Augusztus végére ígérik a gyorsvasút indulását Szabadkáról

Amennyiben nem történt volna meg az újvidéki vasútállomás tragédiája, elméletileg 2024. november 24-e óta üzemben lenne a Belgrád-Budapest gyorsvasút Szabadka és Újvidék közötti szakasza, vagyis a határmenti városból egy óra és tíz perc alatt lehetne eljutni a szerb fővárosba.

A tragédia viszont megtörtént, 16 ember meghalt, viszont ennek következtében talán sokkal többen menekültek meg, mert nem indult el a gyorsvonat a szóban forgó szakaszon, a kínaiak ugyanis elég trehány munkát végeztek.

Nemcsak Szabadka és Újvidék, hanem Újvidék és Belgrád között is számos hiányosságot jegyeztek fel a szakemberek, de baleset szerencsére (még) nem történt. A vasút azóta sem nyílt meg, pedig már négy különböző dátumot is emlegetett az indulás kapcsán Szerbia elnöke, aki egyébként ebben sem kellene, hogy illetékes legyen.

Négy különböző dátum

Miután a november 23-i ünnepélyes megnyitó, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök is megjelent volna, elmaradt, Aleksandar Vučić azt mondta, az üzembe helyezést két héttel későbbre, december 8-ra halasztják, de ünnepség – a tragédiára való tekintettel – nem lesz.

Ő sem gondolhatta ezt komolyan, a tüntetések közepette pedig végül senki sem foglalkozott a gyorsvasút átadásával, és igény sem volt rá.

Kapcsolódó cikk

Bátorságpróba: ki mer majd felülni a gyorsvonatra?

Február 16-án Aleksandar Vučić azt mondta, hamarosan megnyílhat a vasút, de senki sem akarja aláírni a használati engedélyt. Akkor ezért a demonstrálókat – a blokaderoknak csúfolt tüntetőket – hibáztatta.

Vučić akkor azt mondta, hogy szerinte a vasút 2026 tavaszára Budapestig elkészül, azóta viszont a magyar fél azt ígérete, hogy még az idén év végére üzembe helyezik.

Idén május 24-én a szerb államfő már arról beszélt jelen időben, hogy július első felében megnyitják a gyorsvasutat, mert már így is több tízmillió eurót veszítettek (feltételezhetően az államkasszára gondolt), mert nem nyitották meg időben.

Ezek után alig telt el három hét Aleksandar Vučić az Instagramon új dátumot jelentett be: augusztus végét. Hozzátette azt is, hogy a teherszállításnak előbb el kellene indulnia – így volt ez a Szabadka és Szeged közötti vonallal is, tehát ez nem lenne kivételes – már július végén.

Az okokról soha sem esik szó

Arról, hogy a kínaiak készek gyorsvasutat építeni Belgrád és Budapest között még 2014-ben beszélt Aleksandar Vučić a Világgazdasági Fórumon, s azt mondta, nem megengedhető, hogy ez az építkezés 10 éven át tartson. A szerződés 2015-ben írták alá, és először 2017 végére ígérték a teljes szakasz megépítését, de a gyakorlatban addigra el sem kezdődött a beruházás.

Arról már korábban írtunk, hogy a szakértők jelentése szerint, amelybe a Radar betekintést nyert, az Utiber által került benyújtásra a beruházó Szerb Vasúti Infrastruktúrának, számos hiányosságot rögzít.

Az Utiber jelentése szerint már most omlik a gyorsvasút támfala Újvidék és Kelebia között (ez eléggé tág fogalom), pedig még egyetlen vonat sem halad át a vonalon, főleg nem kétszázzal. A fotó április 8-án készült, a többi fotót itt lehet megnézni (Forrás: Nova, Utiber)

Sok közülük szabad szemmel is látható, ez látszik a most, június 18-án Szabadkán készült fotókból is. Az Utiber jelentése szerint mintegy 15 helyen „erodálódott a vasútvonal rézsüje”, ami azt jelenti, hogy veszélybe került a vasúti pálya stabilitása.

A Radar által megszólaltatott vasúti infrastruktúra-szakértő szerint ezek olyan súlyos hiányosságok, amelyek veszélyeztetik a közlekedés biztonságát. A jelentésről bővebben itt írtunk.

Szabadka a vízen

Egyébként a hiányosságok valóban láthatók szabad szemmel is. Mintegy két héttel ezelőtt cserélték ki a Szabadka központjában lévő, gyorsvasút alatt húzódó aluljáró kerítéseit – az aluljárót alig másfél éve adták át a forgalomnak, de azóta már több helyen megrepedt, szétmállott.

Az aluljárót alig másfél éve adták át a forgalomnak, de azóta már több helyen megrepedt, szétmállott, vajon mi lesz ha vonat halad át rajta, igaz ott már nem kétszázzal, mert közel van az állomás (Forrás: X platform)

A városban egyébként kialakult egy olyan közlekedési kultúra, amely szerint, ha feltorlódik a forgalom az aluljáró alatt, akkor arra, hogy váltson a lámpa, nem az aluljáró alatt várakozik a kocsisor – magyarán senki sem mer alatta tartózkodni huzamosabb ideig.

De aki tesz egy sétát a többi aluljáró felé, vagy csak a vasút melletti szakaszon, láthatja, hogy nagyon sok helyen fusermunkát végeztek, s ha el is indul majd a vonat, óránként 200-al biztosan nem fog száguldani. Ha egyáltalán elindul.

A vasútállomások épületeiről pedig nem is ejtettünk még szót, azok ugyanis hiába készültek el, még Szabadkán sem kaptak használati engedélyt, a jegyértékesítő egy bádogházban fogadja az utasokat, s az álom, hogy a tér és állomás megtelik majd utasokkal valahogy nagyon távolinak és kicsit szürreálisnak tűnik.

Legutóbbi cikkünk óta már majdnem felszáradt az aluljáró a szabadkai vasútállomáson, de a palettákat és a farost lemezt nem vitték el, kellhet az még, keresd a kép közepén, a folyosó végén

A legutóbbi felhőszakadás óta – megint volt eső az észak-bácskai városban hétfőn, június 16-án – annak nyomai ismét látszanak a föld alatti aluljáróban, még a fotók készítésekor, június 18-án is.

Az a baj, hogy erre a beruházásra mégcsak nem is lehetünk büszkék, mondván, hogy “kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk”, mert ugyan a kínaiak építették, de kínai hitelből, amit mi fizetünk meg, hasznuk meg egyelőre úgy tűnik, csak nekik lesz belőle.