KISEBB FALAT: Kisjenő kiutasított egy orosz diplomatát, miközben Moszkva felforgató tevékenységet folytat Moldovában

A moldovai külügyminisztérium nemkívánatos személlyé nyilvánította az orosz nagykövetség egyik alkalmazottját, és erről értesítette az orosz nagykövetet – írja a European Pravda. Kisjenő (Chișinău) azt követően hozta a döntést, hogy reggel az első feltételezések szerint orosz rakéta csapódott be egy moldovai faluban, az ukrán határ közelében. A Washington Post néhány nappal ezelőtt arról számolt be, hogy az orosz titkosszolgálatok felforgató tevékenységbe kezdtek az moldovai Nyugat-barát kormány megbuktatására.

Csak véletlen volt

Ma (október 31-én) reggel állítólag orosz rakéta csapódott a Moldova északi részén található Naslavcea faluban. A moldovai belügyminisztérium tájékoztatása szerint a rakétát az ukrán légvédelmi rendszer lőtt le. A moldovai minisztérium az ukrán hatóságokra hivatkozva azt közölte, hogy az oroszok megtámadták az ukrajnai Dnyeszter Vízerőművet, amely amely mindössze 10 km-re található a Naslavcea Vízierőműtől, egyelőre nem fenyegeti árvíz a térséget.

Később annyiban pontosították a fenti állítást, hogy a moldovai hatóságok nem észlelték az ország légterének megsértését, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy az ukránok által lelőtt rakétának csak a szilánkjai hullottak moldovai területre, a kiutasítás esetleges visszavonásáról azonban nem érkezett jelentés.

A rakéta becsapódását követően bekérették a moldovai külügyminisztériumba Oleg Vasznyeszov orosz nagykövetet, akit arról tájékoztattak, hogy a szomszédos országot (Ukrajnát) ért rakétatámadások tovább fokozzák a biztonsági kockázatokat Moldova tekintetében is, ami miatt az ország lakossága egyre jobban érzi a háború katasztrofális hatásait.

– Kiemelésre került, hogy az ukrán energiainfrastruktúra elleni támadások a moldovai energiabiztonságára is egyre nagyobb veszélyt jelentenek

– olvasható a Kisjenőben kiadott külügyi közleményben, amely szerint a történtek miatt az orosz nagykövetség egy alkalmazottjának el kell hagynia Moldova területét, a nevét és a beosztását azonban nem tették közzé, vagyis kilétét homály fedi. Az eset felhívja a figyelmet arra, hogy Moldovát igencsak érzékenyen érintik az ukrán energiaközpontok elleni támadások, amit az alábbiakban részletesen kifejtünk.

Moszkva fordulatot készít elő

A Washington Post ukrán titkosszolgálti információkra hivatkozva arról ír, hogy Moszkva továbbra is megpróbálja manipulálni a kelet-európai országokat, annak ellenére, hogy Ukrajnában akadozik a hadjárata.

Hírszerzési értesülések szerint az FSZB (orosz titkosszolgálat) több tízmillió dollárt irányított át néhány nagyobb orosz állami vállalattól, hogy moldovai politikusokból álló hálózatot építsen ki, vagyis korrumpálja az állami vezetést, hogy az országot Moszkva mellé állítsa.

A titkosszolgálati iratok szerint a moldovai kormány ellenes tüntetéseket egy ellenzéki moldovai párt izraeli száműzetésben élő vezetője, Ilan Shor szervezi, akire Moszkvában hosszútávú partnerként tekintenek, és állítólag olcsó orosz gázt is felkínáltak a Shor pártja által irányított moldovai régiónak.

Ezzel magyarázható, hogy az amerikai pénzügyminisztérium a múlt szerdán (október 26-án) szankciókat vezetett be több orosz vagy moldovai szervezettel és személlyel szemben. A “megszankcionált” személyek közé tartozik a 35 éves Shor is, aki állítólag más oligarchák képviselőivel együttműködve “politikai nyugtalanságot” kívánt kelteni Moldovában, hogy aláássa az ottani kormány európai uniós csatlakozási törekvéseit.

A Washington Post emlékeztet arra, hogy Moszkva régóta támogatja a Moldova határain belül, az orosz csapatok által megszállt szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot, mivel az ott kialakult, majd befagyott konfliktus fékezi Moldova nyugat-európai integrációjára irányuló erőfeszítéseit.

Az ukrajnai háború első hónapjaiban a moldovai kormány attól tartott, hogy orosz tankok özönlenek át a határon, különösen akkor, ha a dél-ukrajnai, mindössze 40 mérföldre lévő Odessza ukrán kikötőváros elesik.

Energia és korrupció

Ez a közvetlen katonai fenyegetés mérséklődött, de fokozódik a feszültség a földgázellátás, valamint a szomszédos Ukrajna energetikai infrastruktúráját érő orosz légicsapások következményei miatt, amit az oroszbarát erők igyekeznek felhasználni a moldovai politikai vezetés megbuktatására.

Mindeközben két oroszbarát médiacsatorna került Shor egyik munkatársának kezébe, az elfogott üzenetekből pedig az derül ki, hogy az FSZB orosz politikai stratégákból álló csoportot küldött Moldovába, hogy tanácsokat adjanak a Shor által vezetettnek, amelyet az emberek életét jobbá tévő akciópártként pozicionálnak.

Egy interjúban Shor tagadta, hogy valaha is bármilyen támogatást kapott volna Moszkvától, beleértve a biztonsági szolgálati segítséget is.

– Teljesen független párt vagyunk, amely kizárólag a moldovai állampolgárok álláspontját védi

– mondta Shor, aki egyúttal a moldovai kormány Nyugat-barát politikáját hibáztatta azért, hogy az ország közel került a “gazdasági összeomláshoz”.

A moldovai és amerikai illetékesek attól tartanak, hogy az évtizedes múltra visszatekintő kampány részeként csak fokozódik Moszkva felforgató tevékenysége Moldovában, főleg ha az oroszok további veszteségeket szenvednek el Ukrajnában, merthogy Moldova kisebb falat lenne Moszkva számára, mint Ukrajna.

Erre utalnak az energiaellátással kapcsolatos moszkvai intézkedések is. Az orosz állami irányítás alatt álló Gazprom októberben 30 százalékkal csökkentette a Moldovába történő szállításait, novemberre pedig további korlátozásokat helyezett kilátásba. Ezzel párhuzamosan az ukrajnai energiainfrastruktúra elleni orosz légicsapások tovább növelik a nyomást Moldovára, mivel az ország áramszükségleteinek 30%-át ukrán importból elégítette ki.

Az ukrán erőművek bombázása miatt Moldovának Romániához kellett fordulnia, ám az onnan érkező vezetékek már teljes kapacitással működnek, vagyis nemigen bírnak el újabb terhelést. A kisjenői vezetés gondjait tetőzi, hogy az ország áramellátásának további 70%-át biztosító erőmű az oroszok által megszállt Dnyeszteren túli területeken van.

– Minden bomba, amely ukrán erőművet talál el, egyúttal a moldovai áramellátásra is csapást mér

– mondta Nicu Popescu moldovai külügyminiszter. Moldovában az itt felvázoltak miatt ezért attól tartanak, hogy a Shor által szervezett tiltakozások – amelyek egyelőre viszonylag kicsik – a tél közeledtével tömegessé válhatnak, és az energiahiány miatt akár a kormány megbuktatására is felhasználhatók, Moszkva ugyanis két dolgot képes exportálni, energiát és korrupciót.