A lítium stratégiai jelentősége, hogy néz ki a Szerbia-Európai Unió-Rio Tinto háromszög?

Amikor Angela Merkel, Németország korábbi kancellárja 2021 szeptemberében búcsúlátogatást tett Szerbiában, a lítium kitermelésének kérdése váratlanul előtérbe került a hivatalos megbeszéléseken. A lítium, mint stratégiai fontosságú nyersanyag, globális figyelmet kapott, és Szerbia potenciális szerepe a lítium kitermelésében egyre hangsúlyosabbá vált. Ez a cikk részletesen bemutatja a lítium kérdésének hátterét, politikai és gazdasági vonatkozásait, valamint a környezetvédelmi aggályokat, amelyek a szerbiai Jadar projekt körül alakultak ki.

A lítium stratégiai jelentősége

A lítium, mint a legkönnyebb fém, központi szerepet játszik az Európai Unió zöld átmeneti stratégiájában. Az Európai Unió (eléggé elhamarkodott) célkitűzése szerint 2035-től betiltják a belső égésű motorral rendelkező új járművek regisztrációját, így minden új autónak elektromosnak kell lennie.

Kapcsolódó cikk

MERKEL: A cél a Nyugat-Balkán európai integrációja, de még hosszú út áll a térség előtt

Az elektromos járművek akkumulátoraihoz ugyanakkor sok lítiumra van szükség, ami elengedhetetlenné teszi a lítium beszerzését.

Az EU jelenleg nagy mértékben függ a lítium importjától, főként Kínából.

Az autóipar, amely az európai gazdaság egyik fő motorja, az elektromos járművek gyártása felé mozdul el, de az ellátási láncok biztosítása még csak kialakulóban van.

Az európai autógyártóknak mindössze 20%-a rendelkezik a szükséges lítium készletekkel a 2035-ös célkitűzés teljesítéséhez, ami arra kényszeríti az EU-t, hogy saját források után nézzen.

Szerbia felértékelődése

A Jadar folyó és környéke Nyugat-Szerbiában, Loznica közelében található, és az egyik legnagyobb lítium lelőhely Európában. A szerb elnök becslése szerint évente mintegy 58 000 tonna lítiumot lehetne itt kitermelni, ami az Európai Unióban legyártásra kerülő elektromos járművekhez szükséges lítiummennyiség 17%-át fedezné.

Ez Szerbiát stratégiai szereplővé tehetné az európai lítiumellátásban, ami komoly gazdasági és politikai előnyöket jelenthetne az országnak.

Vajon mi lesz a Jadar folyó partján lévő falusi focipálya sorsa? (Forrás: Screenshot, Rio Tinto)

Aleksandar Vučić szerb elnök nemrégiben kijelentette, hogy a lítium projektet újra lehet indítani bizonyos feltételek mellett.

Ez a nyilatkozat közvetlenül a helyi választások után hangzott el, ami rámutat arra, hogy a lítium kitermelésének kérdése politikailag is rendkívül érzékeny.

Az elnök és más kormányzati tisztviselők hangsúlyozzák, hogy a projekt csak akkor valósulhat meg, ha megfelel a legmagasabb környezetvédelmi előírásoknak.

Környezetvédelmi aggályok

A lítium kitermelése jelentős környezeti kockázatokkal jár. A zöld aktivisták és a helyi lakosság attól tartanak, hogy a bányászat súlyosan károsíthatja a környezetet, beleértve a víz szennyeződését és a talaj minőségének romlását.

2022 elején a szerb kormány a környezetvédők és a helyi lakosság nyomására felfüggesztette a Jadar projektet, a legutóbbi fejlemények azonban arra utalnak, hogy ez a téma újra napirendre kerülhet.

Az Európai Unió és más nemzetközi szereplők is érdeklődnek a szerbiai lítium kitermelése iránt.

A Rio Tinto, a világ egyik legnagyobb bányászati vállalata, vezető szerepet játszik a Jadar projektben. A vállalat állítása szerint a projekt a legmagasabb környezetvédelmi előírásoknak megfelelően valósulna meg, de az aktivisták és a helyi lakosok szkeptikusak.

Tüntetések és lakossági tiltakozások

A lítium kitermelése elleni tiltakozások új lendületet kaphatnak, különösen a környezetvédő aktivisták körében, akik eddig is nagy demonstrációkat szerveztek Loznicában, Belgrádban és más városokban.

A kormány és a Rio Tinto vállalat közötti alkudozás továbbra is vitákat vált ki, és a társadalmi nyomás erősödése várható.

Az aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy a lítium kitermelésének káros hatásai hosszú távon veszélyeztethetik a helyi lakosság életminőségét és a környezetet.

A szerb kormány, élén Vučić elnökkel, hangsúlyozza a lítium kitermelés gazdasági előnyeit és a projekt fontosságát az ország jövője szempontjából.

Az ellenzék és számos civil szervezet azonban bírálja a kormányt a projekt átláthatóságának hiánya és a környezetvédelmi kockázatok figyelmen kívül hagyása miatt.

A politikai vita továbbra is intenzív, és a következő hónapokban várhatóan még inkább fokozódik, a környezetvédők ugyanis már hangolnak, miután a szerb elnök a Financial Timesnak nyilatkozva bejelentette, hogy – ha minden jól megy – akkor 2028-ban tervezi a bánya megnyitását.

Politikai értelemben ez logikus időpont, Vučić második elnöki mandátuma ugyanis 2027-ben lejár, és a szerb államfő minden bizonnyal arra számít, hogy ezt követően visszaül a miniszterelnöki székbe, amelyet addig Miloš Vučević bábminiszterelnök tart neki melegen.

Az Európai Unió és Szerbia

Az EU és Szerbia közötti kapcsolatok fontos szerepet játszanak a lítium projekt jövőjében. Az EU 2018-ban stratégiát fogadott el a kritikus nyersanyagok biztosítására, amelyben a lítium kiemelt helyet foglal el.

Kapcsolódó cikk

Fokozódik a lítiumlelőhelyek feltárása körüli versenyfutás Bosznia-Hercegovinában

Az Európai Unió és Szerbia közötti stratégiai partnerség célja a lítium és más ritka ásványi anyagok biztosítása, csökkentve az Unió függőségét Kínától és más külső forrásoktól.

Ezt szem előtt tartva megállapíthatjuk, hogy az Európai Unió függő helyzetbe került Szerbiával szemben, és ezúttal valódi tartalommal telik meg az a diplomáciai közhely, miszerint X ország, ezúttal Szerbia csatlakozása fontosabb az Európai Uniónak, mint magának az X országnak, most történetesen Szerbiának.

Vučić elnök az említett interjúban utalást tett arra, hogy alternatív lehetőségként akár Kínával is szövetkezhet a lítium kiaknázására, ami uniós szempontból majdnem ugyanazt jelentené, mintha az EU Kínából importálná a lítiumot, amit úgy fogalmazhatnánk meg, hogy ezért nem Szerbiának kell az EU kegyeit keresnie, hanem fordítva, ami adhat némi aggodalomra okot az ország “demokratikus fejlődését” illetően.

A Rio Tinto és a Jadar

A Rio Tinto jelentős beruházásokat tervez a Jadar projektbe, és állítása szerint a legmagasabb nemzetközi környezetvédelmi standardokat kívánja alkalmazni. A vállalat előzetes környezeti hatásvizsgálatokat készített, és igyekszik meggyőzni a közvéleményt arról, hogy a projekt biztonságosan megvalósítható, miután a szerb elnököt már láthatóan meggyőzte.

Kapcsolódó cikk

A lítiumról szóló történet nem ért véget, Szerbia továbbra is hajlandó tárgyalni róla

A davosi Világgazdasági Fórumon számos külföldi politikai és azóta már letűnt családbarát vezető mellett a szerb elnöknek maradt ideje arra is, hogy a Rio Tinto vezérigazgatójával is leüljön tárgyalni, amiről számos nemzetközi bányászati portál is beszámolt hírügynökségi forrásokra hivatkozva.

Viszont a szimpla hírügynökségi jelentéseknél sokkal érdekesebb, amit a találkozóról az egyik ausztrál gazdasági hírportál európai tudósítója írt, aki szerint Jakob Stausholm a Rio Tinto igazgatója megpróbálja újraéleszteni a beragadt 3,7 milliárd dolláros Jadar lítiumprojektet.

A Financial Review beszámolója szerint a davosi légyottot követően Stausholm „robusztusnak”, Vučić pedig „nehéznek” minősítette a megbeszélést, ami azt sugallja, hogy még hosszú utat kell bejárni a bányászati ​​engedély újjáélesztéséig, ennek a “bányászati szempontból optimista kommentje” az lehetne, hogy a szerb vezetés nyilvánvalóan elkötelezte magát a lítium kiaknázása mellett.

Az ausztrál portál akkor úgy vélte, hogy a találkozó megtartása már önmagában azt jelentette, hogy a vita ellenére egyik fél sem adta fel a projektet, sőt a párbeszéd folytatása is várható, amire Stausholm is utalt azzal a nyilatkozatával, hogy “nagyon robusztus beszélgetést tartott Vučić elnökkel, de folytatják a vitát a szerb kormánnyal a Jadar körül”.

Kapcsolódó cikk

A boszniai Szerb Köztársaságban is találtak lítiumot, amely jó eséllyel a Mercedesnek megy

Stausholm akkor arra is utalt, hogy a Rio Tinto segít a szerbeknek olyan megoldást találni, amely Szerbia és természetesen a Rio Tinto érdekeit is szolgálja. Stausholm úr itt nyilvánvalóan a Rio Tinto esetében a profitra gondolt, és igyekezett azt a látszatot kelteni, hogy a parádét még mindig nem a belgrádi kormány, hanem a bányászati cég vezényli.

Ezzel fel is vázoltuk azt a függőségi háromszöget, amely a szerbiai lítium projektet jellemzi: a Rio Tintónak szüksége van a bányászati engedélyre, amelyet ha a szerb kormány nem ad meg, akkor nincs profit sem, amiből Szerbia is részesülne, és ráadásul a szerbek nem revolverezhetik az Európai Uniót sem. De ha a Rio Tinto és az EU rosszul viselkedik, akkor viszont jöhetnek a kínaiak, amiről az előbb már beszéltünk, vagyis ez a róka fogta csuka megduplázott esete, amibe még a szerbiai zöldeknek is lesz beleszólásuk.

Nyilatkozat: A lítium kitermelése jelentős gazdasági előnyökkel és környezetvédelmi kihívásokkal járhat, a téma várhatóan erős érzelmeket korbácsol fel a közeljövőben Szerbiában. A cikk célja a tájékoztatás, nem pedig a projekt támogatása vagy ellenzése.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.