Bosznia
Dodikot megfosztották elnöki mandátumától
Milorad Dodiktól, a boszniai Szerb Köztársaság elnökétől az ellene hozott jogerős bírósági ítélet alapján megvonták a mandátumát. Ez hatalmas politikai vihart kavarhat mind Bosznia-Hercegovinában, mind Szerbiában: a boszniai Szerb Köztársaságban hatalmon lévő SNSD nemzeti egységkormányt sürget, miközben az ellenzék elzárkózik az együttműködéstől. Dodik a döntést nyilvánosan is megkérdőjelezte, ügyvédje pedig jogi ellenlépésekre készül
A Bosznia-Hercegovinai Központi Választási Bizottság (CIK BiH) ülésén Milorad Dodiktól megvonták a Szerb Köztársaság elnöki mandátumát. A döntést egyhangúlag hozták meg.
Dodik védelme fellebbezést nyújthat be e döntés ellen Bosznia-Hercegovina Bíróságának fellebbviteli osztályához, amely választási ügyekben illetékes.
A fellebbezési eljárás lezárulta után a döntés jogerőssé válik. A fellebbezést a döntés kézhezvételétől számított két napon belül lehet benyújtani.
Hivatalosan már nem elnök
A döntés jogerőre emelkedése után a Központi Választási Bizottság határozatot hoz az időközi választások kiírásáról és megtartásáról.
A CIK ülésére azt követően került sor, hogy Dodikot jogerősen egyéves szabadságvesztésre ítélték, és hat évre eltiltották a közügyektől, beleértve ebbe a Szerb Köztársaság elnöki tisztségének betöltését is.
Kapcsolódó cikk
Dodik az X platformon reagált a választási bizottság ülésére, amelynek napirendi pontjai között szerepelt a „Szerb Köztársaság elnöke” – azaz a mandátum megvonása.
– És mi van, ha megtagadom? – írta röviden Dodik a közösségi csatornán.
Dodik ügyvédje, Goran Bubić már bejelentette, hogy ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújt be a döntés végrehajtásának felfüggesztésére, és alkotmányos panasszal él a boszniai Alkotmánybíróságon.
Dodik és pártja, a Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) a hatalom megőrzése érdekében felszólította a boszniai szerb ellenzéket egy „nemzeti egységkormány” megalakítására.
Az ellenzék azonban egyelőre nem mutat hajlandóságot az együttműködésre, különösen a nekik címzett sértések miatt, amelyekkel „külföldi zsoldosoknak” és „Szarajevó szolgáinak” titulálták őket.
Egyedül a Demokratikus Fejlődés Pártja (Partija demokratskog progresa Republike Srpske, PDP) elnöke, Draško Stanivuković nem foglalt egyértelműen állást az SNSD felhívásával kapcsolatban; az ügyben a PDP elnökségének holnapi ülésén várható döntés.
Tegnap ülésezett a Szerb Köztársaság kormánya is, amely nyolc határozatot fogadott el – többek között elutasította a boszniai bíróság ítéletét, és felszólította az összes pártot, hogy álljon ki Dodik mellett. Mindezek kapcsán várható a boszniai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének összehívása is.
Informer: Szégyen és gyalázat
A belgrádi rezsimpárti média, mindenekelőtt az egyre inkább Aleksandar Vučić szerb elnök szócsövének számító Informer máris reagált a fejleményekre, megállapítva, hogy „Szégyen és gyalázat!” Dodik mandátumának megvonása.
Egyúttal Szerbia és a Szerb Köztársaság elleni támadásnak nevezte a szarajevói döntést.
Az Informer hozzátette, hogy a korábbi tájékoztatás szerint a határozat elleni fellebbezésre bizonyos időkeretet biztosítanak, ezt követően pedig – várhatóan 90 napon belül – előrehozott választásokat írnak ki.
Milorad Dodik politikai pályafutása a nyolcvanas években kezdődött, amikor csatlakozott a Jugoszláv Kommunisták Szövetségéhez.
Később tagja lett Ante Marković Reformista Pártjának, majd megalapította az SNSD-t, a Független Szociáldemokraták Szövetségét. Több alkalommal volt képviselő a boszniai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésében, illetve 1998–2001 és 2006–2010 között miniszterelnöki tisztséget töltött be.
2010 óta három cikluson át töltötte be a Szerb Köztársaság elnöki tisztségét, kivéve a 2018 és 2022 közötti időszakot, amikor Bosznia-Hercegovina Elnökségének tagja volt.

