Vučić szerint 15 napon belül megnyílik a Belgrád-Szabadka gyorsvasút

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Szeptember közepén megnyílik a Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút szerbiai szakasza – jelentette be Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök pekingi látogatásán. A projektet Szerbia kínai cégekkel közösen valósította meg. Diplomatikusan fogalmazva a nagysebességű vasútvonal célja az áruszállítás és a személyforgalom gyorsítása az európai és ázsiai piacok között: egyszerűbben szólva viszont a kínai áru terítése a térségben.

Vučić megörvendeztette a kínai elnököt

A szerb elnök arról az örvendetes fejleményről tájékoztatta Hszi Csin-ping kínai elnököt a két delegáció találkozója során, hogy Szerbia a kínai partnerekkel közösen a maga területén befejezte a Belgrád–Budapest közötti vasútvonal építését, és tizenöt napon belül megnyitja a szakaszt a forgalom előtt. Más kérdés az, hogy Vučić a vonal megnyitását júniusban még augusztus végére jelezte, ami egyike volt a szerb elnök elinflálódó ígéreteinek.

A gyorsvasút konkrét példája annak a gazdasági és infrastrukturális együttműködésnek, amely az elmúlt években Szerbia és Kína között kialakult, és a kapcsolatok fő pillérévé vált. Ezt más szóval Kína közép-európai térhódításának lehet nevezni, de Szerbia és Kína ezt csak „acélos barátságként” emlegeti.

Kapcsolódó cikk

Augusztus végére ígérik a gyorsvasút indulását Szabadkáról

Hivatalos közlés szerint a kínai beruházások értéke Szerbiában már meghaladja a 7,2 milliárd eurót. Kína jelenleg a legnagyobb egyedi külföldi befektető az országban. A kétoldalú kereskedelmi forgalom a várakozások szerint 2025-ben átlépi a 8,5 milliárd eurós küszöböt, ami körülbelül 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A szerb elnök megköszönte a HBIS vállalatnak a szendrői (Smederevo) acélgyárba történő befektetéseit, valamint az arany-, réz-, cink- és lítiumbányászattal foglalkozó Zi Jin kínai bányavállalat kelet-szerbiai letelepedését.

A Pekingben folytatott tárgyalások során Vučić újabb beruházások érkezését sürgette, különös tekintettel a gyártóipari, technológiai és energetikai szektorra, amiről a szerb elnök külön is tárgyalt a Power China nagyvállalattal.

Szerbia célja a magasabb hozzáadott értékű termelés ösztönzése, valamint a munkahelyteremtés a vidéki régiókban. Az elnök külön kérte a technológiai transzfert, nemcsak civil, hanem katonai alkalmazások tekintetében is.

Zöld átmenet, mesterséges intelligencia és repülő autók

Vučić találkozott a Shanghai Fengling Renewables képviselőivel is, akik a szélenergia és fenntartható technológiák fejlesztésében aktívak.

Ez egy korábban – még Ana Brnabić miniszterelnöksége idején – megalapozott kapcsolat, az együttműködés célja pedig, hogy Szerbia növelje a megújuló energiaforrások arányát az energiamixben, és fokozza energiafüggetlenségét.

Az elnök szerint az ilyen partnerségek kulcsfontosságúak a zöld átmenet sikeres végrehajtásához, elvégre a kínai cég ezen a téren „egészen kimagasló eredményeket ért el” 185 méteresre növesztett szélturbináival.

Azt hiszem, hogy erre szokás mondani, hogy népes delegáció, de lesz ez még népesebb is! (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Szerbia nevében Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter 2024 januárjában egyetértési megállapodást írt alá Kínával a megújuló energia-beruházásokról, ami növeli annak esélyét, hogy az ilyen nyúlánk szélturbinák Szerbiában is megjelenjenek.

Vučić mostani látogatása során a technológiai fejlődés is hangsúlyos téma volt. Kína jelentős eredményeket ért el a mesterséges intelligencia alkalmazásában, különösen az oktatásban és az egészségügyben.

Vučić kiemelte, hogy a kínai egészségügyi rendszerben már több mint 1,8 millió hibás diagnózist szűrt ki AI-alapú rendszerek segítségével, és ilyen jellegű fejlesztéseket Szerbia is szívesen bevezetne.

Közben előkerült a már majdnem elfeledett repülő autók kérdése is, Vučić elnök ugyanis Pekingben több nagy kínai vállalattal is találkozott, amelyek érdeklődnek a szerbiai befektetések iránt – köztük az Xpeng nevű céggel is, ez repülő autók fejlesztésével foglalkozik.

A találkozót követően bejelentették, hogy 2026. december 1-jéig bemutatásra kerül a repülő autók használata Szerbiában, és hogy ezek a járművek a 2027-es belgrádi Expo speciális kiállításán is szerepelnek majd.

Mindennapi „koszovózás és tajvanozás”

A politikai dimenziók sem maradhattak említés nélkül, így vice versa terítékre került Koszovó kérdése és az „egy Kína” elv. Bár arról konkrétan nem esett szó, hogy Tajvan elfoglalását követően Kína Koszovót „megenné reggelire”, a tudatalattiban azonban bizonyára működtek ilyen gondolatok egyik és másik oldalon is.

Ennek kifejezése helyett Peking megerősítette Szerbia területi integritásának támogatását, míg Belgrád ismételten kifejezte elkötelezettségét az „egy Kína” koncepció mellett. Ezt hívják talán „politikai virágnyelvnek”, ami a két átmeneti állapot leírására szolgál.

Ennek szellemében a felek jelezték, hogy az „államok szuverenitásának tiszteletben tartása” közös elvük, és ellenzik a belügyekbe történő külső beavatkozásokat.

Előkerült a naftalinból Tomislav Nikolić volt szerb elnök is. A képen még látható az amerikaiak által megszankcionált Nenad Popović is, de ebben a társaságban ez kimondottan előny (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A képen látható Tomislav Nikolić is, aki nem véletjlenül tűnt fel Pekingben, miután ő a Kínával és Oroszországgal folytatott nemzetközi együttműködés koordinálását végző szerbiai nemzeti tanács elnöke.

Ez egy protokolláris pozíció, amit 2017-ben kifejezetten az ő számára hozott létre Aleksandar Vučić, kárpótlásul azért, hogy volt radikális mentorát lapátra tette az elnöki pozíció megszerzéséért folyó belharc során.

Ez a poszt Nikolić számára megadja a „volt elnöki státuszt” annak minden kellékével együtt (például az egyik dedinjei állami villa használatával), de Nikolić politikai súlya ma már igen csekély – inkább csak egyfajta tiszteletbeli, szimbolikus szerep.

Hivatalos meghívás új pekingi látogatásra

A szerb elnökkel madarat lehetett volna fogatni, amikor Hszi Csin-ping nem az illetékes kormányhivatalokon keresztül, hanem személyesen kérte fel őt és a szerbiai delegációt, hogy hivatalos állami látogatás keretében is keressék fel Kínát.

Erre várhatóan a következő fél éven belül kerül sor. A meghívás közvetlenül a két államfő találkozóján hangzott el, nem diplomáciai csatornán keresztül, ami a kapcsolatok személyes szintű intenzitására utal.

Kína 2026 márciusában indítja új ötéves tervét, míg Szerbia a saját stratégiai célkitűzéseit 2035-ig határozza meg. A két ország célja, hogy ezeket a terveket összehangolják, különösen a gazdaság, technológia, energetika és infrastrukturális projektek terén, amiből az is kiolvasható, hogy Vučić 2035-ig tervez.