Connect with us

Moldova

KISEBB FALAT: Kisjenő kiutasított egy orosz diplomatát, miközben Moszkva felforgató tevékenységet folytat Moldovában

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

sz modlova protest transformed
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 4 perc

A moldovai külügyminisztérium nemkívánatos személlyé nyilvánította az orosz nagykövetség egyik alkalmazottját, és erről értesítette az orosz nagykövetet – írja a European Pravda. Kisjenő (Chișinău) azt követően hozta a döntést, hogy reggel az első feltételezések szerint orosz rakéta csapódott be egy moldovai faluban, az ukrán határ közelében. A Washington Post néhány nappal ezelőtt arról számolt be, hogy az orosz titkosszolgálatok felforgató tevékenységbe kezdtek az moldovai nyugatbarát kormány megbuktatására.

Csak véletlen volt

Ma (október 31-én) reggel állítólag orosz rakéta csapódott a Moldova északi részén található Naslavcea faluban. A moldovai belügyminisztérium tájékoztatása szerint a rakétát az ukrán légvédelmi rendszer lőtt le. A moldovai minisztérium az ukrán hatóságokra hivatkozva azt közölte, hogy az oroszok megtámadták az ukrajnai Dnyeszter Vízerőművet, amely amely mindössze 10 km-re található a Naslavcea Vízierőműtől, egyelőre nem fenyegeti árvíz a térséget.

niku popesci

Később annyiban pontosították a fenti állítást, hogy a moldovai hatóságok nem észlelték az ország légterének megsértését, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy az ukránok által lelőtt rakétának csak a szilánkjai hullottak moldovai területre, a kiutasítás esetleges visszavonásáról azonban nem érkezett jelentés.

A rakéta becsapódását követően bekérették a moldovai külügyminisztériumba Oleg Vasznyeszov orosz nagykövetet, akit arról tájékoztattak, hogy a szomszédos országot (Ukrajnát) ért rakétatámadások tovább fokozzák a biztonsági kockázatokat Moldova tekintetében is, ami miatt az ország lakossága egyre jobban érzi a háború katasztrofális hatásait.

Kiemelésre került, hogy az ukrán energiainfrastruktúra elleni támadások a moldovai energiabiztonságára is egyre nagyobb veszélyt jelentenek

– olvasható a Kisjenőben kiadott külügyi közleményben, amely szerint a történtek miatt az orosz nagykövetség egy alkalmazottjának el kell hagynia Moldova területét, a nevét és a beosztását azonban nem tették közzé, vagyis kilétét homály fedi. Az eset felhívja a figyelmet arra, hogy Moldovát igencsak érzékenyen érintik az ukrán energiaközpontok elleni támadások, amit az alábbiakban részletesen kifejtünk.

Moszkva fordulatot készít elő

A Washington Post ukrán titkosszolgálti információkra hivatkozva arról ír, hogy Moszkva továbbra is megpróbálja manipulálni a -európai országokat, annak ellenére, hogy Ukrajnában akadozik a hadjárata.

Hírszerzési értesülések szerint az FSZB (orosz titkosszolgálat) több tízmillió dollárt irányított át néhány nagyobb orosz állami vállalattól, hogy moldovai politikusokból álló hálózatot építsen ki, vagyis korrumpálja az állami vezetést, hogy az országot Moszkva mellé állítsa.

A titkosszolgálati iratok szerint a moldovai kormány ellenes tüntetéseket egy ellenzéki moldovai párt izraeli száműzetésben élő vezetője, Ilan Shor szervezi, akire Moszkvában hosszútávú partnerként tekintenek, és állítólag olcsó orosz gázt is felkínáltak a Shor pártja által irányított moldovai régiónak.

Ezzel magyarázható, hogy az amerikai pénzügyminisztérium a múlt szerdán (október 26-án) szankciókat vezetett be több orosz vagy moldovai szervezettel és személlyel szemben. A “megszankcionált” személyek közé tartozik a 35 éves Shor is, aki állítólag más oligarchák képviselőivel együttműködve “politikai nyugtalanságot” kívánt kelteni Moldovában, hogy aláássa az ottani kormány európai uniós csatlakozási törekvéseit.

A Washington Post emlékeztet arra, hogy Moszkva régóta támogatja a Moldova határain belül, az orosz csapatok által megszállt szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot, mivel az ott kialakult, majd befagyott konfliktus fékezi Moldova nyugat-európai integrációjára irányuló erőfeszítéseit.

Az ukrajnai háború első hónapjaiban a moldovai kormány attól tartott, hogy orosz tankok özönlenek át a határon, különösen akkor, ha a dél-ukrajnai, mindössze 40 mérföldre lévő Odessza ukrán kikötőváros elesik.

Energia és korrupció

Ez a közvetlen katonai fenyegetés mérséklődött, de fokozódik a feszültség a földgázellátás, valamint a szomszédos Ukrajna energetikai infrastruktúráját érő orosz légicsapások következményei miatt, amit az oroszbarát erők igyekeznek felhasználni a moldovai politikai vezetés megbuktatására.

Mindeközben két oroszbarát médiacsatorna került Shor egyik munkatársának kezébe, az elfogott üzenetekből pedig az derül ki, hogy az FSZB orosz politikai stratégákból álló csoportot küldött Moldovába, hogy tanácsokat adjanak a Shor által vezetettnek, amelyet az emberek életét jobbá tévő akciópártként pozicionálnak.

Egy interjúban Shor tagadta, hogy valaha is bármilyen támogatást kapott volna Moszkvától, beleértve a biztonsági szolgálati segítséget is.

Teljesen független párt vagyunk, amely kizárólag a moldovai állampolgárok álláspontját védi

– mondta Shor, aki egyúttal a moldovai kormány nyugatbarát politikáját hibáztatta azért, hogy az ország közel került a “gazdasági összeomláshoz”.

A moldovai és amerikai illetékesek attól tartanak, hogy az évtizedes múltra visszatekintő kampány részeként csak fokozódik Moszkva felforgató tevékenysége Moldovában, főleg ha az oroszok további veszteségeket szenvednek el Ukrajnában, merthogy Moldova kisebb falat lenne Moszkva számára, mint Ukrajna.

Erre utalnak az energiaellátással kapcsolatos moszkvai intézkedések is. Az orosz állami irányítás alatt álló Gazprom októberben 30 százalékkal csökkentette a Moldovába történő szállításait, novemberre pedig további korlátozásokat helyezett kilátásba. Ezzel párhuzamosan az ukrajnai energiainfrastruktúra elleni orosz légicsapások tovább növelik a nyomást Moldovára, mivel az ország áramszükségleteinek 30%-át ukrán importból elégítette ki.

Az ukrán erőművek bombázása miatt Moldovának Romániához kellett fordulnia, ám az onnan érkező vezetékek már teljes kapacitással működnek, vagyis nemigen bírnak el újabb terhelést. A kisjenői vezetés gondjait tetőzi, hogy az ország áramellátásának további 70%-át biztosító erőmű az oroszok által megszállt Dnyeszteren túli területeken van.

Minden bomba, amely ukrán erőművet talál el, egyúttal a moldovai áramellátásra is csapást mér

– mondta Nicu Popescu moldovai külügyminiszter. Moldovában az itt felvázoltak miatt ezért attól tartanak, hogy a Shor által szervezett tiltakozások – amelyek egyelőre viszonylag kicsik – a tél közeledtével tömegessé válhatnak, és az energiahiány miatt akár a kormány megbuktatására is felhasználhatók, Moszkva ugyanis két dolgot képes exportálni, energiát és korrupciót.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Románia

FOKOZÓDIK: Románia biztosítja a moldovai áramszükséglet több mint 90 százalékát, nincs területi igény Ukrajnával szemben

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

moldova lesz lesz a kovetkezo
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 2 perc

A Moldovában kialakult energiahelyzetről a román külügyminiszter beszélt a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva. Bogdan Aurescu szombaton (november 5-én) kijelentette, hogy energetikai szempontból Moldova nagyon nehéz helyzetben van, hiszen az ország mind a földgáz, mind a villamos tekintetében száz százalékban külső forrásoktól függ. Nicu Popescu moldovai külügyminiszter korábban úgy fogalmazott, hogy minden orosz bomba, amely ukrán erőművet talál el, egyúttal a moldovai áramellátásra is csapást mér.

Moldovai energiahelyzet

Bogdan Aurescu román külügyminiszter most arra hívta fel a figyelmet, hogy amióta Ukrajna az orosz rakétatámadások következtében leállította az áramexportot, Moldova súlyos helyzetbe került, ezért Románia szállít az országnak villamos energiát, a románok ezáltal jelenleg a Moldovai Köztársaság áramszükségletének több mint 90 százalékát biztosítják.

Aurescu hozzátette, hogy emellett fűtőolajat és 130 ezer köbméter tűzifát is küldtek a szomszédos országnak.

Ugyanakkor továbbra is kérjük a nemzetközi közösséget, nyújtson támogatást a Moldovai Köztársaságnak, hogy vásárolhasson energiát a szabad piacon

– tette hozzá Aurescu, akinek a felszólítása máris meghallgatásra került Brüsszelben, a bizottsági elnök ugyanis felhívta a moldovai elnököt.

Megvitattuk a moldovai borzasztó energiahelyzetet. Dolgozunk további támogatáson, hogy segítsük Moldovát azonnali gáz- és villamosenergia-szükségleteinek kielégítésében

– írta a Twitteren Ursula von der Leyen, aki a hét közepén Moldovába látogat.

Az orosz Russia Today angol nyelvű tévécsatorna közben arról számolt be, hogy a moldovai ellenzék vasárnap (november 6-án) is tüntetett a kormány és Maia Sandu elnök ellen. Az orosz állami csatorna megjegyezte, hogy a moldovai ellenzék az ország vezetését okolja az energiaválság kialakulásáért.

A BALK-on nemrég írtunk arról, hogy Oroszország miként igyekszik megingatni a moldovai vezetést, a kapcsolódó cikk ezzel kapcsolatban részleteket is tartalmaz.

Nincs területi igény

A román külügyminiszter televíziós nyilatkozatában arról is beszélt, és azt mondta, hogy Hollandia még nem hozott döntést a kérdésben, ezért van még lehetőség arra, hogy politikai, diplomáciai, technikai lépéseket tegyenek a csatlakozás elősegítése érdekében.

Mi azon dolgozunk, hogy minél előbb eredményt érjünk el, legyen az a bel- és igazságügyi tanács decemberi ülésén vagy máskor

– magyarázta a miniszter, aki felidézte, Nicolae Ciucă miniszterelnök nemrég arra kérte Románia európai parlamenti képviselőit és politikusait, hogy ne támadják Hollandiát ebben az időszakban.

Aurescu szerint okosan, érvelve, diplomatikusan kell dolgozni, a frusztrációk és a követelőző retorika nem vezet eredményre: az csak arra jók, hogy növeljék a vita politikai tétjét, vagy ellenérzéseket keltsenek, amire most nincs szükség.

A román tárcavezető nyilatkozatával szinte párhuzamosan az általa vezetett minisztérium közölte, hogy az országnak nincsenek területi igényei Ukrajnával szemben.

Románia Külügyminisztériuma visszautasítja az Orosz Föderáció elnökének állításait, amelyek a Nemzeti Egység mapja alkalmából elmondott beszédében hangzottak el. Ezek hamisan keltik azt az elképzelést, hogy Romániának területi követelései vannak Ukrajnával szemben

– olvasható a közleményben, amely leszögezi, hogy Oroszország a február 24-én indított agresszív háborúval brutálisan megsérti a nemzetközi jogot, beleértve ebbe Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának semmibevételét is.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Bosznia

ZOKI BOND (ISMÉT) KIBORULT: Ez politikai tragédia, Horvátország szégyene

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

MOST JÖN CSAK AZ ANYÁZÁS: Horvátországban csak az csillapíthatja le a kedélyeket, ha a politikusok nyári szabadságra mennek
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 3 perc

A horvát köztársasági elnök ismét magára irányította a rivaldafényt, merthogy leszedte a keresztvizet Andrej Plenković miniszterelnökről és Gordan Grlić Radman külügyminiszterről, aki nem az ő várakozásainak megfelelően szerepelt Brüsszelben. Zoran Milanović nem tudott napirendre térni a felett, hogy Ukrajna és Moldova uniós tagjelölti státust kapott, szemben Bosznia-Hercegovinával, amelynek megint nem osztottak lapot.

Tiráda és személyeskedés

A horvát elnök azzal köszönt be, hogy “Plenković áruló”, ami pedig történt, az nem más, mint politikai tragédia, “Horvátország szégyene”. Zoki Bond a továbbiakban kifejtette, hogy “hideg, cinikus, szadista árulásról van szó, amikor a szenvedőket azzal hitegetik, hogy segítenek nekik.”

Ez tiszta cinizmus. Mikor kapja meg Bosznia- a tagjelölti státuszt? Amikor mindent teljesít, de soha nem fog mindent teljesíteni, mert ez Bosznia-Hercegovinában egyeseknek nem felel meg

– mondta Bondovics, aki itt kitért arra, hogy a Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszával kapcsolatban Szlovénia által beterjesztett javaslatot egyeztette az új szlovén miniszterelnökkel, akinek a kiállását “úriemberhez méltónak” nevezte, szemben a horvát kormány szégyenletes viselkedésével.

Különösen zokon vette, hogy Gordan Grlić Radman külügyminiszter a horvát közszolgálati televíziónak adott interjújában azzal indokolta meg az EU határozatát, hogy Bosznia-Hercegovina “diszfunkcionális állam”.

Ez az érvelés – itt igazat kell adni Milanovićnak – kissé furcsa, ha vetünk egy tekintetet a két legújabb tagjelölt állam állapotára. A horvát elnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ha már az EU “happy hourt” tartott, akkor illendő lett volna, hogy mindenki kedvezményes áron jusson italhoz, vagyis tagjelölti státuszhoz.

A gyepmesterek hercege

Zoki Bond személyeskedésének célkeresztjébe ezúttal a horvát külügyminiszter került, akit a Sesvetski Kraljevec-i gyepmesteri telep hercegének titulált (ezt a felettébb nélkülözhetetlen “gazdasági intézményt” Grlić Radman az édesapjától örökölte).

Ugyanakkor annak a véleményének is hangot adott, hogy ha annak idején ő nem küldte volna Budapestre nagykövetnek Grlić Radmant, akkor a külügyminiszter még mindig a kazánházban lenne. Milanović szerint Grlić Radman nem csak hogy nehezen fejezi ki magát, hanem buta is.

És mi a helyzet Ukrajnával? Ukrajna működőképes állam? Nézzék, örülök, hogy Ukrajna megkapta a tagjelölti státuszt, de Bosznia-Hercegovina még az orosz invázió előtt is Svájc volt Ukrajnához képest

– jegyezte meg a horvát Bond, aki az “igazság bajnoka” a maga mércéi alapján. Milanović végezetül arra is kitért, hogy milyen fogadtatást érdemel a hazatérő horvát miniszterelnök és a külügyminiszter.

Ezeket az embereket paradicsommal kell üdvözölni, amikor hazajönnek, én szégyellem magam, meghalok a szégyentől, és nem kéne

– mondta szinte magánkívüli révületben a horvát elnök.

A kormánypárt reagált

A Horvát Demokrata Közösség a Facebookon közétett bejegyzése szerint mindenki megdöbbent azon, hogy Milanović mekkora kárt okoz Horvátországnak és a bosznia-hercegovinai horvátoknak, elűzi az ország minden szövetségesét, folyamatosan sérteget mindenkit, aki segíthetne Horvátországnak és a horvátoknak Bosznia-Hercegovinában.

Kinek a szolgálatában áll ez az ember, aki kitartóan szégyent hoz Horvátországra, aki elszigeteltségbe taszítja a hazáját?

– tette fel a kérdést a HDZ, amely szerint Milanović éppenséggel saját magát jellemzi, amikor másokat oszt ki.

A horvát kormánypárt szerint az Európai Tanács éppen Andrej Plenković horvát miniszterelnök kezdeményezésére fejezte ki első alkalommal egyértelműen, hogy kész megadni Bosznia-Hercegovina számára a tagjelölti státuszt, és ez a legjobb válasz a pantovčaki kártevő hazugságaira. (A Pantovčak egy utca a horvát főváros egyik előkelő városrészében, ahol a horvát köztársasági elnök rezidenciája található, a horvát közéletben az elnöki hivatal és a köztársasági elnök szinonimájaként használják a Pantovčak szót.)

A Horvát Demokratikus Közösség szerint a köztársasági elnök ismét aláássa a nemzetközi közösség minden erőfeszítését a bosznia-hercegovinai horvátok megsegítésére, hogy megállapodásra jussanak a választási törvény módosításával kapcsolatban.

Lehet, hogy mi jól szórakozunk a horvátországi fejleményeken, a zágrábi vagy spliti utca emberét azonban a legkevésbé sem érdekli ez a belpolitikai pingpong, a vox populi szerint Bosznia-Hercegovina egyébként is jobban jár, ha nem lesz tagja egy ilyen EU-nak, amivé vált az Európai Unió. Hogy mit gondolnak Ukrajnáról és Moldováról az emberek, azt már le sem merem írni.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Európai Unió

DÖNTÉS ELŐTT: Orbán négy ország tagjelölti státuszát támogatja, von der Leyen elvárja a bizottsági javaslat elfogadását

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Ursula von der Leyen Twitter-oldala
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 4 perc

A Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár hétfőn közölte, hogy Orbán Viktor az EU-csúcs előtt részt vett egy videókonferencián, amelyen a tagjelölti státusz megadásáról is szó volt. A Charles Michel uniós tanácsi elnök kezdeményezésére tartott egyeztetésen a csütörtök-pénteki csúcstalálkozót készítették elő. A magyar kormányfőn kívül online jelen volt a belga, a bolgár, az észt, a luxemburgi és a máltai kormányfő. Ezzel párhuzamosan Ursula von der Leyen bizottsági elnök úgy fogalmazott: “elvárja”, hogy a 27 állam- és kormányfő elfogadja a Bizottság Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszára vonatkozó ajánlását.

Döntés előtt

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktor egyetértett azzal az uniós javaslattal, amellyel az EU-tagjelölti státusz megadását kezdeményezik Ukrajnának és Moldovának.

Orbán ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarországnak – több másik tagállammal együtt – az az álláspontja, hogy Georgia és Bosznia esetében is biztosítani kell a tagjelöltséget, mégpedig egy ütemben

– mondta a sajtófőnök.

Az Európai Bizottság június 17-én, pénteken azt javasolta az Európai Tanácsnak, hogy adjon tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, Grúziának viszont előbb bizonyos feltételeket teljesítenie kell. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ebből az alkalomból “ukrán színekbe öltözött”, a kék ing fölé sárga kabátkát vett.

A bejelentésre szinte azonnal reagált az Észak-Macedóniában tartózkodó Zoran Milanović horvát köztársasági elnök, aki szerint Bosznia-Hercegovinának aznap meg kell kapnia a tagjelölti státuszt, amikor Bosznia-Hercegovinának megadják.

Ha Ukrajna uniós tagjelölti státust kaphat abban az állapotában, amelyben van – és amelyből mindenki azt szeretné, hogy minél előbb, és lehetőleg egyben kerüljön ki -, akkor a horvát külpolitikának nemzetpolitikai és biztonságpolitikai okok miatt is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina is megkapja ugyanezt

– mondta Milanović, aki ehhez szlovén támogatást is kapott, Tanja Fajon szlovén külügyminiszter rögtön az “uniós nagyhét” kezdetén ugyanis jelezte, hogy Szlovénia támogatja Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszát, ezzel kapcsolatban tervet is készített.

A szlovénok azt szeretnék, hogy kezdődjenek meg a tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával is – ami keményebb dió lesz Bulgária hajthatatlansága miatt. Fajon javasolja a Koszovóval kapcsolatos vízumrendszer liberalizációját is.

A bizottsági elnök fanyalog

A tagjelölti státusz megadásáról a csütörtöki-pénteki tanácsülésen résztvevő kormány- és államfők döntenek, a találkozón mutatkozik be az új szlovén miniszterelnök, aki hazájában már megkezdte az egyeztetést a kérdésben.

Robert Golob többször is kifejtette, hogy nem akarja meghatározni a külpolitikát, ezért azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az Országgyűlésben közös és egységes szlovén álláspontot alakítson ki az ukrajnai háborúról.

Szlovénia továbbra is minden rendelkezésre álló eszközzel segít Ukrajnának az orosz agresszióval szemben, amiből azonban kizárták a szlovén fegyveres erők tagjainak Ukrajnában történő bevetését, de a szlovénok nem adják hozzájárulásukat az EU és a NATO olyan döntéseihez sem, amelyek az Oroszország és Ukrajna közötti nemzetközi fegyveres konfliktus intenzitásának növekedéséhez vezethetnek.

Az uniós tagjelölti státusz megadása nem tartozik ezek közé, miután a háborúban agresszorként szereplő Oroszországot ez nem érdekli, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök az Európai Uniót nem tartja katonai szervezetnek.

A “nagy Zelenszkij-fannak” számító Ursula von der Leyen ugyanakkor támogatja azon országok csatlakozását is, amelyek nem ellenőrzik területük egy részét, elvégre az ezzel kapcsolatos tilalom Ciprus esetében már megdőlt. Mellékesen jegyezzük meg, hogy ennek a kritériumnak alapján Szerbia is szóba kerülhetne, miután “örökre elvesztette” ellenőrzését Koszovó felett.

Nem engedhetjük meg, hogy Putyin határozza meg, hogyan nézzen ki az EU, és hogyan szervezzük meg a szomszédságpolitikánkat

– jelentette ki a bizottsági elnök egy interjúban, amelyet több uniós lapnak, köztük a ljubljanai Delonak adott. Itt beszélt Bosznia-Hercegovináról is.

Szerinte a Nyugat-Balkán európai perspektívája “nem szorult Ukrajna támogatásának árnyékába”, hiszen az ottani országok “már előreléptek” az EU felé, így néhány feltétellel Bosznia-Hercegovina is tagjelöltté válhat, és gyorsan megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat.

Ursula von der Leyen tehát nem utasítja el Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszát, viszont ugyanúgy feltételeket szab, mint Grúzia esetében, amiből arra lehet következtetni, hogy nem tetszenek neki a Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos kezdeményezések, amivel Horvátországnál biztosan kihúzza a gyufát.

A bizottsági elnök a Politiconak nyilatkozva éppen a Balkánnal kapcsolatban kitért arra is, hogy szükség lehet-e a döntéshozatali mechanizmus módosítására az EU-ban. A külügyek esetében von der Leyen azt mondta, hogy arra a határozott személyes következtetésre jutott, miszerint az egyhangúság követelménye nem tartható fenn.

A külügyekkel kapcsolatban mélyen meg vagyok győződve arról, hogy nem tartható fenn a jelenlegi helyzet, miszerint az Európai Unió nem tud állást foglalni a kritikus ügyek blokkolása miatt

– mondta a Ursula von der Leyen, aki ezzel Bulgáriának, de még inkább Magyarországnak üzent, bár ezzel kapcsolatban a Politicoban ezt nem vetették fel, hanem azt vetették fel, hogy egy alkalommal Ciprus vonakodása miatt késtek a Fehéroroszág elleni .

A bizottsági elnök válaszában elismerte, hogy az EU döntéshozatalában külpolitika téren is nehéz lenne ekkora változást elérni, nem beszélve más kérdésekről.

A külügyet illetően mélyen meg vagyok győződve arról, hogy az nem fenntartható, hogy az Európai Unió nem tud állást foglalni a kritikus ügyek blokkolása miatt

– mondta von der Leyen, aki a minősített többségi szavazás bevezetésének híve, viszont ennek bevezetésére a külpolitikán kívül eső területeken, szerinte nem lehet rövid választ adni.

Visszatérve az eredeti kérdéshez, vagyis Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadásához, a bizottsági elnök úgy fogalmazott: “elvárja”, hogy a 27 állam- és kormányfő elfogadja a Bizottság Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszára vonatkozó ajánlását.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: