A NATO nem engedi, hogy biztonsági vákuum alakuljon ki Boszniában (?)

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Minden elszakadással való fenyegetés veszélyes, a NATO támogatja az EUFOR mandátumának meghosszabbítását – írja a Dnevni avaz bosnyák napilap és hírportál egy meg nem nevezett NATO-illetékesre hivatkozva. A hír azzal párhuzamosan jelent meg, hogy Milorad Dodik közelgő moszkvai útja előtt Budapesten egyeztetett. Megjegyzendő, hogy a boszniai szerb entitás (volt) vezetője ezúttal nem Orbán Viktor magyar miniszterelnök vendége volt.

A szuverenitás támogatása

A bosnyák portál jelentése szerint a NATO támogatja az EUFOR „Althea” műveletét, és határozottan kiáll az EUFOR-mandátum meghosszabbítása mellett Bosznia-Hercegovinában – jelentette a FENA szarajevói hírügynökség a NATO brüsszeli központjának egyik tisztségviselőjére hivatkozva, hozzátéve: a NATO nem engedi, hogy biztonsági vákuum alakuljon ki Bosznia-Hercegovinában.

Kapcsolódó cikk

Dodik Moszkvába készül, az EUFOR Althea kipaterolását követeli

A tudósítás szerint a nyilatkozat a NATO reakciója Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság (volt) elnökének legutóbbi kijelentéseire.

Dodik nemrég a Szputnyik orosz csatorna belgrádi szerkesztőségének adott interjújában elmondta: hamarosan Moszkvába utazik, ahol azt szeretné elérni, hogy Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétózza meg az EUFOR-Althea misszió meghosszabbítását.

A katonai alakulat mandátumát a BT évente hosszabbítja meg, erre novemberben kellene sort keríteni.

Ugyanebben az interjúban Dodik arról is beszélt, hogy orosz támogatást kér ahhoz a népszavazáshoz, amellyel a Republika Srpska függetlenségét kívánja jóváhagyatni a boszniai szerb szavazókkal.

A NATO erősítené a boszniai védelmi képességeket

Ezzel kapcsolatban a NATO-tisztségviselő hangsúlyozta: Bosznia-Hercegovina biztonsága fontos a régió, valamint Európa és az Észak-atlanti Szövetség számára, ezért határozottan támogatják Bosznia-Hercegovina szuverenitását és területi integritását.

A FENA és az Avaz által meg nem nevezett NATO-illetékes megjegyezte, hogy minden elszakadással való fenyegetődzés destabilizáló jellegű és veszélyesnek tekintendő. „Támogatjuk Bosznia-Hercegovinát és annak állami intézményeit” – üzente a NATO-illetékes.

Ehhez még hozzátette, hogy a NATO Bosznia-Hercegovina elkötelezett partnere, amellyel szeretnék elmélyíteni a politikai párbeszédet és a gyakorlati együttműködést, beleértve a szarajevói NATO-központ és a politikai szerepvállalást támogató egységek munkáját.

Az illetékes hangsúlyozta, hogy a NATO emellett támogatja azokat a boszniai reformtörekvéseket, amelyek ellenállóbbá és biztonságosabbá teszik Bosznia-Hercegovinát, beleértve a védelmi kapacitások építését szolgáló NATO segélycsomag keretében végzett tevékenységeket.

Ez szerinte erősíti az ország képességeit többek között a válságkezelés, a kiberbiztonság, a terrorizmus elleni küzdelem és a boszniai fegyveres erők NATO-val való interoperabilitásának javítása terén.

Több új program indul

Az Észak-atlanti Szövetség képviselője jelezte: az év folyamán több új programot indítanak különböző területeken, például a terrorizmus elleni harcban, a kiberbiztonságban, a légi evakuációban, a katonai rendészetben és a válságkezelésben.

A meg nem nevezett illetékes szerint máris több fontos lépést tettek: a NATO szövetségesei és partnerei több mint 8 millió eurót fektettek be egy célzott „bizalmi alapba”, és a szövetségesek folyamatosan szakértőket neveznek ki a konkrét kezdeményezések végrehajtásának vezetésére.

Megjegyezte, hogy a NATO szorosan együttműködik az Európai Unióval annak érdekében, hogy az erőfeszítéseik kiegészítsék egymást. A NATO erre a célra kijelölt munkatársai konzultációkat tartanak a közös érdeklődési területekről, például a légi felügyeletről, a kiberbiztonságról és a terrorizmus elleni harcról.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a védelmi kapacitásépítési csomag kiegészíti a NATO és Bosznia-Hercegovina közötti jó együttműködést a katonai szakmai képzés és a jó kormányzás terén, és folytatják a tárgyalásokat a további együttműködési területekről a boszniai hatóságokkal.

Gyors döntést a függetlenségről

Az SNSD elnöke és a boszniai Szerb Köztársaság (RS) korábbi elnöke, Milorad Dodik Magyarországon tett látogatást, és találkozott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel. Az Avaz megfogalmazása szerint a közös sajtóértekezleten ismét a Szerb Köztársaság „függetlenségével fenyegetőzött”.

Dodik mindenekelőtt köszönetet mondott Magyarország álláspontjáért, majd kijelentette, hogy az RS nagyon hamar döntést hoz az önállóságról.

A boszniai szerb politikus arról tájékoztatta a magyar tárcavezetőt, hogy a német állampolgárságú Christian Schmidt azért érkezett Bosznia-Hercegovinába, hogy elvegye annak összes vagyonát és ásványkincsét, aminek az RS ellenáll.

Dodik ehhez hozzátette, hogy ha a dolgok kedvezőtlenül alakulnak számukra, akkor „nagyon gyorsan meghozzák a döntést az RS függetlenségéről”.

Elmondása szerint Bosznia-Hercegovina „a távoli amerikai adminisztráció akaratából jött létre”, és olyan produktum volt, amelynek nem volt reális alapja a túléléshez és a rendezett működéshez.

Szerinte ezzel olyan problémákat kaptak, amelyek mesterségesen lettek generálva, és hozzátette, hogy „a brüsszeli és a Biden-adminisztráció lerombolta a daytoni békemegállapodást”.

Dodik megjegyezte, hogy bíróságokon keresztül próbálják eltávolítani a demokratikusan megválasztott vezetőket, ami azt mutatja, hogy van egy erős struktúra Európában, amely kész elmenni a végsőkig, és Bosznia-Hercegovina jelenleg „megszállás alatt áll”, Brüsszelt pedig azzal vádolta meg, hogy eltűri a demokrácia felszámolását Bosznia-Hercegovinában.

Dodik világos álláspontja(?)

A boszniai szerb vezető szerint ez „valóban világos álláspont, és nem újdonság”. Nyilvánvaló, hogy világszerte bíróságok felhasználásával próbálnak politikai értelemben „halálos ítéletet” biztosítani a demokratikusan megválasztott vezetők számára. Ez történt Trumppal, Bolsonaróval, és ez történt itt Európában is.

Dodik megjegyezte, hogy ezt mutatják a legutóbbi csehországi események is, ahol ugyanilyen nyomást gyakoroltak, és hozzátette, hogy „egy valóban erős európai struktúra kész elmenni a végsőkig”.

Szerinte a brüsszeli adminisztráció figyelmen kívül hagyja a problémákat és mindazt, amit tennie kellene, ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy harminc év után le kell zárni az OHR (a boszniai főmegbízotti hivatal) szerepét, amit szerinte eredetileg egyéves, ideiglenes mandátumnak szántak. Az OHR egy évre volt tervezve, de harminc éve itt maradt – hangsúlyozta Dodik.

Dodik látványosan hangsúlyozta, hogy a Főmegbízotti Hivatal megbízatása egy évre szólt (Forrás: RTRS)

Nyilvánvaló csúsztatás

A BALK itt fontos megjegyzést fűz a kijelentéshez, mivel az csúsztatást tartalmaz. Az OHR (Office of the High Representative) létrehozását valóban a Daytoni Békemegállapodás rögzítette 1995-ben, annak 10. számú melléklete (Annex 10) alapján.

Ez a dokumentum azonban nem tartalmaz sem egyéves, sem bármilyen más időbeli korlátozást a főmegbízott (High Representative) mandátumára vonatkozóan. A szöveg kizárólag a megbízatás céljait és hatásköreit határozza meg, de nem szab időkorlátot.

Ebből következően a mandátum időtartamát és fenntartását nem az Annex 10, hanem a Békevégrehajtási Tanács (Peace Implementation Council, PIC) határozza meg. Ez a testület jogosult dönteni az OHR fennmaradásáról vagy lezárásáról – nem valamiféle automatikus időkeret.

A valóság tehát az, hogy soha nem létezett hivatalos „egyéves” korlátozás az OHR működésére. Ez az állítás Dodik politikai narratívájának része, amelynek nincs dokumentált alapja. A főmegbízotti hivatal jelenléte Boszniában a nemzetközi közösség döntésétől függ, és nem valamiféle automatikusan lejáró mandátumtól.

A PIC Irányító Testületének politikai igazgatói a 2008. február 26–27-én Brüsszelben tartott ülésükön fogadták el az ún. Agenda 5+2 néven ismert kritériumrendszert. Ez pontosan meghatározza, milyen feltételek teljesülése esetén zárható le az OHR megbízatása.

A testület 2008 óta rendszeresen értékeli az előrehaladást az „5+2-es napirend” végrehajtásában. Bár bizonyos területeken történt előrelépés, a vezető boszniai politikai pártok közötti hosszan tartó megosztottság és politikai blokád akadályozta a napirend teljesítését, és így a főmegbízotti hivatal bezárását is.

Senki sem avatkozhat be

Szijjártó Péter beszédében kijelentette, hogy egy ország népe választja meg azt, hogy ki vezesse, és senkinek nincs joga ebbe beavatkozni.

Ennek értelmében hozzátette, hogy arról az RS népének kell döntenie, ki vezesse a boszniai Szerb Köztársaságot, és hogy nem Budapestről fogják megmondani, de még Brüsszelből vagy Berlinből sem, hogy mi lesz az RS jövője. Erről Banja Luka, illetve az RS népe fog dönteni – mondta Szijjártó.

Hozzátette: mindig tiszteletben tartják az országok, illetve népeik döntését saját jövőjükről, és ez a helyzet Dodik esetében is, aki ellen boszorkányüldözés folyik.

Szijjártó megjegyezte, hogy Magyarország a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik, és ez a fajta együttműködés mindig sikeres volt Magyarország és a Szerb Köztársaság között. Élvezzük ennek az együttműködésnek az előnyeit, és nem akarjuk megszakítani, sőt a jövőben tovább erősíteni kívánjuk – mondta a magyar külügyminiszter a Dodikkal folytatott tanácskozás után.