Az orosz nagykövet szerint Magyarország és Szlovákia józan állam

A belgrádi orosz nagykövet úgy nyilatkozott, hogy Oroszország békét akar Ukrajnában, az akadály a NATO és az Európai Unió, kivéve néhány józan államot, mint Magyarország és Szlovákia. Alekszandr Bocan-Harcsenko szerint az EU mindeközben háborús útra lépett, katonai szervezetté vált, és a NATO rendelkezésére áll.

Eltérően számos moszkvai nyilatkozattól a nagykövet nem vádolta meg Szerbiát, hogy közvetlenül fegyvert szállított volna Ukrajnának. Alekszandr Bocan-Harcsenko a belgrádi Politikának adott hosszú interjújában úgy vélte, hogy Vučić elnök végre megtalálta a megoldást arra, hogy „megakadályozza a végfelhasználók részéről történő csalás lehetőségét”, és ezzel a szerb fegyverek Ukrajnába kerülését.

Az interjúban arról is beszélt, hogy Oroszország „természetesen nem ellenzi a békés, tárgyalásos rendezést Ukrajnában”, Moszkva álláspontja szerint ugyanis a diplomáciai megoldás jobb a katonainál, de ugyanakkor hozzátette, hogy orosz részről minden esetben teljesítik azokat a feladatokat, amelyeket „legfelsőbb parancsnokuk, vagyis Vlagyimit Putyin határozott meg, amikor döntést hozott a különleges katonai művelet megindításáról.”

Az orosz nagykövet ezzel reagált arra a felvetésre, hogy a nyugati média szerint Oroszország aláássa az ukrajnai békefolyamatokat. Elmondása szerint „ez egy olyan háború, amelyet a Nyugat vív Oroszország ellen ukrajnai helyszínnel, miután egész Ukrajnát a zsoldjába állította.”

„Ukrajna zsoldos ország”

A nagykövet azzal a narratívával állt elő, hogy Ukrajna talán az első példa a világtörténelemben arra, amikor „egy egész országot zsoldosként használnak”. Korábban csak bizonyos hadseregek töltötték be ezt a szerepet. Most parancsot kaptak arra, hogy háborút folytassanak Oroszország ellen, és a Nyugat ezeket az embereket felhasználja a saját érdekeinek valóra váltásához, nem törődve azzal, hogy hányan halnak meg közülük.

– Még az sem érdekli őket, ha Ukrajna elveszítené a teljes lakosságát. Ráadásul már nincs elegendő forrás az ukrán költségvetésben, hogy az ország a Nyugat „rosszindulatú támogatása” nélkül működőképes maradjon – mondta Bocan-Harcsenko.

Kapcsolódó cikk

FT: Szerbia 800 millió euró értékben exportált közvetve fegyvert Ukrajnába

A Nyugat azonnali tűzszünetet követel, míg Oroszország tartós és fenntartható megoldáshoz ragaszkodik. Moszkva álláspontja szerint átfogó rendezésre van szükség, amely végleg megszünteti az ukrajnai válság okait.

Szerinte ez magában foglalja mindenekelőtt az orosz nép alapvető jogainak biztosítását, amelyekkel jelenleg nem rendelkezik, beleértve ebbe annak az üldöztetésnek a felszámolását, ami a kánoni Ukrán Ortodox Egyház papjai és hívei ellen folyik, továbbá számos biztonsági kérdést is.

– Ukrajna nem lehet olyan terület, ahonnan fenyegetést intéznek az Orosz Föderáció ellen – hangsúlyozta a belgrádi orosz nagykövet, aki szerint helyre kell állítani Ukrajna semleges státuszát, ahogyan az az 1990-es évek elején elfogadott állami szuverenitási nyilatkozatban is szerepel.

Az orosz nagykövet itt az 1990-es évek elején elfogadott ukrán „Állami szuverenitási nyilatkozatra” (ukránul: Декларація про державний суверенітет України) hivatkozik, amelyet 1990. július 16-án fogadott el az akkori Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa. Ebben valóban szerepelt az a kitétel, hogy Ukrajna semleges államként kíván létezni, és nem csatlakozik egyetlen katonai tömbhöz sem.

A Budapesti Memorandum egy másik dokumentum volt, ami főleg az ukrán nukleáris fegyverekről való lemondásról szólt — de abban nincs semlegességi vállalás. Az 1994. december 5-én, Budapesten aláírt memorandum célja az volt, hogy a nukleáris fegyverekről való lemondás fejében biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának, Fehéroroszországnak és Kazahsztánnak. Három atomhatalom, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Oroszország vállalt garanciákat a dokumentum végrehajtására, amit később Kína és Franciaország is támogatott.

Az „Oroszországhoz visszatért történelmi orosz régiók”

Alekszandr Bocan-Harcsenko a belgrádi Politikának úgy nyilatkozott, hogy Putyin elnök szerint elengedhetetlen a NATO keleti bővítésének megállítása, miközben az „Oroszországhoz visszatért történelmi orosz régiók” kérdése nem képezi vita tárgyát – erről az orosz álláspont szerint a népszavazások már döntöttek.

A tűzszünet kérdésében a Nyugat és Ukrajna az azonnali megállapodást szorgalmazza, de Bocan-Harcsenko szerint ez kivitelezhetetlen. Mint mondta, a volt Jugoszlávia 1990-es évekbeli konfliktusai jól mutatják, hogy az ilyen döntések politikai jellegűek. Nem lehet azonnal elérni a fegyvernyugvást, különösen nem egy több mint ezer kilométer hosszú frontvonal esetében.

A nagykövet megjegyezte, hogy ehhez felügyeletre és hatékony ellenőrzésre van szükség – ezek összetett kérdések, amelyeket komoly tárgyalások során kell rendezni. Hozzátette, hogy az orosz elnök több alkalommal is javasolt részleges tűzszünetet – például húsvétkor, a győzelem napján –, sőt, még az energetikai infrastruktúra elleni támadások felfüggesztését is felvetette, ami egyébként amerikai kezdeményezés is volt.

Bocan-Harcsenko hozzátette, hogy Kijev nem tartotta be a felajánlott tűzszüneteket, pedig az utóbbi tárgyalási fordulók során Oroszország ideiglenes tűzszüneteket ajánlott fel humanitárius céllal, hogy összegyűjthessék a sebesülteket és az elesett katonák holttesteit – úgynevezett egészségügyi tűzszünet formájában –, de Ukrajna ezeket is elutasította.

Ez – az orosz nagykövet szerint – azt mutatja, hogy Kijev hosszabb tűzszünet iránti elköteleződése pusztán politikai állásfoglalás. Valódi céljuk, hogy leállítsák az orosz offenzívát, időt nyerjenek pihenésre és újabb fegyverek beszerzésére, hogy folytathassák a háborút.

Újabb nyugati követelés: közvetlen találkozó az orosz és ukrán elnök között – Moszkva fenntartásai

A Nyugatról érkező egyik követelés az orosz és ukrán elnök közvetlen találkozója. Moszkvának azonban ezzel kapcsolatban vannak fenntartásai. Ez csupán egy politikai tétel, amely jól hangozhat, de a helyzet egyértelmű. Putyin elnök többször is kijelentette, hogy soha nem utasította el egy ilyen találkozó lehetőségét, ám az ukrán elnöknek rendelkeznie kell legitimitással.

Zelenszkij esetében köztudott, hogy mandátuma már lejárt, ami jogi kérdés. El kell kerülni, hogy később valaki más üljön a helyére, aki azt mondja: nem tud semmiről, mert nem vett részt a folyamatban. Másrészt az államfők találkozójának a tárgyalási folyamat csúcspontjának kell lennie, amikor már van konkrét megállapodás, amit közösen támogathatnak. Ehhez előbb feltételeket kell teremteni, ami Ukrajna esetében még messze van.

A világ és a szakmai közvélemény figyelme az ukrajnai konfliktusban elsősorban a geopolitikai és területi kérdésekre irányul, miközben az emberi sorsok és humanitárius problémák háttérbe szorulnak. Moszkva szerint ezeket is nagyon komolyan kell kezelni.

Bocan-Harcsenko kiemelte: az isztambuli tárgyalásokon az orosz fél három munkacsoport létrehozását javasolta – politikai, humanitárius és katonai ügyekre –, amelyek folyamatosan kommunikálnának a feladataikról, nemcsak a tárgyalási fordulók idején.

Szerinte Moszkva a tárgyalási folyamat folytatására törekszik, és már az első fordulóban javaslatot tett a hadifoglyok, sebesültek és elesett katonák cseréjére, ami a családok számára kiemelten fontos, és a humanitárius megállapodások reményt kelthetnek a bizalomépítésben.

Bizalom és együttműködés a jövőben

Oroszország olyan utat kínál, amely a nemzetközi közösséget együttműködés és kölcsönös bizalom felé vezetné.

Visszatérés a korábbi állapotokhoz azonban nem lehetséges, mivel a „kollektív Nyugat”, különösen az EU, sokféle csalást követett el politikai, katonai és gazdasági téren.

Az USA-val kapcsolatban Oroszország nem táplál túlzott elvárásokat, de érkeznek pozitív jelek Washingtonból.

A közeljövőben nagy jelentősége lesz a már egyeztetett találkozónak Vlagyimir Putyin és Donald Trump között, amelyet augusztus 15-én tartanak Alaszkában.

Moszkva reméli, hogy ez erős lökést ad az orosz–amerikai együttműködésnek és javít a globális helyzeten.

Az EU-val jelenleg nincs érdemi kapcsolat, kivéve néhány józan államot, mint Magyarország és Szlovákia.

Bocan-Harcsenko szerint az EU háborús útra lépett, katonai szervezetté vált, és a NATO rendelkezésére áll. Ugyanakkor bízik benne, hogy idővel több konstruktív politikus jelenik meg az unióban.

Orosz–szerb kapcsolatok

A nagykövet összességében pozitívan értékeli a két ország viszonyát. Szerbia nem csatlakozott az EU „jogellenes szankcióihoz”, és nem is tervezi. Bár a környező országok többsége oroszellenes, a gazdasági együttműködés folytatódik, különösen az energetikai projektek terén.

Bocan-Harcsenko megjegyezte, hogy a két külügyminisztérium közötti párbeszéd is aktív. Ugyanakkor voltak aggasztó esetek, például Szerbia több nemzetközi fórumon is megszavazott Oroszország-ellenes határozatokat, és előfordult, hogy szerb lőszer került ukrán alakulatokhoz – amit Vučić elnök állítólag azonnal rendezett.

A nagykövet hangsúlyozta: meg kell érteni, milyen a kijevi rezsim, amely puccsal került hatalomra, és az oroszok jogait még súlyosabban sérti, mint ahogy egykor a krajinai szerbekét sértették. Példaként hozta fel, hogy Zelenszkij nemrég gratulált a horvát miniszterelnöknek az „Oluja” hadművelet évfordulóján, amely etnikai tisztogatás volt és a szerb nép egyik legnagyobb tragédiája.

Bocan-Harcsenko szerint Moszkva álláspontja teljesen egybeesik Belgrádéval a boszniai Szerb Köztársaság ügyében. A Milorad Dodik elleni ítéletet politikai indíttatásúnak tartja, aminek a célja a boszniai szerb elnök eltávolítása és az entitás státuszának megszüntetése.

A nagykövet úgy vélte, hogy el kell kerülni a konfliktust, és erre nincs más lehetőség, mint a daytoni Bosznia fenntartása, mivel a centralizált állam a szerbek számára ellehetetlenülést jelentene.

Koszovóval kapcsolatban a nagykövet elmondta: Pristina folytatja a szerbek elleni nyomást, különösen Észak-Koszovóban, és ezáltal újabb válsággócokat hoz létre. Oroszország minden ENSZ BT-tagságból adódó lehetőséget kihasznál Belgrád támogatására, mivel az EU-közvetítésű párbeszédtől nem várható eredmény.

Színes forradalom és belpolitikai stabilitás

Az orosz fél többször hangoztatta, hogy a Nyugat által szervezett „színes forradalom” kísérlete zajlik Szerbiában.

Bocan-Harcsenko szerint azonban az ország és a törvényesen megválasztott szerbiai hatóságok elég erősek a stabilitás megőrzéséhez.

Az orosz kormány támogatja a „Vučić vezette szerb kormányt”, amely a gazdasági fejlődést, munkahelyteremtést és a bérek növelését prioritásként kezeli.

A tavaly novemberi újvidéki tragédia után voltak őszinte érzelmektől vezérelt tüntetések, de a nagykövet bízik benne, hogy a konstruktív hozzáállás meghozza a megoldást a közel egy éve tartó politikai válságra, amely gátolja a társadalmi-gazdasági fejlesztési tervek megvalósítását.