A Balkán a NATO drónjai és a keleti rakéták között

A Nyugat-Balkán katonai modernizációja nem csak felszerelés kérdése, hanem sokkal inkább a nagyhatalmi befolyásért folytatott küzdelem része a NATO és Oroszország között. Erről ír a pristinai Koha, amelynek egyik idézete szerint a biztonság ma már nem kizárólag védelmi ügy, hanem infrastrukturális, technológiai, politikai, gazdasági és katonai kérdések összessége. A koszovói albánok ugyan kikiáltották a függetlenségüket, ugyanakkor nem tudnak megszabadulni a szerb fenyegetéstől, ami nap, mint nap mérgezi az életüket.

Koszovó is fegyverkezik

A balkáni fegyverkezés terén kialakult helyzetet felmérő Koha szerint Szerbia egyszerre manőverezik nyugati, kínai és orosz fegyverekkel, míg szomszédai nagyrészt nyugati technológiával vannak ellátva.

Fatmir Mediu, Albánia volt védelmi minisztere úgy fogalmazott, hogy ez a keveredés régóta a globális rivalizálás kicsinyített másává tette a Balkánt, és az ebből a pozícióból fakadó következmények messze túlmutatnak a katonai szférán.

Kapcsolódó cikk

BAJOS BAYRAKTAR: Ankara fegyverzi fel Koszovót, így ért véget a török-szerb barátság

A volt albán miniszter hangsúlyozta, hogy a biztonság ma már nem kizárólag védelmi ügy, hanem infrastrukturális, technológiai, politikai, gazdasági és katonai tényezők összessége. Mediu szerint a Szerbia által Oroszországgal és Kínával kialakított kapcsolatok emiatt komoly aggodalomra adnak okot.

Nikola Lunić, belgrádi geopolitikai és biztonságpolitikai tanácsadó azt vetette fel, hogy ha minden állam célja a NATO- és EU-tagság, akkor az európai biztonsági struktúrának teljesen összehangoltnak kellene lennie. Ez a katonai beszerzések összehangolását is jelentené – ám a régióban ez a történelmi örökség, valamint a nacionalista és agresszív narratívák miatt nem történik meg.

A NATO-tagállamok fegyvereit elvileg úgy alakították ki, hogy technológiailag kompatibilisek legyenek egymással. A koszovói védelmi minisztérium megerősítette, hogy az elmúlt négy év fegyvervásárlásai mind a NATO-szabványoknak felelnek meg – elsősorban az Egyesült Államokból, Törökországból és Németországból származó eszközökről van szó.

A minisztérium szóvivője, Liridona Gashi nem közölte a kiadás pontos összegét, de hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány sokszorosát fektette fegyverkezésbe, mint elődei.

A koszovói erőket külföldön képzik

A Koszovói Biztonsági Erők, amelyek éppen hadsereggé alakulnak át, nemrégiben amerikai gyártmányú RQ-20 Puma LE drónokat kaptak. A Koha szerint a koszovói erőket folyamatosan amerikai és európai bázisokon képzik, és rendszeresen részt vesznek nemzetközi hadgyakorlatokon, például a „Defender Europe”-on.

A múlt év végén Koszovó Törökországgal kötött megállapodást az első lőszergyárának megépítéséről, amely várhatóan két éven belül működni fog. A márciusban meghirdetett koszovói–albán–horvát katonai együttműködésről Gashi elmondta, hogy jelenleg a közös tevékenységi terv előkészítése zajlik.

A „mezítlábas” Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK), és az állig felszerelkezett Koszovói Biztonsági Erők (KSF), ami a mostani helyzet. Zongorázni lehet a különbséget

Bosznia-Hercegovina fegyveres erői szintén a NATO-val összhangban működnek. A tavaly kihirdetett éves terv szerint idén 17 gyakorlaton vesznek részt a NATO-val, regionális kezdeményezéseknek és kétoldalú védelmi megállapodásoknak köszönhetően.

A régióban Szerbia számít kivételnek. Bár a „Partnerség a békéért” program révén korlátozott együttműködése van a NATO-val, de a Kínával és Oroszországgal fenntartott kapcsolatai szembetűnően megkülönböztetik a szomszédaitól.

Az orosz–ukrán háború előtt elsősorban orosz fegyverekre támaszkodott, a geopolitikai változások után viszont Kínához fordult, ahonnan harci drónokat és rakétarendszereket is vásárolt.

Tavaly júliusban a szerb hadsereg különleges egységei első közös kiképzésüket tartották kínai katonákkal Hebei tartományban, az EU figyelmeztetései ellenére, amelyhez Szerbia csatlakozni kíván.

Múlt héten Aleksandar Vučić szerb elnök egy kínai csúcstalálkozón jelentett be újabb fegyvervásárlásokat a kommunista államtól. Hangsúlyozta, hogy Kína jelenleg a legnagyobb befektető Szerbiában, 7,2 milliárd euró értékben, és idén a két ország közötti kereskedelmi forgalom várhatóan eléri a 8,5 milliárd eurót.

A stockholmi békekutató intézet (SIPRI) szerint Szerbia az elmúlt öt évben a legnagyobb katonai kiadásokat hajtotta végre a Nyugat-Balkánon, fegyvereket vásárolva mind Nyugatról, mind Keletről. Csak 2024-ben önmagában 2,2 milliárd dollárt költött a hadseregére – körülbelül ötször többet, mint a NATO-tag Albánia, míg Koszovó 162 milliót fordított erre a célra, szemben a 2020-as 90 millióval.

Mediu szerint az ilyen aránytalan fegyverkezés arra utal, hogy Szerbia – ahogy Boszniában és különösen Koszovóban tapasztalható – soha nem mondott le arról, hogy a „szerb nép” védelmére hivatkozva területi igényeket támasszon. Ez szerinte ugyanaz a narratíva, amelyet Oroszország is alkalmazott Ukrajna inváziójakor.

Kína támaszpontot keres a Balkánon

A Koha arra emlékeztet, hogy Vučić szerint a fegyverkezés célja a „szomszédok felől érkező fenyegetések” elleni védelem, bár soha nem részletezi, hogy kitől tart. Ezzel párhuzamosan a szerb elnök azt állítja, hogy Szerbia senkit sem támad meg, csak területét és integritását védi.

Lunić azonban úgy véli, hogy ez a retorika inkább a belpolitikai közönségnek szól, de hosszabb távon visszaüthet: egy eszkalálódó geopolitikai válság esetén Szerbia nem tarthatná fenn a semlegesség látszatát, miközben mindenki megbízhatatlan partnerként tekintene rá.

A NATO és az EU egyelőre nem kommentálta Szerbia keleti nyitását. Jamie Shea, a szövetség korábbi illetékese szerint Kína európai támaszpontot keres, és Szerbia, amely egyszerre küszködik gazdasági igényekkel, valamint ingadozik kelet és nyugat között, vonzó partner lehet számára.

Shea nem zárta ki, hogy Vučić a belső feszültségek és a regionális konfliktusok nyomására konfrontatívabb politikát is folytathat. Szerinte a NATO-nak szoros figyelemmel kell kísérnie a biztonsági helyzetet, különösen a határokon és a konfliktusokra hajlamos területeken, és készen kell állnia a gyors reagálásra. Úgy vélte, most lenne időszerű kinevezni egy különleges NATO-megbízottat a térségbe, aki az EU és az Egyesült Államok képviselőivel együtt dolgozna.

Koszovói NATO-tagság, ez csak álom?

Koszovó számára Szerbia továbbra is a legnagyobb biztonsági fenyegetés. Két évvel ezelőtt szerb fegyveresek támadták meg a koszovói rendőrséget Banjskában, ahol egy rendőr életét vesztette. Belgrád tagadta az érintettséget, de a koszovói hatóságok bizonyítékokat mutattak be, amelyek szerint közvetlen kapcsolat állt fenn a szerb állammal.

Fidair Berisha, a Koszovói Közbiztonsági Akadémia professzora úgy véli, hogy Szerbia képtelen lemondani a Koszovóval kapcsolatos területi igényeiről, és a legerősebb garanciát az jelentheti, ha Koszovó NATO-tag lesz, valamint ha elmélyíti együttműködését az Egyesült Államokkal.

A koszovói katonák egy M-84-es tank mellett gyakorlatoznak

A koszovói NATO-tagság útja azonban hosszú, hiszen négy szövetséges állam még mindig nem ismeri el függetlenségét, és az is kérdés, hogy mit szólna a Koszovót elisnerő, de a szerbekkel erősen barátkozó Magyarország, ezt már a BALK teszi hozzá. Mindeközben a Nyugat-Balkán a nyugati prioritások listáján hátrébb szorult az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktusok miatt.

Mediu szerint ezért közös katonai kapacitásokat kell létrehozni, amelyek három pillérre épülnek: NATO-elrettentésre a Balkánon, közös politikai biztonsági elemzésekre és gazdasági elrettentésre. Példaként a balti államok tapasztalatait hozta, és üdvözölte Albánia, Koszovó és Horvátország védelmi együttműködését, amelyet a jövőben szerinte magasabb szintre kellene emelni.

Szerbia élesen bírálta ezt a kezdeményezést, és kijelentette, hogy nem fogad el semmilyen egyoldalú lépést, amely szerinte sérti az ország területi integritását.

A Koha végül idézi Jamie Sheat, aki a NATO szóvivőjeként vált ismertté az 1999-es koszovói háború idején, és aki most azzal zárta értékelését, hogy senkit sem érhet meglepetés. Szavai szerint Napóleon szellemisége ma is időszerű: „Megbocsátható, ha elveszítesz egy csatát, de az nem, ha felkészületlenül ér a támadás.”