Huszonkettedik nekifutásra sem alakult meg a koszovói parlament

A koszovói demokrácia sajátos csúcsot döntött: a február 9-i választások óta huszonkettedik nekifutásra sem sikerült megalakítani a parlamentet. A legutóbbi ülésen a képviselők még a titkos szavazás lebonyolítását felügyelő bizottság megalakításában sem tudtak megegyezni: a testület a szükséges 61 helyett mindössze 54 támogató szavazatot kapott.

Mindenki a másikat vádolja

A politikai patthelyzetben a pártok egymást hibáztatják. A győztes Önrendelkezés (Vetëvendosje) szerint az ellenzék blokkolja a működést. Dimal Basha, a mozgalom képviselője szerint abszurd, hogy azok a pártok, amelyek korábban a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság és a szerb önkormányzati szövetség (Zajednica srpskih opština, ZSO) létrehozását támogatták, most nem hajlandók megszavazni egy egyszerű parlamenti bizottságot sem.

Az ellenzéki Koszovói Demokrata Liga (Lidhja Demokratike e Kosovës, LDK) képviselői – köztük Anton Quni és Armend Zemaj – kijelentették: az Önrendelkezés nem képes biztosítani a parlamenti többséget, miközben megpróbálja a felelősséget az ellenzékre hárítani.

Kapcsolódó cikk

Politikai patthelyzet Koszovóban, új választások lesznek?

A 2025. február 9-én tartott parlamenti választásokat valóban az Önrendelkezés nyerte: az Albin Kurti vezette párt a szavazatok 42,3%-át szerezte meg, ami 48 mandátumot jelent a 120 fős törvényhozásban.

Ez az eredmény nem biztosította számukra az abszolút többséget, így koalíciós partnerek bevonására van szükség, nemcsak a kormányalakításhoz, hanem a házelnök megválasztásához is.

Vlora Çitaku, a jobboldali Koszovói Demokrata Párt (Partia Demokratike e Kosovës, PDK) képviselője szerint a kormányoldal tehetetlenségéért Albin Kurti pártvezető és a házelnöknek jelölt Albulena Haxhiu a felelős. A PDK szerint több kompromisszumos javaslat is született, de az Önrendelkezés nem hajlandó engedni. Çitaku felszólította Kurtit, hogy lépjen túl személyes ambícióin, és biztosítsa az ország stabilitását.

Avni Dehari, az alakuló ülés elnöklője szerint a válság feloldása nem az ő feladata. Technikailag ő vezeti ugyan az üléseket, de politikai megállapodás nélkül nincs mozgástere. Dehari visszautasította azokat a vádakat, hogy Albin Kurti „forgatókönyvét” követné, mondván: az ülések menetét a parlament titkársága határozza meg.

A civil társadalom kizárva

Eugen Cakolli, a Koszovói Demokratikus Intézet munkatársa élesen bírálta, hogy a civil szervezeteket ezúttal nem engedték be az ülés megfigyelésére.

Elmondása szerint már több mint 15 éve rendszeresen követik a parlament munkáját, most azonban – feltehetően egy korábbi tüntetés miatt – a biztonsági szolgálat új, írásos kérelmet követelt, annak ellenére, hogy egy korábban benyújtott, érvényes dokumentummal már rendelkeztek.

120 fizetés, 0 felelősség (Forrás: X paltform)

A parlament sajtóirodája szerint a belépést a szabályzat alapján három munkanappal korábban kell kérvényezni – sokan azonban ezt adminisztratív ürügynek tartják a civil jelenlét korlátozására.

A protokollosok minden bizonnyal azt sérelmezték, hogy a civil társadalom több szervezete szimbolikus akcióval tiltakozott a „politikai bénaság” ellen. A parlament épülete előtt széksorokat állítottak fel, mintha az ülésterem lenne, és azokra ironikus feliratokat helyeztek: „120 fizetés, 0 felelősség”, „Ez nem sorozat – ez a mi országunk”, „Meddig még?”, „A demokrácia cirkusza”.

A hónapok óta tartó parlamenti patthelyzet megbénítja az állami intézményrendszer működését, és súlyosan aláássa a közbizalmat is. A parlament megalakítását nem lehet a végtelenségig halogatni – már csak egy lépésre vagyunk a végtelentől, vagyis a teljes működésképtelenségtől.

A politikai pártok felelőssége nem csupán a parlamenti többség megteremtése, hanem a demokratikus működés újraindítása is – még mielőtt a lakosság végleg hátat fordítana a közéletnek.

A következő próbálkozás csütörtökön lesz, „jubiláris” huszonharmadik alkalommal!