Elstartoltak a helyhatósági választások Horvátországban

Május 18-án, vasárnap rendes helyhatósági választásokat tartanak – döntött a horvát kormány hétfői telefonos ülésén, és határozatot hozott arról is, hogy milyen mértékben térítik meg a választási kampány költségeit. Május harmadik vasárnapján a horvát választópolgárok megválasztják az önkormányzatok, városok és megyék képviselő-testületeinek tagjait, a polgármestereket és alpolgármestereket.

A kormányhatározat április 15-én, kedden lépnek hatályba, ami azt jelenti, hogy a jelöltségeket április 16-tól, szerdától lehet benyújtani. A helyhatósági választásokon 20 megyében, 127 városban és több mint 400 településen választanak önkormányzatokat.

Kedden, amikor hatályba lép a határozat, megszűnik a képviselő-testületek valamennyi tagjának megbízatása, valamint a Vir, Garčin, Muć, Proložac, Punat és Šenkovec települések képviselő-testületeinek hatáskörébe tartozó feladatok ellátására kinevezett kormánybiztosok megbízatása.

A miniszterelnök úr ezzel kapcsolatban

Andrej Plenković horvát miniszterelnök kaproncai (Koprivnica) látogatása margóján nyilatkozott.

– Azért írtuk ki ma a választásokat, mert a törvényes határidő gyakorlatilag három nap múlva lejár. Hamarosan jön a húsvét, azt akartuk, hogy a dolgok világosak legyenek mindenki számára

– mondta a horvát kormányfő.

Kapcsolódó cikk

Citromízű banán, helyhatósági választások Horvátországban

Plenković egyúttal élesen elítélte az ellenzék „nyafogását” az államügyészség tevékenységével kapcsolatban, mondván, hogy elképesztő az a kettős mérce, amellyel az ellenzéki pártok viszonyulnak az igazságszolgáltatási szervek munkájához.

Véleménye szerint, amikor a helyzet egy politikai profilról szól, amely a kormányzó pártra vagy a HDZ egyik tagjára utal, akkor a nap 24 órájában, a hét minden napján mást sem olvashatunk, hallhatunk, a káröröm az egeket verdesi.

Ha viszont fordított a helyzet, függetlenül attól, hogy mennyire komoly problémákról van szó, amelyek nemcsak jogi, hanem erkölcsi jellegűek is, akkor úgy érzik, hogy „támadásnak vannak kitéve, és valamiféle időzítésre hivatkoznak”.

A Kapronca-Körös megye napján a horvát miniszterelnök a megyébe történt befektetésekről beszélt

A helyhatósági választásokkal az elkövetkező időszakban már hivatalból is foglalkozni fogunk, így ezt most hagyjuk nyugodni, mert a szomszédban Dodik barátunk ismét belekavart az amúgy is zavaros helyzetbe.

Mindeközben dráma Boszniában

Hétfőn a bosznia-hercegovinai Légiforgalmi Irányítók Szakszervezete drámai nyilatkozatot adott ki. A közlemény értelmében Bosznia-Hercegovinában a légi közlekedés biztonsága komoly veszélyben van, és az ország négy meglévő repülőterét hamarosan bezárhatják a boszniai Szerb Köztársaság hatóságainak adóssága miatt, amelyet nem hajlandók kifizetni, és arra számítanak, hogy majd Bosznia-Hercegovina ezt megteszi helyettük.

E mögött az a mintegy 110 millió konvertibilis márka (kb. 56 millió euró) adósság áll, amely akkor következett be, amikor a boszniai Szerb Köztársaság kormánya elvesztette a szlovén Viaduct társaság által kezdeményezett választottbírósági vitát, amellyel a Viaduct kártérítést követelt a bosznia-hercegovinai Vrbas folyón vízerőművek építésére vonatkozó de facto felmondott koncessziós szerződés miatt.

Az adósságért közvetlenül a jelenlegi boszniai szerb vezető, Milorad Dodik felelős, a társtettes Željka Cvijanović

Az adósságért közvetlenül a jelenlegi boszniai szerb vezető, Milorad Dodik felelős, aki a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökeként anno dacumal egyoldalúan felmondta a 2004-es koncessziós szerződést, és azt a szlovén cég helyett a Szerb Köztársaság Villanygazdaságának ítélte oda, amely az ő pártjának ellenőrzése alatt állt.

A szlovén cég pedig kártérítést kért, amikor kiderült, hogy szerződésének már nincs értéke. Azonban sem Dodik, sem utódja, Željka Cvijanović nem akart beleegyezni a felkínált egyezségbe, azaz mintegy hárommillió euró kifizetésébe.

Hogyan lesz a 3 millióból 56?

A Viaduct beperelte a Szerb Köztársaság kormányát, először a helyi bíróságokon, és a kormány elvesztette ezeket a pereket, de ismét nem volt hajlandó eleget tenni a bírósági határozatoknak, és végül az egész ügy a washingtoni választottbíróság elé került. Mivel a Szerb Köztársaság nem tartozik a nemzetközi jog hatálya alá, Bosznia-Hercegovina itt alperesként jelent meg.

Ez a vita a „Viaduct” javára hozott ítélettel végződött, amely mintegy 25 millió eurós kártérítésre, ötmillió euró bírósági költségtérítésre és további 30 millió euró késedelmi kamatra volt jogosult. Mindezek mellett az adósság fizetésének minden új késedelmes napja további kilencezer eurós késedelmi kamatot von maga után.

A Wizz Air még leszállhat Szarajevóban, de vajon medig?

2017-ben a Cvijanović vezette kormány vállalta, hogy kifizeti ezeket a pénzeszközöket, de ezt soha nem tette meg, így a Viaduct kérte Bosznia-Hercegovina vagyon és pénzeszközeinek lefoglalását. Ezzel megnyílt a lehetőség a Bosznia-Hercegovinai Központi Bank létesítményeinek lefoglalására, ami a mostari bíróság döntése, míg a brüsszeli bíróság elrendelte, hogy az EUROCONTROL függessze fel a légtérhasználatért járó kifizetéséket Bosznia-Hercegovinának.

Befuccsol a légi irányítás?

Ez az intézkedés közvetlenül érinti a Léginavigációs Szolgálatok Ügynökségét (BHANSA), amelyet ezekből a bevételekből finanszíroznak, és amely magában foglalja a légiforgalmi irányítási szolgáltatásokat is.

A légiforgalmi irányítók szakszervezete arra figyelmeztetett, hogy a finanszírozás elmaradása a rendszer összeomlását is jelenti, amelynek a nap 24 órájában hibátlanul kell működnie. Amikor az EUROCONTROL-tól származó pénzáramlás leáll, Zágráb és Belgrád átveheti a bosznia-hercegovinai légi forgalom irányítását, de a bosznia-hercegovinai repülőtereket be kell zárni, ami Budapestről induló járatokat is érinthet.

Magyarán, Szarajevóba is úgy kell majd utazni, mint Kijevbe, közúton, vagy vonattal.