Dodik marad a pártja élén, nemzeti egységkormányt akar

A Magyarországra látogató Milorad Dodik – akit másodfokon is elítéltek – marad a pártja, a Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) élén. Ezt a (még) Bosznia-Hercegovinához tartozó Szerb Köztársaság vezető pártjának elnöksége az augusztus 4-én Banja Lukában tartott ülését követően közölte.

Ez egyáltalán nem meglepő, mert a jogerős ítélet pénteki kihirdetését követően maga Dodik is azt mondta, hogy továbbra is ő marad az SNSD elnöke, attól a tisztségétől nem tiltották el, és a bonni felhatalmazások alapján erre nincs is joga a boszniai főképviselőnek.

Az elnökségi ülésen egyébként „teljes egészében elutasították” a Bosznia-Hercegovinai Bíróság jogerős ítéletét, amely egy év szabadságvesztésre és hat évre szóló politikai tevékenységtől való eltiltásra ítélte Dodikot, amiért nem tartotta be a főképviselő döntéseit, bár ezt a tényt szerb részről szeretik elferdíteni, ami helyett Aleksandar Vučić szerb elnök azt kommunikálja, hogy Dodiknak verbális deliktum miatt kell sínylődnie.

Orbán Viktor miniszterelnök közölte, hogy nem tekinti érvényesnek a Dodik elleni bírósági ítéletet. Mint fogalmazott: „Dodik elnök úr továbbra is a Boszniában élő szerbek megválasztott vezetője, és eszerint is fogjuk alakítani a politikánkat”.

Dodik (pártja) nemzeti egységkormányt akar

Az SNSD az ítéletet a „jogi erőszak aktusának, politikai üldöztetésnek és a népakarat semmibevételének” minősítette. A párt felszólított egy „nemzeti egységkormány” megalakítására az entitásban, valamint az entitásból származó pártok egységes fellépésére Bosznia-Hercegovina intézményeiben – jelentette a SRNA boszniai szerb hírügynökség.

Kapcsolódó cikk

Dodik jogerősen elítélve: 6 évre eltiltották a közfeladatoktól

Az SNSD értelmezése szerint az egységes fellépés azt jelenti, hogy „elutasítják a részvételt a döntéshozatalban”, amíg – mint fogalmaztak – „vissza nem áll a Szerb Köztársaság alkotmányban garantált pozíciója”.

– Világosan és egyértelműen el kell utasítani azt az elképzelést, hogy bárki más, mint a Szerb Köztársaság polgárai dönthetnek arról, kik a legitim képviselőik” – áll az SNSD Elnökségének határozatában, ami egyértelműen a boszniai főképviselő beleszólásának semmibevételére vonatkozik.

Az SNSD bejelentette, hogy képviselőik a boszniai állami intézményekben a jövőben csak „passzív jelenléttel” vesznek részt, és nem kapcsolódnak be a döntéshozatalba.

A párt sürgette a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének rendkívüli ülését is, hogy meghozhassák „a megfelelő döntéseket” az „alkotmányellenes és politikai ítéletre” adott válaszként, a megfelelő intézkedéseket azonban nem konkretizálták. Hasonló üléseket kértek a helyi önkormányzatoktól is szerte az entitásban.

Dodik tehát az ellene hozott másodfokú ítéletet arra használja fel, hogy „tömörítse a sorokat” a boszniai Szerb Köztársaságban, és még inkább központi irányítás alá vonja a szerb entitást.

Az ítélet és politikai következményei

A boszniai bíróság augusztus 1-jén közölte, hogy Dodikot bűnösnek találták, mert 2023-ban több törvényt aláírt, amelyek célja az volt, hogy a boszniai Szerb Köztársaság területén megakadályozzák a boszniai Alkotmánybíróság döntéseinek végrehajtását, és figyelmen kívül hagyták a nemzetközi főképviselő, Christian Schmidt határozatait, amelyek a boszniai szerb törvényeket semmissé tették.

EZ A BALKÁN: A magyar álláspont (Forrás: X platform, The National Independent

Dodik a másodfokú ítélet kihirdetését követően Banja Lukában kijelentette, hogy „nem ismeri el azt a bűncselekményt”, amely alapján elítélték. Ügyvédje, Goran Bubić bejelentette, hogy fellebbezést nyújtanak be a boszniai Alkotmánybírósághoz.

Jókora ellentmondás, hogy Milorad Dodik és jogi csapata ahhoz az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért, amelynek a határozatait korábban elutasította. Ez a lépés a politikai kommunikáció és a jogi stratégia közötti „feszültséget tükrözi”.

A jogerős ítélet kézbesítése után a boszniai hatóságoknak el kell készíteniük az „elítélt” börtönbüntetésének megkezdéséhez szükséges iratokat. Ezt követően a boszniai Központi Választási Bizottság dönt a Szerb Köztársaság elnöki mandátumának megszűnéséről.

A boszniai választási törvény értelmében a megválasztott tisztségviselő megbízatása megszűnik „az ítélet jogerőre emelkedésének napján”, ha az ítélet hat hónapot meghaladó szabadságvesztést szab ki, tehát jogi értelemben Milorad Dodik már nem a boszniai Szerb Köztársaság elnöke.

Szerbiai és egyházi reakciók

A szerbiai Nemzetbiztonsági Tanács augusztus 2-án élesen bírálta és elutasította az ítéletet, és úgy értékelte, hogy az „komolyan veszélyezteti a régió biztonságát”.

Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette, hogy a döntés „minden, csak nem demokratikus”, és hogy az „a Szerb Köztársaság és az egész szerb nép ellen irányul”. Hozzátette, hogy „Dodikot Szerbiában nem tartóztatják le, ha oda megy”.

Ugyanakkor erős csúsztatás a szerb elnök részéről, hogy a boszniai bíróság az ítélettel Dodikot „verbális deliktum” elkövetése miatt sújtotta, a vád lényege ugyanis nem verbális, hanem intézményi engedetlenség – „jogellenes aktusok” végrehajtása az államrenddel szemben.

Boszniai tisztségviselők válaszul felszólították Vučićot, hogy ne avatkozzon be az ország belügyeibe. A boszniai államelnökség tagja, Denis Bećirović kijelentette, hogy a szerb elnöknek nincs joga bírálni vagy megkérdőjelezni a boszniai bíróságok döntéseit.

Elmedin Konaković, a boszniai központi kormány külügyminisztere pedig úgy nyilatkozott, hogy Belgrád megnyilvánulásai „az egyik legsúlyosabb támadást jelentik Bosznia-Hercegovina szuverenitása ellen a daytoni béke óta”.

A Szerb Ortodox Egyház pátriárkája, Porfirije ugyanakkor támogatásáról biztosította Dodikot, és az ítéletet „jogszerűtlennek és antidemokratikusnak” minősítette. Augusztus 2-i nyilatkozatában teljes és egyértelmű támogatásáról biztosította Dodikot, és kijelentette, hogy az ítélet célja „a szerb nép demokratikusan kinyilvánított akaratának semmissé tétele, a Szerb Köztársaság létjogosultságának megkérdőjelezése és a szerb nép boszniai jelenlétének felszámolása”.

Az EU-integráció bojkottja

És a végére maradt egy kis „brüsszelezés” is. Az SNSD közleményében élesen bírálta az Európai Uniót is, kijelentve, hogy az EU boszniai delegációja „az alkotmányellenes és politizált boszniai bíróság oldalára állt”. A párt kilátásba helyezte az uniós integrációval kapcsolatos összes tevékenység teljes bojkottját.

Ez összhangban van Dodik kijelentésével is, amely szerint a történtek mögött az Európai Unió áll, beleértve a szlovén Marta Kos bővítési biztost is. Szerinte ezért eljött a pillanat, hogy a boszniai Szerb Köztársaság elutasítsa az Európai Uniót, és elutasítsa az európai integrációt.

A boszniai zászló is használatban, nem csak a boszniai szerb lobogó (Forrás: X platform, Milorad Dodik)

A Független Szociáldemokraták Szövetsége ezenfelül bejelentette, hogy lakossági fórumokat és nagygyűléseket tartanak a Szerb Köztársaság egész területén, hogy tájékoztassák a polgárokat a párt politikájáról és jövőbeli lépéseiről, vagyis „hasonló politikai roadshow” kezdődhet a boszniai szerb területeken, mint amilyeneket Vučić elnök Szerbiában tart.

A külföldi politikai tényezők szidalmazására épülő stratégia egyáltalán nem egyedi a balkáni térségben – főleg a szerbek lakta területeken –, ahol a belső támogatottság fenntartását szolgálja, miközben a helyi vezetők a nemzetközi színtéren politikai és jogi pozíciókat igyekeznek vele szerezni.