegést emlegető vádaskodásról Plenković miniszterelnök Fiumében nyilatkozott, miután a Janaf legélesebben cáfolta a szlovák vádakat.

– A horvát olajvezeték kapacitása akkora, hogy évente 15 millió tonna nyersolajat tud gond nélkül szállítani, ezt megerősítettük, és ismételten ellenőriztük. Mind a százhalombattai finomító, amelynek maximális kapacitása 8,1 millió tonna, mind a pozsonyi finomító, amelynek maximális kapacitása 6,1 vagy 6,2 millió tonna, tekintetében a Janaf megbízhatósága megkérdőjelezhetetlen – mondta Plenković.

A horvát miniszterelnök azt is kijelentette, hogy a folyamatosan felmerülő probléma a szállítás ára.

Közlése szerint logikus, hogy az omišalji terminálra más célállomásról tartályhajóval érkező nyersolaj ára nem lehet olyan kedvező, mint a Druzsba vezetéken keresztül szállított orosz olaj, és emlékeztetett arra is, hogy az EU és az Egyesült Államok is azt az üzente, hogy uniós szinten fel akarják számolni az orosz olaj és gáz felhasználását.

A horvát miniszterelnök szerint Horvátország Szlovákiát és Magyarországot egyaránt baráti országnak tartja, amelyek rendelkezésére bocsátja a Janafot és az omišalji terminált.

– Időközben évi 3,1 milliárd köbméter gázról évi 6,1 milliárd köbméter gázra emeltük az LNG-terminál kapacitását, így olajat és gázt is tudunk szállítani szomszédainknak. Szilárdan kitartunk amellett, hogy ha a MOL hajlandó nagyobb mennyiségű nyersolajat rendelni hosszabb időre, akkor nem lesz szükség ezekre a kicsinyes játékokra a szállítási tarifákról. A kereskedelmi logika mindig világos – minél nagyobb a megrendelt olajmennyiség, minél hosszabb a szerződés időtartama, annál alacsonyabbak a szállítási árak – mondta a horvát miniszterelnök.

Mi lesz, ha megváltozik a világ?

Bár ezt sokan elképzelhetetlennek tartják, reális lehetőség, hogy egyik-napra a másikra megváltozik a világ.

Kapcsolódó cikk

WP: Washington tudott arról, hogy Ukrajna az Északi Áramlat felrobbantására készült

Valamilyen nagy, gyönyörű megállapodás köttetik, vagy egyszerűen az USA úgy határoz, hogy felhagy világcsendőri kísérleteivel és visszavonul a tengerentúlra. Mint ezt számtalan esetben láthattuk, az USA nem sokat törődik szövetségeseivel, s ha úgy látja jónak, lelkiismeretfurdalás nélkül cserben hagyja őket.

A gyengébbek kedvéért, ez az amire Kissinger célzott. Máskülönben, olyan játékos gondolatok is megfordulnak az ember fejében – komolytalan vagyok, tudom -, hogy mi történne abban az esetben, ha valaki gondol egyet, és felrobbantja az Adria-kőolajvezetéket?

Mintha hasonlóra már sor került volna pár évvel ezelőtt, amikor valaki, valahogy felrobbantotta az Északi Áramlat gázvezetéket.