Tito előrelátásának köszönhetően a horvát olajvezeték megmenti Orbánt

Egy horvát hetilap szerint Horvátország szeptemberben stratégiai partnerséget kínál a MOL-nak, miszerint a horvátok garantálják Magyarország számára az olajellátást a Janafon keresztül, ha a Barátság (Družba) olajvezeték megsérülne, vagy ha az ukránok úgy döntenének, hogy elzárják az orosz olajcsapot. Ezt az Express horvát magazin írja, a cikket átvette a bosnyák Demokratikus akciópárthoz közeli, állítólag török finanszírozású Stav is. A cikk szerint ez az egész dráma nem létezne, ha 50 évvel ezelőtt, amikor Orbán még gyerek volt, lett volna magyar előrelátás. Az elemzés címe szerint viszont Tito előrelátásának köszönhetően a horvát olajvezeték megmenti Orbánt.

Titónak köszönhetően lett vezeték

Az elemzés szerint Josip Broz Tito volt jugoszláv vezető megértette, hogy nem szabad az orosz olajra hagyatkozni, ezért az akkori jugoszláv vezetők úgy döntöttek, hogy megépítik a Jugoszláv Olajvezetéket. Ez ugyanaz az olajvezeték, amelyet ma Janafnak nevezünk.

A vezeték építése 1973-ban kezdődött, és hat évvel később teljes kapacitással működött. Magyarországnak és Csehszlovákiának abban az időben lehetősége lett volna részt venni a projektben, és a munkálatok finanszírozásában – úgymond részvényesként – és ha ezt tették volna, akkor ma lenne egy alternatív útvonal Magyarország, valamint Szlovákia és Csehország számára.

Az “Energia összeköt”, ez a Janaf egyik szlogenje. A horvátok hangsúlyozzák, hogy az omišalji terminál kitűnő helyen van, mert a kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően egész télen képes a tartályhajók fogadására (Forrás: Janaf)

Kezdetben Magyarország és az akkori Csehszlovákia is be kívánt szállni a vezetékbe, ám végül mindkét ország visszalépett a finanszírozástól. Ez a döntés komoly hatással volt a későbbi energetikai együttműködésekre, és jelenleg is érezhető következményekkel jár.

– Magyarországnak és az akkori Csehszlovákiának részt kellett volna vennie a finanszírozásban, de amikor az építkezés megkezdődött, az utolsó pillanatban visszaléptek. Minden teher az INA vállára szakadt, de sikerült felépítenünk, és most Horvátországnak van egy elsőrangú energetikai vezetéke

– mondta Igor Dekanić professzor, aki abban az időben az INÁ-ban dolgozott. Dekanić “jóindulatúan” hozzátette, hogy Magyarország és Csehszlovákia akkoriban a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjaként más helyzetben volt.

A horvát cikk szerint az oroszoknak akkor sem tetszett a Janaf, vagyis a Jugoszláv Olajvezeték, mert alternatív ellátási útvonalat jelentett, és csökkentette a befolyásukat a régióban, amit az olajjal, mint legfontosabb energiahordozóval értek el.

Ugyanígy eredménytelenül ellenezték és lobbiztak az LNG-terminál ellen is, amelyet az EU segítségével Horvátország megépített, és amelyet éppen most bővítenek, hogy gázzal láthassák el Szlovéniát és Ausztriát is.

A cikk nem tartja kizártnak, hogy Magyarország és Csehszlovákia utolsó pillanatban történt visszalépése akkoriban az oroszok nyomása miatt történt, aminek a célja a Janaf megépítésének megakadályozása lehetett, és ez az egész dráma nem létezne, ha a magyarok 50 évvel ezelőtt, amikor Orbán még csak gyerek volt, a magyarok előrelátók lettek volna.

A különbség a költségvetésbe megy

Az utóbbi években egyre intenzívebbé váltak a diplomáciai feszültségek Magyarország és Horvátország között, különösen az energetikai együttműködés terén. A vita középpontjában a Janaf, vagyis az Adriai Olajvezeték áll, amely kulcsszerepet játszik a két ország olajellátásában.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió, valamint az ezt követő nemzetközi szankciók drámai hatással voltak az európai olajpiacra. Miközben az EU tagállamai igyekeznek megszabadulni az orosz energiafüggőségtől, Magyarország eltérő politikát folytat: Orbán Viktor miniszterelnök kormánya a háború kezdete óta ragaszkodik az olcsó orosz olajimporthoz, ami feszültséget szül a szomszédos országokkal, különösen Horvátországgal.

Kapcsolódó cikk

JANAF: A horvátok legyalulnák az olcsó orosz olajból származó magyar versenyelőnyt

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter többek között azzal vádolta meg Horvátországot, hogy az olajtranzit díjait ötszörösére emelte a háború kezdete óta, és akadályozza a Mol hosszú távú szerződéseinek megkötését. A horvát gazdasági minisztérium és a Janaf ugyanakkor cáfolta ezeket az állításokat, hangsúlyozva, hogy a díjak szabályozottak, és mindenkire egyformán vonatkoznak.

A horvát Express szerint – amelyet a Stav idéz – Szijjártó vádjai pontosan akkor hangoztak el, amikor a magyar miniszterelnök megérkezett Horvátországba, hogy Dubrovnik környékén pihenjen.

A cikk megjegyzi, hogy miután a magyarok folyamatosan kritizálták Ukrajnát, akadályozták a katonai segélyeket, azt állítva, hogy ők a békét és nem a háborút támogatják, az ukránok úgy döntöttek, hogy kimutatják a foguk fehérjét. Csak egy kicsit, de mégis figyelemre méltóan: az ukrán tranzitvezetékeken keresztül megtiltották az orosz olaj áramlását Magyarország felé, de csak egy cég, a Lukoil számára.

A többi továbbra is elláthatja Magyarországot és Szlovákiát, ami egy “előre egyeztetett” kivétel, és az olaj a háború alatt végig folyt Ukrajnán keresztül. A magyar kormány számára kiemelt fontosságú az olcsó orosz olaj importjának folytatása, mivel ez jelentős bevételeket biztosít az állami költségvetés számára.

A magyar MOL-nak nem szabad megtartania a piaci ár és az orosz olaj ára közötti különbséget, hanem azt a költségvetésbe kell befizetnie. Ez évente milliárdos nagyságrendű bevételt jelent, így érthető, hogy a magyar kormány minden erejével igyekszik biztosítani az orosz olaj folyamatos érkezését Ukrajnán keresztül.

Az elszámolás módja

A horvát cikk szerint a magyarok áldozatként akarják feltüntetni magukat, miközben Magyarországra még nem érkezik olaj Omišaljon keresztül, mert a magyarok számára kifizetődőbb az oroszoktól vásárolni az olajat.

Kapcsolódó cikk

A horvát külügy nem tartja baráti gesztusnak Szijjártó “mélyen sértő” megállapítását

A Horvát Gazdasági Minisztérium és a Janaf “hivatalos hangnemben” közölte, hogy a Janaf rendelkezik minden szükséges kapacitással, az árat pedig nem a Janaf, hanem a HERA-E szabályozó ügynökség (Croatian Energy Regulatory Agency) szabja meg, és ez mindenkire egyformán vonatkozik. A számítást szakaszok szerint végzik, és mivel az olajnak Magyarországra hosszabb utat kell megtennie, ezért a magyarok számára az ár valamivel magasabb.

A horvát cikk szerzője meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írja, hogy akár holnaptól folyhat az olaj a Janafon keresztül Magyarországra, ahova havonta 1,2 millió tonnát is szállíthatnak, ami több mint elegendő a szlovákiai és a magyarországi finomítóknak.

Az Express forrása szerint a magyar költségvetés deficitben lenne, ha megszűnne az orosz olaj áramlása Ukrajnán keresztül.

– Kimondták, hogy a MOL nem tarthatja meg a piaci ár és az orosz olaj ára közötti különbséget, ehelyett a költségvetésbe kell befizetnie. Körülbelül 11 dollárról van szó hordónként, de ha csak 10 tankert rendelnének Omišaljon keresztül piaci áron, és az nem az oroszoktól érkezne, a magyar költségvetés 110 millió dollárt veszítene

– mondta a magát megnevezni nem kívánó forrás, aki szerint az Orbán-kormány milliárdokhoz jutott ezen az árkülönbségen, így nem csoda, hogy kézzel-lábbal hadakozik azért, hogy továbbra is Ukrajnán keresztül folyjon be az orosz olaj.

– És úgy gondolom, hogy ez így is marad, a Janaf pedig csak ürügyként szolgál nekik

– mondta az Express forrása, aki részletesen ismeri az olajpiaci viszonyokat, valamint a Janaf és a magyarok kapcsolatait. A horvát magazin arról is ír, hogy a Lukoil a magyarok kisebb (?) szállítója, de nyilvánvalóan valaki lehet a hatalomban, aki valamilyen megállapodást kötött, ha ennyire zavarta őket, hogy az ukránok megszakították a szállítást.

A bosnyák Stav – amelyen keresztül a horvát cikk elérhető az interneten – egyetlen kommentárt fűzött az elemzéshez, azt viszont rögtön a cikk elején, illetve még a cikk címe felett, miszerint a horvátok most már tudják, hogy milyen az, amikor rossz szomszédjuk van.