Az EU stratégiai jelentőségűnek nyilvánította a szerbiai lítiumprojektet

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy stratégiai fontosságúnak minősítette a Rio Tinto globális bányavállalat Szerbiában tervezett lítiumprojektjét. Az Európai Unió ezáltal kívánja biztosítani a fenntartható nyersanyag-ellátását a zöld átállást segítő projektekhez, mint amilyenek az elektromos járművek gyártása, a döntéssel azonban Brüsszel újabb éket vert a belgrádi kormány és a szerbiai ellenzék közé.

Kulcsfontosságú nyersanyagok

A Bizottság most tizenhárom EU-n kívüli nyersanyagkitermelési projektet emelt stratégiai szinte, ezek együttesen mintegy 5,5 milliárd eurós befektetést igényelnek, és kulcsfontosságú nyersanyagokat biztosíthatnak az európai ipar számára.

A nyugat-szerbiai Jadar-völgyben található lítium kiaknázása – amelynek értéke meghaladja a 2,2 milliárd eurót – az egyik legnagyobb ilyen típusú beruházás Európán kívül.

Kapcsolódó cikk

A balkáni lítiumba bukott bele a Rio Tinto vezérigazgatója?

A döntés értelmében ezek a projektek – köztük a szerbiai bánya is – fokozott támogatásban részesülnek az Európai Bizottság, az uniós tagállamok és a nemzetközi pénzügyi intézmények részéről. Ez nemcsak pénzügyi támogatást jelent, hanem segítséget a szabályozási eljárásokban és a vevőkkel való összeköttetés megteremtésében.

A Jadar-projekt jelentős múltra tekint vissza: a Rio Tinto még 2004-ben fedezte fel a jadarit nevű ásványt a térségben, amelyből akkumulátor-minőségű lítium-karbonát állítható elő.

A multinacionális cég becslései szerint a bánya teljes kapacitás mellett évente körülbelül 58 ezer tonna lítiumot termelhet, ami elegendő lehet több millió elektromos jármű akkumulátorának előállításához.

Társadalmi ellenállás

A beruházás Szerbiában továbbra is erőteljes társadalmi ellenállásba ütközik. 2022-ben a kormány a heves környezetvédelmi tiltakozások hatására felfüggesztette a projektet, majd 2023-ban – az EU-val kötött együttműködés jegyében – újra engedélyezte a fejlesztést.

Azóta újabb tüntetések kezdődtek, különösen a bánya környezetre gyakorolt potenciális hatásai miatt.

Kapcsolódó cikk

Eko Straža: a Jadart vegyék ki az uniós projektek közül

A szerb kormány – élén Aleksandar Vučić elnökkel – úgy tekint a projektre, mint a Szerbia és az EU közötti együttműködés kulcselemére, amely hozzájárulhat az ország uniós közeledéséhez és gazdasági modernizációjához.

A 2023-ban aláírt szerb–EU stratégiai partnerségi megállapodás különösen a nyersanyagellátás, az akkumulátorgyártás és az elektromobilitás területére fókuszál.

A stratégiai besorolás azonban nem jelenti automatikusan a projekt elfogadását a lakosság részéről – a következő években még kemény politikai és társadalmi viták várhatók a bánya sorsa körül.

A Rio Tinto reagált az EU döntésére

A Rio Tinto hivatalos közleményben reagált arra, hogy az Európai Bizottság stratégiai projektként ismerte el a szerbiai Jadar-völgyben tervezett lítiumkitermelést.

A vállalat egyrészt igyekszik legitimálni a projektet a nemzetközi és helyi közvélemény előtt, másrészt hangsúlyozza, hogy a jogi és környezeti normáknak megfelelően kíván eljárni – ezzel csillapítva a helyi lakosság és a zöld szervezetek aggodalmait.

Kapcsolódó cikk

A lítium stratégiai jelentősége, hogy néz ki a Szerbia-Európai Unió-Rio Tinto háromszög?

A Rio Tinto szerint ez a döntés megerősíti, hogy a projekt „összhangban áll az EU környezetvédelmi elvárásaival”, de továbbra is a szerb jogszabályoknak megfelelő eljárásrend szerint halad majd.

„Az Európai Bizottság döntése – amely a Kritikus Nyersanyagokról szóló törvény (CRMA) alapján a Jadar-projektet stratégiai jelentőségűnek nyilvánítja – újabb megerősítés arra, hogy a projekt fejleszthető az uniós környezetvédelmi normáknak megfelelően” – írja a közlemény.

A Rio Tinto hangsúlyozza, hogy a Jadar az egyik legalaposabb kutatásnak alávetett ipari projekt Szerbiában. A vállalat állítása szerint a projekt során végzett mérések azt mutatják: az emissziós értékek vagy megfelelnek a szerb és uniós szabályoknak, vagy azok alatt maradnak.

A tudományos vizsgálatok alapján szerintük a bánya biztonságosan működtethető – a vízbázisok, a talaj, a levegő és a biológiai sokféleség veszélyeztetése nélkül.

Fontos azonban, hogy – mint írják – az Európai Bizottság döntésének nincs közvetlen hatása a projekt fejlesztésének módjára.

Az eljárásrend változatlanul a szerbiai jogszabályokhoz kötött, és az építkezések megkezdése előtt még számos lépést kell teljesíteni: engedélyeztetési eljárásokat, hatásvizsgálatok frissítését, nyilvános konzultációkat, valamint minden szükséges jóváhagyás megszerzését.

A következő hónapok és évek során tehát a projekt további sorsa azon múlik, sikerül-e a Rio Tintónak meggyőzően bizonyítania, hogy a bánya nemcsak gazdaságilag kifizetődő, hanem társadalmilag és környezetileg is elfogadható. A végső szó azonban – legalábbis hivatalosan – továbbra is a szerb hatóságoké marad.

Máris tiltakoznak

A szerbiai ellenzék körében komoly felzúdulást váltott ki a brüsszeli döntés, az ellenzéki pártok és a környezetvédelmi mozgalmak szerint a döntés nem csak politikai, hanem erkölcsi szempontból is visszalépést jelent, egy zöldaktivista képmutatásnak nevezte az Európai Bizottság hozzáállását, és közölte, hogy „nem tárgyalnak a saját földjükről”.

Aleksandar Jovanović Ćuta, az Ökológiai Felkelés (Ekološki ustanak) mozgalom vezetője a Vreme című hetilapnak adott nyilatkozatában a döntést „a képmutatás és a kapzsiság bizonyítékának” nevezte, ami – elmondása szerint – alátámasztja, hogy az Európai Unió hosszú éveken át támogatta Aleksandar Vučić elnök politikáját.

Kapcsolódó cikk

Szerb zöldek rontottak be egy belgrádi bányászati konferenciára, a Rio Tinto is ott volt

„Ez nem más, mint egy újabb bizonyíték arra, hogy egy kapzsi és képmutató rendszer állt ki mögötte, amely tizenkét éve nyújt védelmet Vučićnak” – fogalmazott Jovanović. „Az Európai Unió, amely Szerbiának mérgező bányát és megsemmisülést szán, nem a barátunk”, mondta a zöld képviselő.

Jovanović szerint a Jadar völgye „varázslatos táj, amely megélhetést nyújt az ott élőknek, és amelyet meg kell védeni – bárki is legyen az, aki fenyegeti”.

„Azok, akik ilyen projekteket támogatnak – legyenek akár az Európai Unió, akár Oroszország képviselői – nem a mi javunkat szolgálják” – tette hozzá. „Az országot megvédjük, bárki is támadja. Gornje Nedeljice népe élni akar. Ez a föld táplál minket.”

Arra a kérdésre, mit kellene tennie az ellenzéknek, Jovanović világosan fogalmazott: „Semmi értelme politikai programokról beszélni, ha közben elrabolják a földünket, megmérgezik a vizünket és a levegőnket.”

„A föld, a víz és a levegő elemi dolgok. Bármely politikai vita végül úgyis a környezetvédelemnél köt ki. Ha ezek nincsenek, teljesen mindegy, hogy baloldaliak vagy jobboldaliak vagyunk. Jovanović arra buzdította a lakosságot, hogy mindenki vegyen részt az ökológiai küzdelemben, mert – mint fogalmazott – „az ökológia nem oszt meg embereket, hanem egyesít”.

„Nem kérdés, hogy a saját földünkön maradunk, és hogy annak tisztának és egészségesnek kell maradnia, legyen szó az EU-ról, az Egyesült Államokról, Oroszországról vagy Kínáról – a földünkről és természeti erőforrásainkról nem tárgyalunk senkivel” – zárta szavait a szerbiai ellenzéki képviselő.

További tiltakozások

Az Indulj-Változtass (Kreni-Promeni) mozgalom közleményében úgy fogalmazott: az EU ezzel egy „megbukott és törvénysértő” projektet támogat, amely „nem fog megvalósulni Szerbiában”, még az európai politikai elit nyomására sem.

A mozgalom emlékeztetett arra, hogy a Jadar-projekt már 2021-ben hatalmas ellenállásba ütközött: a tudományos közösség és a lakosság tömeges tiltakozása, valamint országos útlezárások kényszerítették ki a kormánytól a projekt felfüggesztését. Azóta azonban a hatalom – szerintük – politikai eszközökkel próbálja újraindítani a projektet, megsértve ezzel az alkotmányos elveket és a népakaratot.

Kapcsolódó cikk

Egész Nyugat-Szerbia megmozdult, relatívan sokan mennek ki tüntetni

Kiemelték, hogy a hatóságok máig nem tárgyalták a 38.000 aláírással benyújtott népi kezdeményezést, amely a bánya leállítását követeli. Ennek figyelmen kívül hagyása – mondják – „a népszuverenitás súlyos megsértése”.

A Szerbia Népi Mozgalma (Narodni pokret Srbije, NPS) közleményében elítélte a döntést, és hangsúlyozta: a projekt ökológiai és egészségügyi kockázatai elfogadhatatlanok. A párt szerint a Rio Tinto szerbiai tevékenysége éveken át törvénytelen volt, és a kormány – a saját Alkotmánybírósága ítéletét is figyelmen kívül hagyva – új rendelettel próbálja visszahozni a projektet.

Az NPS úgy véli, hogy Aleksandar Vučić elnök az EU politikai támogatásáért „eladta a lítiumot”, és a nemzeti érdekeket „külföldi támogatásért cserébe áldozza fel”.

Az Új Demokrata Párt (Nova Demokratska stranka Srbije, Novi DSS) még keményebben fogalmazott: szerintük a Jadar-projekt uniós támogatása a „gyarmatosítás modern formája”, és újabb jele annak, hogy az EU nem egyenrangú partnerként kezeli Szerbiát.

A párt arra szólított fel, hogy az ország sürgősen vizsgálja felül kapcsolatait az Európai Unióval, és helyezze azokat „kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre”, nem pedig a csatlakozási vágy feltétel nélküli elfogadására.

A közéleti szereplők és szervezetek közös álláspontja szerint a Jadar-projekt társadalmi támogatottság hiányában nem folytatható, és sem az európai stratégiai érdekek, sem a belpolitikai manőverek nem képesek ezt a helyi ellenállást megtörni. A tiltakozók üzenete egyértelmű: „Szerbia nem lesz bányászat céljára kizsákmányolható gyarmat”, és „nem tárgyalnak a saját földjükről”.

Brnabić közben kitűnő hírnek nevezte

Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke szerint pozitív fejlemény, hogy az Európai Bizottság a Rio Tinto Jadar-projektjét stratégiai fontosságú beruházásai közé sorolta. Mint hangsúlyozta, ez a lépés garantálja, hogy a projekt a lehető legszigorúbb környezetvédelmi előírások szerint valósul meg.

„Ez biztosítja az abszolút maximumot a környezetvédelem és -megőrzés szempontjából előírt sztenderdek betartásában” – mondta Brnabić.

A házelnök külön kiemelte: a döntés egyértelműen megcáfolja azokat az állításokat, amelyek szerint Szerbia európai bányagyarmat lenne.

„Bebizonyosodott, hogy nem voltak helytállóak azok az állítások, amelyeket egyes médiumok és politikai pártok terjesztettek” – tette hozzá.

Akinek nem rövid az emlékezete, annak Brnabić említése kapcsán biztosan felrémik, hogy ő volt az, aki 2022 januárjában még miniszterelnökként leállította a szerbiai Jadar-projektet.

Brnabić akkor azt mondta, hogy a „területrendezési terv megszűnt, már nem létezik. Ezáltal a Rio Tinto és a Rio Sava céggel kapcsolatos összes jogi aktus megsemmisítésre került”.

Kapcsolódó cikk

BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS: Szerbia bosszúból hazavágta a Rio Tintót, az ausztrál cég jogi lépéseket fontolgat

A volt miniszterelnök akkor felszólította a környezetvédelmi szervezeteket, hogy vegyék át és elemezzék ki a szóban forgó dokumentumokat, amihez szükség esetén számíthatnak a kormány segítségére.

Brnabić tehát nem elégedett meg a bányacég elűzésével, hanem még ki is teregette a vele kapcsolatos összes dokumentumot, ami elég rossz ómen minden Szerbiába igyekvő külföldi befektető számára.

Mindezt még azzal toldotta meg, hogy ezzel teljesítették a környezetvédelmi tiltakozások összes követelését, és véget vetettek Rio Tinto szerbiai jelenlétének.

„Tehát, ami a Jadar-projektet illeti, mindennek vége” – mondta akkor Brnabić, amiből az következik, hogy ha ebben a kérdésben valakinek hallgatnia kellene, az éppen ő.

Egyébként már akkor is lehetett tudni, hogy Brnabić bejelentése ideiglenes jellegű, hiszen Vučić elnök igencsak hezitált, ezért sejteni lehetett, hogy a belgrádi kormány előbb vagy utóbb visszamászik a Jadar-projektbe.