Új házelnök Pristinában, de a parlamenti válság még nem ért véget

Koszovóban hónapok óta húzódó politikai válság után Dimal Bashát, a Vetëvendosje (Önrendelkezés) Mozgalom politikusát választották meg a parlament új elnökévé, miután 73 képviselő támogatta a jelölését, harminc viszont ellene volt.

A február 9-i parlamenti választásokat követő időszakban mintegy ötven sikertelen szavazási kísérlet történt, így a házelnök megválasztása egy jelentős lépés az alkotmányos intézményrendszer újraindulása felé, de nem elegendő.

Basha – aki állítólag amerikai állampolgár is (Forrás: Dardania Times) – a szavazást követően hangsúlyozta, hogy célja egy befogadó és méltóságteljes parlamenti légkör megteremtése, ahol a vita nem az ellenségeskedés, hanem a közérdek eszköze.

A nemzetközi partnerek – köztük a brit és német nagykövetség – üdvözölték az új parlamenti elnök megválasztást, ugyanakkor sürgették az összes parlamenti tisztség betöltését és a kormány mielőbbi megalakítását.

A siker még nem teljes Koszovóban

A választás másnapján a parlament alelnökeivé választották Albulena Haxhiut (LVV), Vlora Çitakut (PDK), Kujtim Shalát (LDK) és Emilja Rexhepit (a nem szerb kisebbség képviselője). A parlament hivatalos megalakulása azonban még nem történt meg, mert a szerb közösség kvótájához tartozó alelnök személyét nem sikerült elfogadni.

Mi már 22-dik alkalommal ráuntunk a számolásra

Mi már 22-dik alkalommal ráuntunk a számolásra

Kapcsolódó cikk

Huszonkettedik nekifutásra sem alakult meg a koszovói parlament

A helyzetet bonyolította, hogy a Szerb Lista a mindhárom megengedett alkalommal Slavko Simićet javasolta alelnöknek, de ő egyszer sem kapta meg a szükséges szavazatszámot. Mivel a párt új személyt nem jelölt, a házelnök sorsolással döntött a további jelöltekről.

A sorsolásból Verica Ćeranić, Stefan Kovačević, Nenad Rašić és Liljana Stefanović neve került elő, ám egyikük sem kapta meg a szükséges többséget. Stefanović ráadásul vissza is utasította a jelölést, így a parlamenti ülés elnapolásra került.

A házelnök, Dimal Basha arra hivatkozott, hogy az alkotmánybíróság értelmezése alapján ugyanazt a személyt legfeljebb három alkalommal lehet újra jelölni, és miután a Szerb Lista ezt figyelmen kívül hagyta, a szokásjog alapján alkalmazta a sorsolást.

Basha kijelentette, hogy nem engedhető meg a szerb kisebbségi helyek blokkolása, de azt is hozzátette, hogy nem lehet eltérő mércét alkalmazni a házelnök és az alelnökök megválasztásánál, így a képviselők csütörtökön – vagyis a törvényes 48 órán belül – összeülnek, és ez a játék akár a végtelenségig folytatódhat, ha csak nem következik be valami fordulat, például a Szerb Lista kizárása a parlamentből vagy a parlament vezetéséből.

A „jó szerbet” sem sikerült megválasztani

A leköszönő igazságügyi miniszter, Albulena Haxhiu a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a parlament akár két jó hírrel is zárhatta volna a napot: egyrészt a testület megalakulásával, másrészt a Szerb Lista képviselőjének kizárásával a vezetésből.

Haxhiu szerint csupán hat szavazat hiányzott ahhoz, hogy (a koszovói rezsimhű) Nenad Rašić alelnökké váljon, ami szerinte egyértelmű jele az ellenzék politikai gyávaságának.

Kurti „jó szerbje” támogatta Dimal Basha megválasztását a parlamentben, Nenad Rašić létszer is volt miniszter, legutóbb 2022-től a közösségekért és a visszatértekért nevet viselő tárcát veztette (Minister for Communities and Returns)

Haxhiu úgy véli, az ellenzéki pártoknak csütörtökig van idejük „reflektálni” és támogatni Rašić megválasztását. Úgy fogalmazott, hogy Koszovó nem lehet tovább a banjskai támadást megszervező és végrehajtó, „Milan Radoičić szerb terrorista által vezetett párt” – a Szerb Lista – túsza.

Névlegesen nem Radoičić a Szerb Lista vezetője, ez politikusi túlzás, hiszen soha nem is volt a Belgrádból létrehozott koszovói szerb párt elnöke, viszont alelnöki tisztséget töltött be.

Aleksandar Vučić szerb államfő nyilvánosan úgy nyilatkozott, hogy Milan Radoičić nem tekinthető személyes barátjának, ám „közeli együttműködőnek” igen, miután őt „Szerbia őrzőjének” nevezte Koszovóban és Metohijában. A banjskai eseményeket követően azonban megtiltotta neki, hogy Koszovóba menjen, ami egyébként sem lenne tanácsos.

Az angolok és a németek is aggódnak

A folyamatokat élesen bírálta Lumir Abdixhiku, az ellenzéki Koszovói Demokrata Liga (LDK) elnöke is, aki szerint óriási hiba volt, hogy a másik két ellenzéki párt, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) és a Koszovó Jövőjéért Szövetség (AAK) támogatta Basha jelölését a házelnöki posztra.

Abdixhiku úgy látja: a mostani vezetők nem alkalmasak Koszovó intézményeinek képviseletére, és az új elnök lépései súlyos politikai precedenst teremthetnek a kisebbségi kvóták megsértése terén. Azt mondta, Koszovó nem válhat Belgrád politikai zsarolásának eszközévé, mert a Szerb Lista bojkottja által Belgrád bármikor megbéníthatja az államot.

Dimal Basha egyébként 1979-ben született Pristinában, jelenleg Ferizajban (szerbül Uroševac) él. Diplomáit az Egyesült Államokban szerezte: nemzetközi büntetőjogból summa cum laude (John Jay College), majd konfliktus- és biztonságpolitika szakon mesterfokozatot a New York-i The New School magánegyetemen. Politikai pályafutását parlamenti képviselőként kezdte, több bizottságban is dolgozott, és immár harmadik ciklusát tölti.

A szavazást követően Jonathan Hargreaves brit és Jorn Rohde német nagykövet is aggodalmát fejezték ki a parlamenti munka szerb részről történő várható blokkolása miatt. Rohde szerint egyértelmű, hogy nincs elegendő politikai akarat a probléma megoldására, pedig több európai forrás és fejlesztési támogatás is Koszovó intézményes stabilitásához van kötve.

A jelenlegi helyzet tehát egyelőre nem tekinthető alkotmányosan lezártnak: bár a házelnök és négy alelnök már megvan, a teljes parlamenti struktúra létrejöttéhez még egy kisebbségi (szerb) alelnök megválasztása szükséges. A következő ülést csütörtökre tűzték ki, ahol újabb kísérletet tesznek a holtpont áthidalására.