Ha nem is vagyunk haverok, talán seftelhetünk valamit együtt

Mindkét fél kínosan kerülte a baráti jelző használatát

A Horvátországban vizitelő Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar védelmi miniszter hétfőn és kedden megejtett látogatása során – amikor is találkozott Ivan Anušić horvát védelmi miniszterrel és együtt meglátogatták az eszéki Orqa és a csáktornyai Čateks üzemeit -, mindkét fél kínosan kerülte a baráti jelző használatát, vagyis haverkodásnak nemigen volt helye.

A Milanović-kormány hozománya

A 2011-ben felálló Milanović-kormány négy éves megbízatási időszakának idején az addig kifejezetten jónak minősíthető horvát-magyar viszony érezhetően megromlott, és ez a Plenković-kormány immár kilencéves regnálása alatt sem melegedett fel lényegesen. Mondhatni, hogy ez a viszony normalizálódott, de villongások tarkítják.

A horvát-magyar viszonyt nem segíti a látványos magyar-szerb összemelegedés sem, bár ez utóbbi inkább lélektani jellegű, mert a gazdasági együttműködés igencsak élénk ebben a kis balkáni háromszögben, s nemritkán az érdekek összefonódnak, mint ezt láthattuk a szerb NIS-re kirótt amerikai szankciók példáján, ami a horvát felet is érzékenyen érintette, miután az Adria-kőolajvezeték elesett bevételének szinte egyharmadától.

Orbán Viktor – Andrej Plenković közös képe. (Fotó: horvát kormány)

Nos, akárhogy is alakul az élet, szomszédos országok lévén a kétoldalú viszonyok megkövetelik az egymáshoz való közeledést. Már hagyományosan Orbán rukkolt elő a nyerő formulával, amikor a Plenkovićtyal való koppenhágai találkozója alkalmával az egymás iránti kölcsönös tiszteleten alapuló viszonyról beszélt.

– Kapcsolataink a kölcsönös tiszteleten alapulnak – mondta a magyar védelmi miniszter, reményét fejezve ki, hogy Horvátország továbbra is saját erőivel vesz részt a közös NATO hadgyakorlatokon.

Anušić is megadta a tiszteletet

A horvát védelmi minisztériumban kedden megtartott találkozón a miniszterek megvitatták a két szomszédos ország védelmi együttműködését, a globális biztonsági fennforgást és a délkelet-európai biztonsági helyzetet.

Anušić miniszter a kilencvenes évekre utalva köszönetét fejezte ki a magyar miniszternek.

– Köszönöm Magyarországnak, hogy a kilencvenes években támogatta a horvát népet a függetlenségért folytatott küzdelemben. Magyarország egyike volt azoknak az országoknak, amelyek segítséget nyújtottak Horvátországnak, humanitárius segítséget, valamint felszerelést és fegyverzetet is. Köszönöm a horvátországi magyar közösségnek is, amely vállvetve harcolt a horvát védőkkel – mondta a miniszter.

A miniszterek mosolyogni is tudnak, ha kell. Egyébként a horvátok is részt vettek az Adaptive Hussars 2025 (ADHU 25) elnevezésű hadgyakorlaton. Ez Magyarország legnagyobb hadgyakorlata volt a rendszerváltás óta, több tízezer magyar és külföldi katonát mozgatott meg (Forrás: Honvédelem)

– Horvátország és Magyarország ma az Európai Unió és a NATO tagja, és a kétoldalú védelmi együttműködésünket sokkal magasabb szintre szeretnénk fejleszteni – tette még hozzá.

A védelmi-katonai együttműködés számos fontos multinacionális kezdeményezésben és projektben való együttműködésen alapul.

Horvátország és Magyarország kiváló együttműködést folytat a Székesfehérváron működő Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságon belül, amelyet közösen indítottak el a közép-európai országok közötti regionális együttműködés erősítése érdekében.

Együttműködnek a Nemzetközi Különleges Légierő Kiképző Központban (MSAP) is a Zára (Zadar) melletti Zemunik légitámaszponton. Kiemelték Horvátország hozzájárulását az Előretolt Többnemzeti Szárazföldi Harccsoport erőihez is.

Kapcsolódó cikk

Jó estét kívánok, megjöttek a horvát Rafale-ok! (18+)

A miniszterek megvitatták továbbá Magyarország Horvátországnak nyújtott támogatását a horvát légtér megfigyelésében (légtérrendészet). Ez a magyar támogatás ez év végéig megszűnik, amikor a légtérrendészetet a horvát Rafale-ok veszik át.

A Rafale repülőgépek továbbra is biztosítják a horvát légtér szuverenitásának védelmét, de ideiglenesen (év végéig) nem végeznek légtérrendészetet, hogy ne befolyásolják a pilótaképzés intenzitását.

A találkozón a miniszterek kifejezték a két ország készségét a védelmi ipari együttműködés erősítésére.

Horvátország a két ország közötti szárazföldi összeköttetés miatt a katonai mobilitás terén is látja a Magyarországgal való együttműködés javításának lehetőségét, és támogat minden olyan projektet, amely ehhez hozzájárul.

Ha haverkodni nem is, kereskedni lehetne

Bár a két ország hadiipara között nagy a különbség – a magyar hadiipar a fejlesztéseknek köszönhetően sokkal erősebb és átfogóbb – de a horvátoknak is van mit letenni az asztalra.

A két miniszter felkereste az eszéki Orqa céget, amely teljes egészében horvát gyártású FPV drónokat gyárt. Anušić hangsúlyozta, hogy az általa vezetett tárca támogatja a horvát védelmi ipar fejlesztését, mert az erős hazai vállalatok hozzájárulnak a nemzetbiztonsághoz, és ez mostanság különösen fontos, mivel az új katonai rendszerek leszállítása hosszú időt vesz igénybe, és az árak sokszorosára nőnek az európai és a világban romló biztonsági körülmények miatt (Forrás: X platform, Ivan Anušić)

Ez elsősorban az eszéki Orqa FPV drónjaira vonatkozik, ezen a téren Horvátország szeretné elérni, hogy éppen az eszéki cég legyen az EU fő beszállítója ezeknek a fegyvereknek a tekintetében.

A másik a csáktornyai Čateks által gyártott specializált, katonai egyenruhák előállítására alkalmas textíliái. A cég nemrégen kötött szerződést a szlovák védelmi minisztériummal mintegy 35 millió euró értékben.

Anušić azzal dicsekedett el, hogy a csáktornyai Čateks speciális katonai anyagokkal látja el a horvát fegyveres erőket, és termékeit számos NATO- és EU-tagországba exportálja. A terepszínű anyagon ismétlődő barna minta nagyon hasonlít Horvátország körvonalaira (Forrás: X platform, Ivan Anušić)

A horvát kínálatot távlatilag erősíthetné a zágrábi DOK-ING a napokban Szlovéniában bemutatott fegyveres robotjárműve, amelyet a szlovén Valhalla Turrets 25 milliméteres légvédelmi ágyúval felszerelt lövegtornyával láttak el. Valószínűleg ez képezi – az Orqa elfogó drónjaival egyetemben – annak a drónelhárító rendszernek az alapját, amelynek beszerzését a horvát védelmi minisztérium jelentett be.

Az esetleges magyar kínálatról nincs értesülésünk, bár a magyar-horvát találkozóról szintén hírt adó Honvédelem portálon történik rá utalás.

Az ott olvasható beszámoló szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett amellett, hogy a közép-európai védelmi ipar megfelelő arányban részesüljön uniós forrásokból, erősítve a térség technológiai önállóságát és versenyképességét. Mint mondta, a magyar-horvát együttműködés a katonai eszközpark egységesítését és a katonai mobilitást szolgáló közös infrastrukturális fejlesztéseket is érinti.

Hozzátette: Magyarország az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett védelmi iparának fejlesztésére, amelyben a horvát tapasztalatok is hasznosnak bizonyulnak. Kétnapos horvátországi látogatása során a magyar védelmi miniszter több horvát védelmi ipari létesítményben is ellátogatott, de a Honvédelem konkrét cégekről nem írt, ezt most mi itt pótoltuk.