Bosnyák-szerb üzengetés, a múlt és a jelen kotyvasztása

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Április 25-én, a jasenovaci koncentrációs tábor áldozatainak emléknapján Aleksandar Vučić szerb elnök erőteljes hangvételű beszédet mondott a boszniai Donja Gradinában. Beszédében arra figyelmeztetett, hogy – meglátása szerint – Szerbiát és a boszniai Szerb Köztársaságot (Republika Srpska) külső és belső támadások érik, olyan alapértékeket célozva meg, amelyekre a szerb nemzeti identitás épül.

A szerbek az áldozatok szerepében

Vučić beszédében kiemelte, hogy „napjainkban támadás alatt áll Szerbia gazdasági fejlődése, önálló döntéshozó képessége, történelmi tudata, és az a jog, hogy saját hőseit és áldozatait tisztelje.”

A szerbek szerint hétszázezer áldozata volt az usztasa terrornak a jasenovaci táborban. A Jasenovaci Emlékhely 83 145 áldozat nevét tartja nyilván, Ivo Goldstein horvátországi zsidó történész azonban megjegyzi, hogy az usztasák sok áldozatot közvetlenül a kivégzés helyszínére vittek anélkül, hogy a táborban regisztrálták volna

A szerb elnök különösen aggasztónak nevezte az Albánia, Horvátország és Koszovó között létrejött katonai együttműködéseket, amelyek – szerinte – közvetlenül Szerbia ellen irányulnak.

Hangsúlyozta, hogy Szerbia nem enged abból a jogából, hogy saját belügyeiben maga döntsön, és nem fogja megengedni, hogy külföldi központok – Brüsszelből, Londonból vagy Washingtonból – diktáljanak neki.

Vučić szavai gyors és határozott választ váltottak ki Bosznia-Hercegovinában. Denis Bećirović, a boszniai államelnökség bosnyák tagja közleményében megalapozatlannak és veszélyesnek nevezte Vučić állításait.

Bećirović hangsúlyozta: a Republika Srpska Bosznia-Hercegovina szerves része, és nincs olyan támadás, amely a boszniai állam bármely részét célozná meg, ezért a szerb elnök kijelentése, miszerint „megtámadták a Boszniai Szerb Köztársaságot”, elfogadhatatlan és nagyon veszélyes.

A boszniai szerb elnök megrendelésére készült film a Donja Gradina-i megemlékezésről

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a boszniai törvények szerint bármilyen agresszió az egész ország elleni támadásnak minősül, és az ilyen kérdésekben kizárólag Bosznia-Hercegovina hivatalos szervei jogosultak nyilatkozni.

A bosznia-hercegovinai elnökség bosnyák tagja szerint Vučić ezért „egyáltalán nem illetékes és teljesen jogosulatlan” arra, hogy Bosznia-Hercegovina vagy annak bármely része elleni támadásról beszéljen.

Bećirović élesen bírálta Vučićot, amiért szerinte folyamatosan és agresszívan beavatkozik Bosznia-Hercegovina belügyeibe, és úgy fogalmazott, hogy „jobb lenne, ha a szerb elnök a saját országának problémáival foglalkozna, ahelyett hogy más államokban szítja a feszültséget.”

Szerb össztűz Bećirovićra

A szerb válaszok sem maradtak el. Milorad Dodik, a Republika Srpska elnöke védelmébe vette Vučićot, kijelentve, hogy a szerb elnöknek teljesen igaza van, a Szerb Köztársaság valóban támadásoknak van kitéve, mégpedig olyanok részéről, mint Denis Bećirović és az általa képviselt ideológia, amely a daytoni békemegállapodás semmibevételét hordozza magában.

Dodik azt mondta: a Republika Srpska 49%-ban része Bosznia-Hercegovinának, és saját alkotmányos jogainak védelméért kész bármikor fellépni, és „meg is fogja védeni magát”. Ehhez még hozzátette, hogy ha a rájuk nehezedő nyomás folytatódik, a boszniai Szerb Köztársaságnak meglesz a maga útja, „akár tetszik ez, akár nem”.

Dodik beszédét mondja Donja Gradinában (Forrás: Screenshot)

Dodik külön kitért a történelmi sérelmekre is, emlékeztetve a közönséget a Jasenovacban és más helyszíneken életüket vesztett szerb áldozatokra, és hangsúlyozta: a megbékélés csak akkor képzelhető el, ha a múlt borzalmai iránt kölcsönös tisztelet mutatkozik. Dodik ezzel kapcsolatban Srebrenicát, és az ott történtekre vonatkozó álláspontját nem említette.

Kapcsolódó cikk

A szerbek Jasenovaccal vághatnak vissza Srebrenicára, tovább erősödnek a nacionalizmusok

Željka Cvijanović, a boszniai államelnökség soros elnöke szintén bírálta Bećirovićot. Szerb elnökségi tagként rámutatott arra, hogy Bećirović „egyedüli nyilatkozatai” nem képviselik Bosznia-Hercegovina hivatalos álláspontját, mivel az államelnökségben csak háromtagú konszenzus alapján születhetnek érvényes döntések.

Cvijanović úgy fogalmazott, hogy Bećirović fellépése nemcsak alkotmányellenes, hanem hozzájárul Bosznia-Hercegovina intézményes gyengüléséhez is, a jelenlegi helyzetet pedig úgy értékelte: „az ilyen egyoldalú politikai lépések mutatják meg, hogy kik azok, akik valójában akadályozzák Bosznia-Hercegovina fejlődését.”

A kölcsönös vádaskodások és az éles szóváltások mindenesetre ismét rávilágítanak a Nyugat-Balkán érzékeny politikai egyensúlyára, miután a térségben a történelmi sérelmek és az aktuálpolitikai ellentétek folyamatosan keverednek, a politikai vezetők pedig a múlt fájdalmas örökségét képtelenek úgy kezelni, hogy az ne váljon akadállyá a békés jövő építésében.