Orosz kiképzőtáborok Szerbia és Bosznia-Hercegovina erdeiben

Zukan Helez bosznia-hercegovinai védelmi miniszter másfél évvel ezelőtt azt állította, hogy orosz kiképzőtáborok működnek a boszniai Szerb Köztársaság területén, de miután hiteltérdemlő bizonyítékokkal nem szolgált, az ügy majdnem feledésbe merült.

---

---

Kapcsolódó cikk

Megtagadták egy magyar katonai gép leszállását Boszniában

Helez az ominózus táborok kapcsán közben módosította korábbi kijelentését, miszerint „a szó szoros értelmében nem is táborokról” van szó, hanem „kiképző helyekről”, ahol időszakosan fegyveres felkészítés zajlik.

Az EUFOR Althea nemzetközi békemisszió vezetése annakidején nyilatkozatban jelezte, hogy nekik nincs értesülésük arról, hogy szerb paramilitáris táborok működnének a Helez által említett régióban.

Mindeközben a boszniai szerbek azzal hárították el az érdeklődést, hogy az újságírók inkább foglalkozzanak a paradzsámikkal.

Provokációkra készítették fel őket?

A szerbiai BIRN és a moldovai CU SENS vizsgálata most feltárta, hogy mégis csak voltak „kiképzőhelyek” Bosznia-Hercegovinában, és nem csak ott, hanem Szerbiában is, ami nemigen egyeztethető össze Szerbia és a boszniai szerbek „békepolitikájával”.

A nemzetközi együttműködésben készült tényfeltáró cikk szerint 2024 nyarán és őszén Moldovából toborzott résztvevőknek orosz instruktorok tartottak félkatonai kiképzéseket a Balkánon.

A nyilvánosságra került részletek alapján a cél az volt, hogy a moldovai elnökválasztás előtt és alatt zavargásokat provokáljanak, ezzel is aláásva az európai irányultságú kormányzatot, és destabilizálva az ország demokratikus folyamatait.

A moldovai biztonsági szolgálat, a SIS, 2024 szeptemberében értesülhetett arról, hogy gyanús aktivitások zajlanak külföldön.

A tanúk egyike, Maksim Roska, aki kétszer vett részt a kiképzésen (Forrás: CU SENS)

A hatóságok ezután kezdték feltérképezni a hálózatot, amelyben moldovai állampolgárok is szerepet kaptak. A SIS információi szerint a kiképzések két hullámban történtek: az első csoport augusztus 1-je és 16-a között, a második augusztus 22-e és október 11-e között vett részt a „katonai jellegű utaztatásokban”.

A tanúk egyike, Maksim Roska, aki kétszer vett részt a kiképzésen, később azt vallotta, hogy a toborzás során nem közölték velük a valódi célt.

Elmondása szerint később derült ki, hogy a „háború elkerülése érdekében” kellett megtanulniuk bizonyos feladatokat, amelyeket azonban egyértelműen zavarkeltésként és provokációként lehet értelmezni.

A védekezés művészete

– Nem szeretnél eljönni? Megtanulni védekezni?

A 41 éves moldovai Makszim Roska számára Ezzel a meghívással kezdődött minden, ez az üzenet jelentette a belépőt egy titkos táborba, amelyet orosz kiképzők tartottak a Balkán erdeiben.

Roska szerint a kiképzések során megtanulták, hogyan kell drónokat irányítani, valamint különféle tömegpszichológiai, fizikai és katonai technikákat sajátítottak el.

Hozzátette, hogy a résztvevőknek átmenetileg elvették a telefonjaikat és útleveleiket, és csak kivételes esetekben adták vissza azokat – például ha városi sétára engedték ki őket.

A moldovai hatóságok szerint a szervezésben központi szerepet játszott Anatolij Prizenko, akit Roska feleségének üzleti partnereként ismert.

Prizenko paintballversenyeket szervezett, amelyeken keresztül potenciális résztvevőket keresett, és irányított tovább a balkáni kiképzésekre.

Prizenkót később letartóztatták, és ismertté vált, hogy az Európai Unió már korábban szankciókat rott ki rá, miután beismerte, hogy moldovai fiatalokat bérelt fel antiszemita szimbólumok festésére Párizsban.

Az akció célja – az EU szerint – a társadalmi feszültségek szítása volt, orosz titkosszolgálati háttérrel.

Mindeközben az erdőkben

Roska arról számolt be, hogy első útja során Törökországon keresztül repült Banja Lukába, ahol ő és további nyolc moldovai, valamint három orosz állampolgár indult tovább a boszniai erdőkbe.

A moldovai ügyészek szerint a kiképzés valószínű helyszíne Glamoč és a Zalužani egykori katonai repülőtér közelében, Banja Luka mellett, a várostól északra lehetett.

Második alkalommal Roska gépkocsival jutott el Szerbiába két másik moldovaival, majd buszra szálltak Bosznia felé, ismét ugyanabba a kiképzőtáborba.

Később visszatértek Szerbiába, ahol egy újabb helyszínre, Radenka faluba költöztek át. Roska szerint ezt a helyet végül elhagyták, mert lehűlt az idő, és egy Telegram-üzenet is figyelmeztette őket egy esetleges rendőrségi akcióra.

Táborhely Szerbiában, a román határ közelében (Forrás: BIRN)

A BIRN újságírói 2025 februárjában meglátogatták a Radenkában található korábbi tábor helyszínét, ahol égett dokumentumok, műanyag sátorfoszlányok és hamu maradványai utaltak arra, hogy valaki valóban ott táborozott.

Roska vallomása szerint a táborokban a résztvevők napi 30–50 dollárnak megfelelő összeget kaptak, tíznapos periódusokra vetítve 300–500 dollárt, kriptovalutában.

A kiképzések során egy bolgár állampolgár, Mircso Angelov látta el őket élelemmel. Angelov korábban egy neonáci szurkolói csoport vezetője volt, tetoválásaiból is erre lehet következtetni, az újságíróknak azonban nem sikerült kapcsolatba lépni vele.

Kapcsolódó cikk

Moszkva felforgató tevékenységet folytat Moldovában

A moldovai hírszerzés nyilvánosságra hozott egy listát, amelyen 13 személy szerepel szervezőként vagy kiképzőként. Köztük volt Potyepkin Mihail és Konsztantyin Goloszkov is, mindketten szerepelnek az EU és az Egyesült Államok szankciós listáján a Wagner-csoporthoz fűződő kapcsolataik miatt.

Goloszkovot korábban az észtországi 2007-es kibertámadásokkal is összefüggésbe hozták. A listán szerepelt Alekszandr Volkhonszkij is, akit egy nemzetközi oknyomozó központ a Wagner tevékenységeihez kötött a Közép-afrikai Köztársaságban, de köze lehetett több újságíró meggyilkolásához is 2018-ban.

A moldovai ügyészek meggyőződése szerint a teljes akciót Ilan Șor izraeli születésű, orosz menedékben élő, oroszbarát moldovai politikus irányította, akit számos korrupciós ügy, valamint a választásokba történt beavatkozás miatt köröznek.

Titkos beavatkozási készülődés

A szerb biztonsági ügynökség, a BIA, 2024 októberében Kučevo közelében végzett házkutatást, aminek során drónokat, Starlink-eszközöket, improvizált gyújtószerkezeteket, foszfortartalmú anyagokat és kommunikációs eszközöket foglaltak le.

A moldovai elnökválasztás után az Európai Bizottság példátlan külső beavatkozásról számolt be, különös tekintettel az orosz érdekek által támogatott jelölt – Alexandr Stoianoglo – kampányára.

Maia Sandu, a hivatalban lévő, EU-párti elnök végül újabb ciklusra kapott mandátumot.

A boszniai és szerbiai hatóságok eleinte tagadták, hogy kiképzőtáborok működtek volna területükön, de a tényfeltárások nyomán mindkét ország ügyészsége vizsgálatot indított.

Moszkva részéről az orosz nagykövetség a balkáni vádakat nyugati propagandának minősítette.

A történet rávilágít arra, hogyan használhatók fel a Balkán határmenti, ellenőrizetlen régiói titkos beavatkozási műveletek céljára.

Az orosz titkosszolgálatok közvetett eszközökkel – kriptovaluta, fedőtevékenységek, nemzetközi kapcsolati háló – próbáltak hatást gyakorolni egy európai választásra, olyan fiatal moldovaiak felhasználásával, akiket maguk sem tájékoztattak minden részletről.